
Beléptető rendszer az egyik csíkszeredai iskolában. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Térfigyelő kamerákkal, portásokkal, mozgásérzékelős riasztórendszerekkel, saját kapusszolgálattal, illetve őrző-védő cégek szolgáltatásait igénybe véve próbálják fenntartani a biztonságot a Hargita és Maros megyei tanintézetek többségében. Az iskolák zömében működik valamilyen állandó felügyelet, kevés az olyan tanintézet, amelyben nincs őrszolgálat.
2019. szeptember 20., 16:002019. szeptember 20., 16:00
Maros megyében a tanintézeteknek helyet adó épületek mintegy öt százalékában nem biztosított még az őrszolgálat, Hargita megyében viszont nincs olyan iskolaépület, ahol valamilyen formában ne létezne őrző-védő felügyelet.
A marosvásárhelyi George Coșbuc Általános Iskolában, valamint a Liviu Rebreanu Általános Iskolában és a Bolyai Farkas Gimnáziumban is állandó kapusszolgálat van, nem lehet ki-bejárni. Még az udvarra sem mehet be senki, hiszen a kaput reggel bezárják, és csak délben nyitják ki. Ha valaki távozna, azt csak a kapus engedélyével teheti meg. Bemenni sem lehet, csak jól megindokolt esetben. A szülők szerint is így helyes ez, hiszen gyermekeik biztonsága a tét.
Hargita megyében 125 tanintézet működik összesen 692 épületben, tehát közel hétszáz épületben kell biztosítani a felügyeletet valamilyen formában. Demeter Levente főtanfelügyelő érdeklődésünkre elmondta,
további 20 százalék esetében erről a polgármesteri hivatalok gondoskodtak portásokat alkalmazva, máshol – az épületek 14 százalékában – mozgásérzékelő riasztórendszer működik. A tanintézetek 10 százalékában az iskola vezetősége gondoskodik az őrszolgálatról, a maradék 9 százalék pedig őrző-védő cégek szolgáltatását veszi igénybe.
Napközben ott, ahol nincs kapusszolgálat, a pedagógusok végzik a felügyeletet, figyelve arra, hogy ki megy be az intézménybe és ki távozik. A tanítás végeztével a biztonsági rendszerre bízzák az őrzést.
Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő elmondta, az intézmény együttműködik a Maros megyei rendőrséggel, a csendőrséggel, a drogmegelőző és korrupcióellenes egységekkel, és az őrszolgálat mellett a tanulók, illetve a szülők felkészítését is rendszeresen megszervezik. Nagy figyelmet fordítanak a problémák megelőzésre is. A gyerekeket figyelmeztetik, hogy legyenek elővigyázatosak a közlekedésben, civilizált viselkedésre, egészséges életmódra nevelik őket, és arra tanítják, hogy figyeljenek egymásra, ha pedig bármilyen rendellenességet észlelnek, azonnal jelezzék a legközelebbi pedagógusnak, tanárnak vagy a portásnak. A főtanfelügyelő hozzátette, különféle foglalkozásokon a gimnazisták döntéshozó képességét is fejlesztik, és esetükben sem hiányoznak a rendszeres felvilágosítási kampányok.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!