Borcsa János még művelni szeretné a „csoda” magyarázatát
Fotó: Kocsis Károly
Szombaton tölti a 70. életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait hazai és anyaországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik, ugyanakkor munkatársa volt a Kovászna megyei napilapoknak, legutóbb – több éven át – a Székely Hírmondónak. Tizenkét önálló kötete jelent meg, további tizenegy szerkesztésében, gondozásában vállalt szerepet. A kerek születésnap apropóján kértük fel egy rövid életmű-összegzésre.
Kocsis Károly
2023. július 29., 09:082023. július 29., 09:08
„Születésem helye Kézdivásárhely, a Kárpát-medence legkeletibb városa, ahol a székelyek katonai erényeit nagyra becsülő Petőfi utolsó éjszakáinak egyikét töltötte, de szülőfalum és bölcsőhelyem e kisvárostól öt kilométerre északra, a Kászon-patak alsó folyása mentén fekvő Kézdiszentlélek, amelynek középkori várkastélyában történt a Kemény Zsigmond regényében (Özvegy és leánya) megörökített leányrablás” – indítja élete „rövidfilmjét” Borcsa János. Ebben a Perkő-hegy lábánál elterülő faluban nőtt fel, itt járta ki az általános iskolát, és ez volt lakhelye is mintegy másfél évtizedig, miután Kolozsváron elvégezte a bölcsészkart.
– mondja őseiről az irodalomtörténész.
És ha már a felmenőknél tartunk, az első falusi írástudó a családjukban Borcsa András lehetett, aki 13 évesként Andreas Bortsa néven szerepel a ferencesek által működtetett esztelneki szeminárium növendékeinek 1692–93-as összeírásában mint principista, azaz alsóbb osztályos tanuló. Egy pár évtizeddel később találkozhatunk újból a nevével. Ekkor mint különböző jogi természetű írott dokumentumok készítője és hitelesítője tűnik fel – például a háromszéki Szentkatolna 1744-ből származó falujegyzőkönyvét (falutörvényét) mint Kézdiszék „hütös lőfő assesora” jegyzi ellen –, s mindez a közügyekben való jártasságáról tanúskodik.
Büszkén idézi meg Borcsa Eleket is, aki jóval később, a magyar reformkor évtizedeiben, 1819 és 1842 között lelkipásztorként szolgált Kézdiszék egyik nagyközségében, Gelencén.
A könyv úgy általában nagy tekintélynek örvendett a családjukban, nagymamájának mint egyszerű asszonynak az olvasás egyenesen szenvedélye volt végig hosszú élete folyamán. „Általában a magyar- és világirodalom klasszikusait olvasta, olvasmányélményeiről pedig szívesen is beszélt unokájának.” Borcsa János családja is efféle „vonalat” követ. Sőt!
„Gyógyszerész feleségem fejlett ízlésű igényes olvasó, aki különben előbb ismerkedett meg jövendő férje irodalmi tanulmányaival, mint azok szerzőjével, Imola lányom meg – aki ugyancsak gyógyszerészként dolgozik –, fiatal novellistaként, kötetes szerzőként (Magnebéhat, 2019) több jelentős irodalmi díjban részesült mind Romániában, mind az anyaországban.”
Ő maga főállásban magyartanárként végezte munkáját több mint három évtizeden keresztül, ugyancsak egy kézdiszéki falu, Szentkatolna általános iskolájában, amely 1990-től a falu hírneves szülöttjének, a nyelvzseni és nyelvtudós Bálint Gábornak (1844-1913) a nevét viseli.
Fotó: Kocsis Károly
A rendszerváltás után aztán e kishaza kulturális örökségét könyvkiadóként, szerkesztőként, helyi művelődési rendezvények szervezőjeként is igyekezett feléleszteni és ébren tartani. „Az írás indítékait igazából nem vagyok hivatott tárgyalni. Szinte lehetetlen megragadni, hogy mi készteti erre az embert. Csak annyit mondhatok, hogy esetemben döntő hatásúak voltak a kézdivásárhelyi középiskolás évek, a kolozsvári bölcsészkaron pedig az világosodott meg számomra, hogy nem a »csoda« teremtése, hanem annak magyarázata, értelmezése lenne az irodalomnak az a területe, ami rám vár...”
Az első nagyobb erőpróbájának a Páskándi Géza (1933-1995) lírájáról írt szakdolgozata bizonyult 1976-ban, „aztán pályám fontos mérföldkövének tekintem a Méliusz József (1909-1995) szépírói életművéről készült doktori disszertációmat, amelynek megvédésére 2000-ben került sor, ugyancsak Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen.” A két „próba” között, illetve a második után, vagyis
Kritikusként elsősorban a kortárs romániai magyar irodalom alkotóinak műveit és pályáját követi figyelemmel, de
Különös figyelmet fordít a kézdivásárhelyi származású vagy a városban alkotó művészek pályájára (Földi István, Kosztándi Jenő, Markó Béla, Vetró András, Fekete Vince). Gondozta, tanulmányokban feldolgozta és kiadta Boér Géza (1952-1989) kézdivásárhelyi költő és tanár irodalmi hagyatékát.
„A rendszeres és tudományosan megalapozott elvszerű irodalomkritika igényét Bajza József (1804-1858) hirdette meg a reformkorban. Azt gondolom, ma sem tekinthetünk el ettől az igénytől” – vallja. Különben fel is tette neki a kérdést Zsidó Ferenc egy nemrég készült interjúban, hogy milyen a jó kritika? „Bajza elvi álláspontjának ismeretében mit is mondhattam volna? Válaszként annak az óhajomnak adtam hangot, hogy még művelni s nem meghatározni szeretném a »csoda« magyarázatát.”
Borcsa János 1990 óta Kézdivásárhely közművelődési és kulturális életének aktív szereplője. Számtalan könyvbemutató, író–olvasó találkozó és tárlatmegnyitó résztvevője és szervezője, amelyek a helyi intézményekkel, a városi könyvtárral, a Vigadó Művelődési Házzal és a céhtörténeti múzeummal együttműködve jöhettek létre. 1998-ban megalakította az Ambrózia Könyvkiadót. Kiadója olyan munkákat jelentet meg, amelyek szerzőjük vagy tárgyuk tekintetében Kézdivásárhelyhez vagy a Felső-háromszéki kistérséghez kapcsolódnak (Bakk Miklós, Beke Ernő, Biró Gábor, Németh Csaba, Jánó Mihály, Jánó Erzsébet, illetve Szentkatolnai krónika, Esztelnek műemlékei, Kézdiszentlélek templomai, Kézdiszentléleki breviárium, A gelencei Szent Imre templom stb.). Szakmai kitüntetései, díjai: a Romániai Írók Szövetsége Debüt-díja 1986-ban, A Hét Nívódíja 1994-ben, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Tudományos Tanácsának Apáczai-díja 2012-ben, A Székelydöld című folyóirat díja 2014-ben, Magyar Arany Érdemkereszt a Magyar Köztársaság elnöke részéről 2018-ban. Idén bekerült a budapesti Napkút Kiadó évkönyvébe, amelynek szerkesztői az adott évben a hetvenes éveikbe lépők „életvallomásait” gyűjtik egybe. Soron következő – a Székely Hírmondóban megjelent írásait magába foglaló – kötete hamarosan napvilágot lát a Kriterion Könyvkiadó gondozásában.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Papíron bírság, valóságban tehetetlenség: mit kockáztat az, akinek a gyereke nem jár rendszeresen iskolába?
Romániában törvény kötelezi a szülőket gyermekük rendszeres iskoláztatására, ám a szabályok betartatása a gyakorlatban nehézkes. Motívációként szociális juttatásokat helyez kilátásba az a törvénytervezet, amely a gyermekpénzt iskolai jelenléthez köti.
Amerikai filmfeldolgozás készül Örkény István: Tóték című regénye alapján
Hollywoodi feldolgozás készül Örkény István Tóték című regényéből Bad Major címen – adta hírül a napokban a Deadline. A bemutató dátuma egyelőre nem ismert.
Amerikai filmfeldolgozás készül Örkény István: Tóték című regénye alapján
Támogatásokból bővítené rendelőit a gyergyószentmiklósi kórház
Folyamatosan gyarapodik az elérhető gyógyászati szolgáltatások száma a gyergyószentmiklósi kórháznál, de emiatt már nincs elegendő hely új rendelők berendezésére. Átalakítás lehetne a megoldás, ehhez keres támogatókat az intézmény.
Támogatásokból bővítené rendelőit a gyergyószentmiklósi kórház
A kormány bukása sem változtat Románia nyugati irányultságán
Nicușor Dan hétfőn kijelentette, hogy függetlenül a bizalmatlansági indítványról szóló keddi parlamenti szavazás eredményétől, Románia megőrzi nyugati irányultságát.
A kormány bukása sem változtat Románia nyugati irányultságán
A PNL képviselőházi frakciója nem vesz részt a bizalmatlansági indítványról szóló szavazáson
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakciója a PSD és az AUR „szörnyszövetsége” elleni tiltakozásul nem vesz részt a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazáson – jelentette be hétfőn Gabriel Andronache frakcióvezető.
A PNL képviselőházi frakciója nem vesz részt a bizalmatlansági indítványról szóló szavazáson
Nicușor Dan: kizárt az a forgatókönyv, hogy Călin Georgescu kormányfő legyen
Nicușor Dan szerint „kizárt” az a forgatókönyv, hogy Călin Georgescu kormányfő legyen, ha a parlament kedden megszavazza a Bolojan-kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
Nicușor Dan: kizárt az a forgatókönyv, hogy Călin Georgescu kormányfő legyen
„Akasztófán lenne a helye” – ilyen üzenetekkel fenyegették a kézdivásárhelyi diáknapok résztvevőit
A kézdivásárhelyi fiatalok vidám, figyelemfelkeltő felvonulása néhány felnőttnél kiverte a biztosítékot, ami nyilvános fenyegetésig, lejáratási szándékig vezetett. A diáknapok szervezői mellett szülők és tanárok is kiállnak az ifjúság mellett.
Nagy a lavinaveszély, most inkább ne túrázzon a Bucsecs-hegységben!
A Prahova megyei hegyimentők szerint nagyon magas a lavinaveszély a Bucsecs-hegység meredek völgyeiben, és mindenkinek azt tanácsolják, hogy kerüljék a magashegyi túraútvonalakat és a meredek lejtőket.
Nagy a lavinaveszély, most inkább ne túrázzon a Bucsecs-hegységben!
Az USR képviselői sem szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselői és szenátorai kedden jelen lesznek a parlament két házának együttes ülésén, de nem szavaznak a bizalmatlansági indítványról – jelentette be hétfőn Dominic Fritz pártelnök.
Az USR képviselői sem szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt
Tovább drágult az üzemanyag, már sehol sem lehet 9 lej alatt benzint tankolni
Hétfőn is emelkedett az üzemanyagok ára, az újabb drágulással pedig minden üzemanyagtöltő-állomáson 9 lej fölött lehet csak tankolni a benzin literét.
Tovább drágult az üzemanyag, már sehol sem lehet 9 lej alatt benzint tankolni
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!