
László Hajnalka: ezek az alkotások intuitív módon keletkeznek
Fotó: Gecse Noémi
A csíkszeredai László Hajnalka első itthoni egyéni kiállítását lehet megtekinteni a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériájában június 4-ig. A fiatal képzőművész munkáit letisztultság, tömörség, minimalista megoldások jellemzik, szürreális kérdéseket fogalmaz újra, tálal hatásosan – fogalmazott a kiállított művek kapcsán Turós Eszter művészettörténész. Az alkotóval beszélgettünk.
2017. május 12., 10:572017. május 12., 10:57
– Már több csoportos kiállításon voltak láthatók a munkái. Milyen igény hívta létre az egyéni kiállítást?
– Vágytam arra, hogy legyen egy egyéni kiállításom, de az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult a képzőművészeti munka. Nemrégiben felhívtak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről, ahol tanultam, hogy szerveznek egy kiállítássorozatot, amely az ott végzett diákok munkáit mutatná be. Ennek a meghívásnak eleget téve állt össze az anyag, hat alkotás a felkérés után készült. És a Csíki Székely Múzeum munkatársainak köszönhetően Csíkszeredában is be tudom mutatni ezeket.
– Mennyire befolyásolja ezeket a munkákat látásmódban, kivitelezésben az, hogy reklámgrafikusként dolgozik?
– 2008-ban diplomáztam az egyetemen, és 2009-ben vettem részt először képzőművészeti kiállításon, illetve akkor jelentkeztem az első alkotásokkal, amelyek ebben a stílusban készültek, mint a most láthatók.
Hangulatokat szeretek megfogalmazni vizuálisan. Nincs egy előre kitalált koncepcióm, abban is különbözik a reklámgrafikától, hogy kicsit szabadabb az alkotás. Általában van egy adott hangulat, amelyre szeretnék reflektálni.
– Identitás, fikció és valóság keveredése foglalkoztatja, ugyanakkor az alkotásai reagálnak a jelen problémáira is.
– Ezek szubjektív látásmódok. Elmondom a munkáim által, hogy én is látom a fonákságokat, és van egyfajta véleményem, de nem szeretnék ítélkezni. Csak annyit szeretnék felmutatni, hogy talán ez nem jó. Elsődlegesen hangulatokat szeretnék kialakítani. Az, hogy milyen koncepció van mögötte, másodlagos.
A címadásra nagyon odafigyelek, hogy pontosan arra mutasson, amire szeretném, de nem akarok szájbarágós sem lenni. Arra törekszem, hogy aki nem akar a háttérkoncepcióval foglalkozni, annak legyen elég az is, hogy ránéz és elmerül a részletekben, a textúrákban.
– A munkái kapcsán leginkább René Magritte-ot emlegetik, és adaptációk is fellelhetők a kiállítás anyagában.
– Magritte az egyik kedvenc festőm, szeretem a munkáit, különleges, érdekes a szürrealizmusa. De amikor alkotok nem törekszem arra, hogy valakinek a munkáihoz hasonlítsanak az enyémek. Én a szürrealista és a minimalista hatást szeretném egyszerű eszközökkel, célratörően kommunikálni. Mostanában leszoktam a nagyon erős, kontrasztos színekről, inkább a mattabb, harmonikusabb színeket használom.
– Hogyan került be az alkotó is a művekbe?
– Nagyon rövid időm volt, hogy ezeket a munkákat megcsináljam, nehezen találtam modellt. De amúgy is
– A Csíki Játékszín egyik következő bemutatójának, Az öldöklés istene című előadásnak a plakátját is ön tervezte. Miben különbözik egy színházi plakátot elkészíteni, mint más, reklámgrafikához kapcsolódó munkát?
– Régóta ki szerettem volna próbálni magam ebben, mert ötvözi a reklámgrafikát és a képzőművészetet. Szeretem, hogy egy színházi plakát esetében kreatív emberekkel dolgozom, inspirálni tudnak, jó ötleteket tudnak adni. Én kerestem meg őket, hogy hogyan lehetne ezt megoldani, hogy elkészítsek számukra egy plakátot. Kíváncsi voltam, hogy ráérzek-e. Nagyon nyitottak voltak. Elolvastam a darabot, Barabás Árpád rendező elmondta, hogy ő mit szeretne, milyen típusú plakátra gondolt, de teljes mértékben rám bízta a kivitelezést, nem akart befolyással lenni a munkámra. Jártam próbára is, és az is nagyon sokat segített. Egyben érdekes volt, hogy beleláthattam abba, hogy hogyan zajlik a színházban a munkafolyamat.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!