Borcsa János még művelni szeretné a „csoda” magyarázatát

Borcsa János még művelni szeretné a „csoda” magyarázatát

Fotó: Kocsis Károly

Szombaton tölti a 70. életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait hazai és anyaországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik, ugyanakkor munkatársa volt a Kovászna megyei napilapoknak, legutóbb – több éven át – a Székely Hírmondónak. Tizenkét önálló kötete jelent meg, további tizenegy szerkesztésében, gondozásában vállalt szerepet. A kerek születésnap apropóján kértük fel egy rövid életmű-összegzésre.

Kocsis Károly

2023. július 29., 09:082023. július 29., 09:08

„Születésem helye Kézdivásárhely, a Kárpát-medence legkeletibb városa, ahol a székelyek katonai erényeit nagyra becsülő Petőfi utolsó éjszakáinak egyikét töltötte, de szülőfalum és bölcsőhelyem e kisvárostól öt kilométerre északra, a Kászon-patak alsó folyása mentén fekvő Kézdiszentlélek, amelynek középkori várkastélyában történt a Kemény Zsigmond regényében (Özvegy és leánya) megörökített leányrablás” – indítja élete „rövidfilmjét” Borcsa János. Ebben a Perkő-hegy lábánál elterülő faluban nőtt fel, itt járta ki az általános iskolát, és ez volt lakhelye is mintegy másfél évtizedig, miután Kolozsváron elvégezte a bölcsészkart.

Idézet
Felmenőim a szülőfalumban a 17. századi katonai összeírásokban – először az 1614. éviben – már szerepelnek, lévén szabad székelyek, akik fölött időnként mustrát tartottak a fejedelmek, mert a székely katonai szolgálattétellel tartozott a hazának”

– mondja őseiről az irodalomtörténész.

És ha már a felmenőknél tartunk, az első falusi írástudó a családjukban Borcsa András lehetett, aki 13 évesként Andreas Bortsa néven szerepel a ferencesek által működtetett esztelneki szeminárium növendékeinek 1692–93-as összeírásában mint principista, azaz alsóbb osztályos tanuló. Egy pár évtizeddel később találkozhatunk újból a nevével. Ekkor mint különböző jogi természetű írott dokumentumok készítője és hitelesítője tűnik fel – például a háromszéki Szentkatolna 1744-ből származó falujegyzőkönyvét (falutörvényét) mint Kézdiszék „hütös lőfő assesora” jegyzi ellen –, s mindez a közügyekben való jártasságáról tanúskodik.

Büszkén idézi meg Borcsa Eleket is, aki jóval később, a magyar reformkor évtizedeiben, 1819 és 1842 között lelkipásztorként szolgált Kézdiszék egyik nagyközségében, Gelencén.

Idézet
A magyar haza keleti végein akadémiát ugyan nem alapított, de szülőfalujában iskolát igen, s iskolai alapítványokat is tett, segítendő famíliájából származó ifjak továbbtanulását, illetve szolgálati helyén a rászoruló gyermekeket. Két falu jótevőjeként tarthatjuk számon, akit sírfelirata mint buzgó lelkipásztort örökített meg...”

A könyv úgy általában nagy tekintélynek örvendett a családjukban, nagymamájának mint egyszerű asszonynak az olvasás egyenesen szenvedélye volt végig hosszú élete folyamán. „Általában a magyar- és világirodalom klasszikusait olvasta, olvasmányélményeiről pedig szívesen is beszélt unokájának.” Borcsa János családja is efféle „vonalat” követ. Sőt!

„Gyógyszerész feleségem fejlett ízlésű igényes olvasó, aki különben előbb ismerkedett meg jövendő férje irodalmi tanulmányaival, mint azok szerzőjével, Imola lányom meg – aki ugyancsak gyógyszerészként dolgozik –, fiatal novellistaként, kötetes szerzőként (Magnebéhat, 2019) több jelentős irodalmi díjban részesült mind Romániában, mind az anyaországban.”

Ő maga főállásban magyartanárként végezte munkáját több mint három évtizeden keresztül, ugyancsak egy kézdiszéki falu, Szentkatolna általános iskolájában, amely 1990-től a falu hírneves szülöttjének, a nyelvzseni és nyelvtudós Bálint Gábornak (1844-1913) a nevét viseli.

Idézet
A katedrai munkát mintegy kiegészítendő időről időre bölcsőhelyünk szellemföldrajzi helyszíneit kerestük fel, s ilyenkor egyfajta találkozásokra kerülhetett sor például Mikes Kelemennel, Kőrösi Csoma Sándorral, Bod Péterrel, Benedek Elekkel, Tamási Áronnal.”
Galéria

Fotó: Kocsis Károly

A rendszerváltás után aztán e kishaza kulturális örökségét könyvkiadóként, szerkesztőként, helyi művelődési rendezvények szervezőjeként is igyekezett feléleszteni és ébren tartani. „Az írás indítékait igazából nem vagyok hivatott tárgyalni. Szinte lehetetlen megragadni, hogy mi készteti erre az embert. Csak annyit mondhatok, hogy esetemben döntő hatásúak voltak a kézdivásárhelyi középiskolás évek, a kolozsvári bölcsészkaron pedig az világosodott meg számomra, hogy nem a »csoda« teremtése, hanem annak magyarázata, értelmezése lenne az irodalomnak az a területe, ami rám vár...”

Az első nagyobb erőpróbájának a Páskándi Géza (1933-1995) lírájáról írt szakdolgozata bizonyult 1976-ban, „aztán pályám fontos mérföldkövének tekintem a Méliusz József (1909-1995) szépírói életművéről készült doktori disszertációmat, amelynek megvédésére 2000-ben került sor, ugyancsak Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen.” A két „próba” között, illetve a második után, vagyis

2000-től napjainkig tucatnyi önálló kötete jelent meg, amelyek a gyakorló irodalomkritikusnak az irodalmi életben való jelenlétéről tanúskodnak.

Kritikusként elsősorban a kortárs romániai magyar irodalom alkotóinak műveit és pályáját követi figyelemmel, de

foglalkozik anyaországi és más, határon túli magyar alkotók munkásságával, irodalomelméleti és -történeti kérdésekkel, valamint a huszadik századi regényirodalommal is.

Különös figyelmet fordít a kézdivásárhelyi származású vagy a városban alkotó művészek pályájára (Földi István, Kosztándi Jenő, Markó Béla, Vetró András, Fekete Vince). Gondozta, tanulmányokban feldolgozta és kiadta Boér Géza (1952-1989) kézdivásárhelyi költő és tanár irodalmi hagyatékát.

„A rendszeres és tudományosan megalapozott elvszerű irodalomkritika igényét Bajza József (1804-1858) hirdette meg a reformkorban. Azt gondolom, ma sem tekinthetünk el ettől az igénytől” – vallja. Különben fel is tette neki a kérdést Zsidó Ferenc egy nemrég készült interjúban, hogy milyen a jó kritika? „Bajza elvi álláspontjának ismeretében mit is mondhattam volna? Válaszként annak az óhajomnak adtam hangot, hogy még művelni s nem meghatározni szeretném a »csoda« magyarázatát.”

Borcsa János 1990 óta Kézdivásárhely közművelődési és kulturális életének aktív szereplője. Számtalan könyvbemutató, író–olvasó találkozó és tárlatmegnyitó résztvevője és szervezője, amelyek a helyi intézményekkel, a városi könyvtárral, a Vigadó Művelődési Házzal és a céhtörténeti múzeummal együttműködve jöhettek létre. 1998-ban megalakította az Ambrózia Könyvkiadót. Kiadója olyan munkákat jelentet meg, amelyek szerzőjük vagy tárgyuk tekintetében Kézdivásárhelyhez vagy a Felső-háromszéki kistérséghez kapcsolódnak (Bakk Miklós, Beke Ernő, Biró Gábor, Németh Csaba, Jánó Mihály, Jánó Erzsébet, illetve Szentkatolnai krónika, Esztelnek műemlékei, Kézdiszentlélek templomai, Kézdiszentléleki breviárium, A gelencei Szent Imre templom stb.). Szakmai kitüntetései, díjai: a Romániai Írók Szövetsége Debüt-díja 1986-ban, A Hét Nívódíja 1994-ben, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Tudományos Tanácsának Apáczai-díja 2012-ben, A Székelydöld című folyóirat díja 2014-ben, Magyar Arany Érdemkereszt a Magyar Köztársaság elnöke részéről 2018-ban. Idén bekerült a budapesti Napkút Kiadó évkönyvébe, amelynek szerkesztői az adott évben a hetvenes éveikbe lépők „életvallomásait” gyűjtik egybe. Soron következő – a Székely Hírmondóban megjelent írásait magába foglaló – kötete hamarosan napvilágot lát a Kriterion Könyvkiadó gondozásában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 27., hétfő

Mérsékeltebb lesz a faipari leépítés, mint azt korábban becsülték

Az előzetesen becsültnél kevesebb alkalmazottjától kell megváljon az a nagy székelyudvarhelyi faipari vállalat, amely korábban 160 fős elbocsátás eshetőségéről tett bejelentést a megyei munkaerő-elhelyező és szakképző ügynökségnél.

Mérsékeltebb lesz a faipari leépítés, mint azt korábban becsülték
2024. május 26., vasárnap

Munkagép alá szorult egy férfi

Mezőgazdasági munkagép alá szorult egy férfi a Maros megyei Marossolymoson vasárnap este – értesít a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.

Munkagép alá szorult egy férfi
Munkagép alá szorult egy férfi
2024. május 26., vasárnap

Munkagép alá szorult egy férfi

2024. május 26., vasárnap

Egy osztálynyival több magyar nyolcadikos végez idén Maros megyében

Idén még több magyar nyolcadikos végez Maros megyében, mint az elmúlt évben, viszont jóval kevesebb német tannyelvű diák készülhet középiskolába – bizonyítják a Maros megyei tanfelügyelőség adatai.

Egy osztálynyival több magyar nyolcadikos végez idén Maros megyében
2024. május 26., vasárnap

A Z generáció nem igazán köszön, nem olvas, nem túlórázik, hamar lelép

Minden demográfiai csoportra kiterjedő előadást tartott Sepsiszentgyörgyön az MCC szervezésében Guld Ádám médiakutató a minap. Az egyetemi oktató a mai fiatalok magatartásának és a digitalizációnak az összefüggéseire is ráirányította a figyelmet.

A Z generáció nem igazán köszön, nem olvas, nem túlórázik, hamar lelép
2024. május 26., vasárnap

Fülöp Zoltán: a szívem a tiétek volt, s marad

Fülöp Zoltán kiváló színművész 70. születésnapját ünnepelték május 25-én Csíkszeredában, a Csíki Játékszín előterében. Mindenki tisztelt Fülese szerint tíz százalék tehetség és kilencven százalék munka teszi a jó színészt.

Fülöp Zoltán: a szívem a tiétek volt, s marad
2024. május 26., vasárnap

Háromszázötvenöt térfigyelő kamerát szerelnek fel Székelyudvarhelyen

Lakótelepekre, városbejáratokhoz, parkokba, parkolókba is kerül térfigyelő kamera Székelyudvarhelyen. A 355 különböző típusú térfigyelő kamera révén növekedhet majd a közbiztonság, csökkenhet a bűncselekmények száma.

Háromszázötvenöt térfigyelő kamerát szerelnek fel Székelyudvarhelyen
2024. május 25., szombat

Nem a legjobb az idei akácméztermés

Csak közepes mennyiségű az idei akácméz-termés. A méhészek ugyanakkor attól tartanak, hogy a termés nagybani felvásárlási ára olyan alacsony lesz, hogy nem fogja megérni nekik értékesíteni az akácmézet.

Nem a legjobb az idei akácméztermés
Nem a legjobb az idei akácméztermés
2024. május 25., szombat

Nem a legjobb az idei akácméztermés

2024. május 25., szombat

Ezekre figyeljenek hétfőn az Erőss Zsolt Aréna környékén

Az FK Csíkszereda – Bukaresti Dinamo hétfői osztályozómeccsére érkező vendégszurkolók felügyeletét a marosvásárhelyi csendőrség regionális parancsnoksága látja el. Mindemellett a csíkszeredai városházának is vannak feladatai.

Ezekre figyeljenek hétfőn az Erőss Zsolt Aréna környékén
2024. május 25., szombat

Hármat ugyan kilőttek, de maradtak még medvék Csíksomlyón

Több Ro-Alert vészhelyzeti üzenetet is kaptak a csíkszeredaiak pénteken este és szombatra virradóan a medvék miatt.

Hármat ugyan kilőttek, de maradtak még medvék Csíksomlyón
2024. május 25., szombat

Folytatódik a lomtalanítás Marosvásárhelyen!

Az akció június 5-ig tart, és felváltva gyűjtenek a város különböző területein.

Folytatódik a lomtalanítás Marosvásárhelyen!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!