
Ásatás
Fotó: Forrás: Maros Megyei Múzeum
Másfél hete már elkezdődtek az idei régészeti ásatások a Maros megyei Mikházán, így az augusztus 3-i 7R Fesztiválon bárki betekinthet abba, hogyan is zajlik egy római tábor kutatása. De a nagy népszerűségnek örvendő római fesztiválon idén is lesznek katonai bemutatók, gladiátorharcok, de még rabszolgavásár is.
2019. július 30., 19:582019. július 30., 19:58
2019. július 30., 20:002019. július 30., 20:00
A 2013-ban elkezdődött ásatások folytatása zajlik ezúttal is Mikházán, a németországi és kolozsvári egyetemisták gyakorlataként is funkcionáló feltárás július 21-én kezdődött és nagyjából egy hónaposra tervezik – tudtuk meg Pánczél Szilamértől, a Római limes projekt vezetőjétől, aki a római fesztivál főszervezője is egyben.
Rámutatott, jelenleg a három ponton zajlanak ásatások, az egyik a katonai tábor területén, ahol éppen a parancsnoksági épületet tárják fel, de folynak a fürdő épületénél is a feltárások, valamint a római településen egy útszakaszt és egy lakóházat próbálnak kutatni. Az augusztus 3-án zajló 7R Fesztiválon
De lesz idegenvezetés a kolostornál és a szerdán felavatandó új mikházi tájháznál is.
A szombati családias fesztivál délelőtt 11 órától a hagyományos római felvonulással kezdődik, és hasonlóval zárul este 8 órakor. Az idei fesztivál tematikája a római kelet lesz. „A Római Birodalom viszonylag korán, még a köztársaság idején kiterjeszti uralmát a mediterráneum keleti felére, az egykori hellenisztikus államok területét elkezdi fokozatosan bekebelezni, ami aztán a császárság idején teljesedik ki. Mindvégig a Római Birodalmon belül megmarad a kétnyelvűség, a keleti rész megmarad a görög nyelven és erős hellenisztikus kultúra jellemzi. Az ókori kelet nyilván sokkal kifinomultabb világot takar, mint mondjuk a pásztorok ivadékát képező rómaiak, éppen ezért számukra is érdekes kölcsönhatás volt ez, el voltak bűvölve például, amikor eljutottak Egyiptomba” – magyarázta a kutató.
A római viselet- és harci bemutató elmaradhatatlan a fesztiválról
Fotó: Gálna Zoltán
Hozzátette, ezt a varázslatos keletet igyekeznek hangsúlyosabban megmutatni az idei fesztiválon, ennek a tematikájában zajlanak majd tudományos népszerűsítő előadások,
A hagyományőrző csapatok is keleti egységek ruha és harci bemutatóival készülnek majd, de keleti ihletettségű táncokat is bemutatnak majd a fesztivál látogatóinak. „A múzeumpedagógiai műhelyeknél is úgy igyekeztünk, hogy legyen papiruszra való festés, a hieroglifák világával való ismerkedés. De keleti ízeket is igyekszünk behozni, keleti fűszereket például” – mutatott rá Pánczél. Hozzátette, a római gasztrobemutató mindig az egyik legérdekesebb színfoltja a fesztiválnak, s a Múzeumok éjszakáján amilyen római kompótokat, savanyúságokat eltettek, azokat most meg lehet kóstolni majd: musttal és ecettel készültek, eredeti római recept szerint.
Licitálni lehet majd a különböző dolgokhoz értő rabszolgákra, s aki megvásárolja, az egy órára rabszolgatartó gazda lehet, amivel egy szolgáltatás is jár. „Ha kenyérsütő rabszolgát vásárol valaki, akkor a rabszolga süt neki egy kenyeret, de lehet üveggyöngykészítőt vagy idegenvezetőt is vásárolni, s ha minden jól megy, még gladiátort is, aki majd harcolni taníthatja gazdáját” – mesélt az egyik legérdekesebb programról a főszervező, hozzátéve, hogy az idei évben a rabszolgavásár bevételét a mikházi egykori ferences kolostortemplom orgonáinak felújítására szeretnék adományozni, a rabszolgák pedig természetesen a maros Megyei Múzeum munkatársai, önkéntesei lesznek.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!