
László Hajnalka: ezek az alkotások intuitív módon keletkeznek
Fotó: Gecse Noémi
A csíkszeredai László Hajnalka első itthoni egyéni kiállítását lehet megtekinteni a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériájában június 4-ig. A fiatal képzőművész munkáit letisztultság, tömörség, minimalista megoldások jellemzik, szürreális kérdéseket fogalmaz újra, tálal hatásosan – fogalmazott a kiállított művek kapcsán Turós Eszter művészettörténész. Az alkotóval beszélgettünk.
2017. május 12., 10:572017. május 12., 10:57
– Már több csoportos kiállításon voltak láthatók a munkái. Milyen igény hívta létre az egyéni kiállítást?
– Vágytam arra, hogy legyen egy egyéni kiállításom, de az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult a képzőművészeti munka. Nemrégiben felhívtak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről, ahol tanultam, hogy szerveznek egy kiállítássorozatot, amely az ott végzett diákok munkáit mutatná be. Ennek a meghívásnak eleget téve állt össze az anyag, hat alkotás a felkérés után készült. És a Csíki Székely Múzeum munkatársainak köszönhetően Csíkszeredában is be tudom mutatni ezeket.
– Mennyire befolyásolja ezeket a munkákat látásmódban, kivitelezésben az, hogy reklámgrafikusként dolgozik?
– 2008-ban diplomáztam az egyetemen, és 2009-ben vettem részt először képzőművészeti kiállításon, illetve akkor jelentkeztem az első alkotásokkal, amelyek ebben a stílusban készültek, mint a most láthatók.
Hangulatokat szeretek megfogalmazni vizuálisan. Nincs egy előre kitalált koncepcióm, abban is különbözik a reklámgrafikától, hogy kicsit szabadabb az alkotás. Általában van egy adott hangulat, amelyre szeretnék reflektálni.
– Identitás, fikció és valóság keveredése foglalkoztatja, ugyanakkor az alkotásai reagálnak a jelen problémáira is.
– Ezek szubjektív látásmódok. Elmondom a munkáim által, hogy én is látom a fonákságokat, és van egyfajta véleményem, de nem szeretnék ítélkezni. Csak annyit szeretnék felmutatni, hogy talán ez nem jó. Elsődlegesen hangulatokat szeretnék kialakítani. Az, hogy milyen koncepció van mögötte, másodlagos.
A címadásra nagyon odafigyelek, hogy pontosan arra mutasson, amire szeretném, de nem akarok szájbarágós sem lenni. Arra törekszem, hogy aki nem akar a háttérkoncepcióval foglalkozni, annak legyen elég az is, hogy ránéz és elmerül a részletekben, a textúrákban.
– A munkái kapcsán leginkább René Magritte-ot emlegetik, és adaptációk is fellelhetők a kiállítás anyagában.
– Magritte az egyik kedvenc festőm, szeretem a munkáit, különleges, érdekes a szürrealizmusa. De amikor alkotok nem törekszem arra, hogy valakinek a munkáihoz hasonlítsanak az enyémek. Én a szürrealista és a minimalista hatást szeretném egyszerű eszközökkel, célratörően kommunikálni. Mostanában leszoktam a nagyon erős, kontrasztos színekről, inkább a mattabb, harmonikusabb színeket használom.
– Hogyan került be az alkotó is a művekbe?
– Nagyon rövid időm volt, hogy ezeket a munkákat megcsináljam, nehezen találtam modellt. De amúgy is
– A Csíki Játékszín egyik következő bemutatójának, Az öldöklés istene című előadásnak a plakátját is ön tervezte. Miben különbözik egy színházi plakátot elkészíteni, mint más, reklámgrafikához kapcsolódó munkát?
– Régóta ki szerettem volna próbálni magam ebben, mert ötvözi a reklámgrafikát és a képzőművészetet. Szeretem, hogy egy színházi plakát esetében kreatív emberekkel dolgozom, inspirálni tudnak, jó ötleteket tudnak adni. Én kerestem meg őket, hogy hogyan lehetne ezt megoldani, hogy elkészítsek számukra egy plakátot. Kíváncsi voltam, hogy ráérzek-e. Nagyon nyitottak voltak. Elolvastam a darabot, Barabás Árpád rendező elmondta, hogy ő mit szeretne, milyen típusú plakátra gondolt, de teljes mértékben rám bízta a kivitelezést, nem akart befolyással lenni a munkámra. Jártam próbára is, és az is nagyon sokat segített. Egyben érdekes volt, hogy beleláthattam abba, hogy hogyan zajlik a színházban a munkafolyamat.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!