Borcsa János még művelni szeretné a „csoda” magyarázatát

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Szombaton tölti a 70. életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait hazai és anyaországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik, ugyanakkor munkatársa volt a Kovászna megyei napilapoknak, legutóbb – több éven át – a Székely Hírmondónak. Tizenkét önálló kötete jelent meg, további tizenegy szerkesztésében, gondozásában vállalt szerepet. A kerek születésnap apropóján kértük fel egy rövid életmű-összegzésre.

Kocsis Károly

2023. július 29., 09:082023. július 29., 09:08

„Születésem helye Kézdivásárhely, a Kárpát-medence legkeletibb városa, ahol a székelyek katonai erényeit nagyra becsülő Petőfi utolsó éjszakáinak egyikét töltötte, de szülőfalum és bölcsőhelyem e kisvárostól öt kilométerre északra, a Kászon-patak alsó folyása mentén fekvő Kézdiszentlélek, amelynek középkori várkastélyában történt a Kemény Zsigmond regényében (Özvegy és leánya) megörökített leányrablás” – indítja élete „rövidfilmjét” Borcsa János. Ebben a Perkő-hegy lábánál elterülő faluban nőtt fel, itt járta ki az általános iskolát, és ez volt lakhelye is mintegy másfél évtizedig, miután Kolozsváron elvégezte a bölcsészkart.

Idézet
Felmenőim a szülőfalumban a 17. századi katonai összeírásokban – először az 1614. éviben – már szerepelnek, lévén szabad székelyek, akik fölött időnként mustrát tartottak a fejedelmek, mert a székely katonai szolgálattétellel tartozott a hazának”

– mondja őseiről az irodalomtörténész.

És ha már a felmenőknél tartunk, az első falusi írástudó a családjukban Borcsa András lehetett, aki 13 évesként Andreas Bortsa néven szerepel a ferencesek által működtetett esztelneki szeminárium növendékeinek 1692–93-as összeírásában mint principista, azaz alsóbb osztályos tanuló. Egy pár évtizeddel később találkozhatunk újból a nevével. Ekkor mint különböző jogi természetű írott dokumentumok készítője és hitelesítője tűnik fel – például a háromszéki Szentkatolna 1744-ből származó falujegyzőkönyvét (falutörvényét) mint Kézdiszék „hütös lőfő assesora” jegyzi ellen –, s mindez a közügyekben való jártasságáról tanúskodik.

Büszkén idézi meg Borcsa Eleket is, aki jóval később, a magyar reformkor évtizedeiben, 1819 és 1842 között lelkipásztorként szolgált Kézdiszék egyik nagyközségében, Gelencén.

Idézet
A magyar haza keleti végein akadémiát ugyan nem alapított, de szülőfalujában iskolát igen, s iskolai alapítványokat is tett, segítendő famíliájából származó ifjak továbbtanulását, illetve szolgálati helyén a rászoruló gyermekeket. Két falu jótevőjeként tarthatjuk számon, akit sírfelirata mint buzgó lelkipásztort örökített meg...”

A könyv úgy általában nagy tekintélynek örvendett a családjukban, nagymamájának mint egyszerű asszonynak az olvasás egyenesen szenvedélye volt végig hosszú élete folyamán. „Általában a magyar- és világirodalom klasszikusait olvasta, olvasmányélményeiről pedig szívesen is beszélt unokájának.” Borcsa János családja is efféle „vonalat” követ. Sőt!

„Gyógyszerész feleségem fejlett ízlésű igényes olvasó, aki különben előbb ismerkedett meg jövendő férje irodalmi tanulmányaival, mint azok szerzőjével, Imola lányom meg – aki ugyancsak gyógyszerészként dolgozik –, fiatal novellistaként, kötetes szerzőként (Magnebéhat, 2019) több jelentős irodalmi díjban részesült mind Romániában, mind az anyaországban.”

Ő maga főállásban magyartanárként végezte munkáját több mint három évtizeden keresztül, ugyancsak egy kézdiszéki falu, Szentkatolna általános iskolájában, amely 1990-től a falu hírneves szülöttjének, a nyelvzseni és nyelvtudós Bálint Gábornak (1844-1913) a nevét viseli.

Idézet
A katedrai munkát mintegy kiegészítendő időről időre bölcsőhelyünk szellemföldrajzi helyszíneit kerestük fel, s ilyenkor egyfajta találkozásokra kerülhetett sor például Mikes Kelemennel, Kőrösi Csoma Sándorral, Bod Péterrel, Benedek Elekkel, Tamási Áronnal.”
•  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Fotó: Kocsis Károly

A rendszerváltás után aztán e kishaza kulturális örökségét könyvkiadóként, szerkesztőként, helyi művelődési rendezvények szervezőjeként is igyekezett feléleszteni és ébren tartani. „Az írás indítékait igazából nem vagyok hivatott tárgyalni. Szinte lehetetlen megragadni, hogy mi készteti erre az embert. Csak annyit mondhatok, hogy esetemben döntő hatásúak voltak a kézdivásárhelyi középiskolás évek, a kolozsvári bölcsészkaron pedig az világosodott meg számomra, hogy nem a »csoda« teremtése, hanem annak magyarázata, értelmezése lenne az irodalomnak az a területe, ami rám vár...”

Az első nagyobb erőpróbájának a Páskándi Géza (1933-1995) lírájáról írt szakdolgozata bizonyult 1976-ban, „aztán pályám fontos mérföldkövének tekintem a Méliusz József (1909-1995) szépírói életművéről készült doktori disszertációmat, amelynek megvédésére 2000-ben került sor, ugyancsak Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen.” A két „próba” között, illetve a második után, vagyis

2000-től napjainkig tucatnyi önálló kötete jelent meg, amelyek a gyakorló irodalomkritikusnak az irodalmi életben való jelenlétéről tanúskodnak.

Kritikusként elsősorban a kortárs romániai magyar irodalom alkotóinak műveit és pályáját követi figyelemmel, de

foglalkozik anyaországi és más, határon túli magyar alkotók munkásságával, irodalomelméleti és -történeti kérdésekkel, valamint a huszadik századi regényirodalommal is.

Különös figyelmet fordít a kézdivásárhelyi származású vagy a városban alkotó művészek pályájára (Földi István, Kosztándi Jenő, Markó Béla, Vetró András, Fekete Vince). Gondozta, tanulmányokban feldolgozta és kiadta Boér Géza (1952-1989) kézdivásárhelyi költő és tanár irodalmi hagyatékát.

„A rendszeres és tudományosan megalapozott elvszerű irodalomkritika igényét Bajza József (1804-1858) hirdette meg a reformkorban. Azt gondolom, ma sem tekinthetünk el ettől az igénytől” – vallja. Különben fel is tette neki a kérdést Zsidó Ferenc egy nemrég készült interjúban, hogy milyen a jó kritika? „Bajza elvi álláspontjának ismeretében mit is mondhattam volna? Válaszként annak az óhajomnak adtam hangot, hogy még művelni s nem meghatározni szeretném a »csoda« magyarázatát.”

Borcsa János 1990 óta Kézdivásárhely közművelődési és kulturális életének aktív szereplője. Számtalan könyvbemutató, író–olvasó találkozó és tárlatmegnyitó résztvevője és szervezője, amelyek a helyi intézményekkel, a városi könyvtárral, a Vigadó Művelődési Házzal és a céhtörténeti múzeummal együttműködve jöhettek létre. 1998-ban megalakította az Ambrózia Könyvkiadót. Kiadója olyan munkákat jelentet meg, amelyek szerzőjük vagy tárgyuk tekintetében Kézdivásárhelyhez vagy a Felső-háromszéki kistérséghez kapcsolódnak (Bakk Miklós, Beke Ernő, Biró Gábor, Németh Csaba, Jánó Mihály, Jánó Erzsébet, illetve Szentkatolnai krónika, Esztelnek műemlékei, Kézdiszentlélek templomai, Kézdiszentléleki breviárium, A gelencei Szent Imre templom stb.). Szakmai kitüntetései, díjai: a Romániai Írók Szövetsége Debüt-díja 1986-ban, A Hét Nívódíja 1994-ben, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Tudományos Tanácsának Apáczai-díja 2012-ben, A Székelydöld című folyóirat díja 2014-ben, Magyar Arany Érdemkereszt a Magyar Köztársaság elnöke részéről 2018-ban. Idén bekerült a budapesti Napkút Kiadó évkönyvébe, amelynek szerkesztői az adott évben a hetvenes éveikbe lépők „életvallomásait” gyűjtik egybe. Soron következő – a Székely Hírmondóban megjelent írásait magába foglaló – kötete hamarosan napvilágot lát a Kriterion Könyvkiadó gondozásában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Nincsenek sorok Gyergyószentmiklóson, de folyamatosan mennek az emberek szavazni

Délután kettő és három óra között sehol nem voltak sorok a gyergyószentmiklósi szavazókörzetek előtt, de folyamatosan mennek az emberek szavazni a romániai elnökválasztás második fordulójában.

Nincsenek sorok Gyergyószentmiklóson, de folyamatosan mennek az emberek szavazni
2025. május 18., vasárnap

Már a negyven százalékot közelíti a Hargita megyei részvétel

A 15 órás részvételi adatok szerint már a 40 százalékhoz közelít a részvételi arány Hargita megyében a romániai elnökválasztás második fordulójában, ott ugyanis már a választópolgárok 38,72 százaléka járult az urnák elé.

Már a negyven százalékot közelíti a Hargita megyei részvétel
2025. május 18., vasárnap

Autóból lobogtatott pártzászlóval sértették meg a kampánycsendet Csíkszeredában

Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.

Autóból lobogtatott pártzászlóval sértették meg a kampánycsendet Csíkszeredában
2025. május 18., vasárnap

A székelyeken egyelőre nem múlik: a választópolgárok negyede szavazott 13 óráig

Nem marad el sokkal az országos átlagtól a székelyföldi választási kedv: a választásra jogosultak egynegyede élt is állampolgári jogával a délelőtti órákban a legfrissebb részvételi adatok szerint.

A székelyeken egyelőre nem múlik: a választópolgárok negyede szavazott 13 óráig
2025. május 18., vasárnap

Kézdivásárhely az országos átlag alatt, de jóval többen szavaztak, mint az első fordulóban

Ha nem olvasnánk újságot, talán nem is vennénk észre, hogy választás zajlik, annyira csendes a város. Azonban a „fű alatt” csak van mozgás Kézdivásárhelyen is, bár egyelőre kisebb a részvétel az országos átlaghoz képest.

Kézdivásárhely az országos átlag alatt, de jóval többen szavaztak, mint az első fordulóban
2025. május 18., vasárnap

Emlékeztető: tilos az elnökjelöltek valamelyikének támogatására buzdító online tartalmak terjesztése

A Központi Választási Iroda (BEC) vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás napján tilos az elnökjelöltek valamelyikének támogatására vagy elutasítására közvetlen vagy közvetett módon buzdító tartalmak online terjesztése.

Emlékeztető: tilos az elnökjelöltek valamelyikének támogatására buzdító online tartalmak terjesztése
2025. május 18., vasárnap

Viharok rondíthatnak bele a délutáni szavazásba

Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.

Viharok rondíthatnak bele a délutáni szavazásba
2025. május 18., vasárnap

Arra szavazott Kelemen Hunor, aki a helyes választás a magyar közösség számára

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.

Arra szavazott Kelemen Hunor, aki a helyes választás a magyar közösség számára
2025. május 18., vasárnap

Hargita és Kovászna megye jól teljesít

Nagy a szavazókedv Székelyföld két megyéjében: Hargita és Kovászna megyében 11 óráig többen mentek el szavazni, mint két héttel ezelőtt délig. Maros megyében egyelőre nincs „meglepetés”.

Hargita és Kovászna megye jól teljesít
Hargita és Kovászna megye jól teljesít
2025. május 18., vasárnap

Hargita és Kovászna megye jól teljesít

2025. május 18., vasárnap

Már az urna mellett nyilatkozni akartak, kitessékelték Simionékat a szavazókörzetből

Ismét közösen szavazott George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel Mogoșoaia-n.

Már az urna mellett nyilatkozni akartak, kitessékelték Simionékat a szavazókörzetből