
László Hajnalka: ezek az alkotások intuitív módon keletkeznek
Fotó: Gecse Noémi
A csíkszeredai László Hajnalka első itthoni egyéni kiállítását lehet megtekinteni a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériájában június 4-ig. A fiatal képzőművész munkáit letisztultság, tömörség, minimalista megoldások jellemzik, szürreális kérdéseket fogalmaz újra, tálal hatásosan – fogalmazott a kiállított művek kapcsán Turós Eszter művészettörténész. Az alkotóval beszélgettünk.
2017. május 12., 10:572017. május 12., 10:57
– Már több csoportos kiállításon voltak láthatók a munkái. Milyen igény hívta létre az egyéni kiállítást?
– Vágytam arra, hogy legyen egy egyéni kiállításom, de az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult a képzőművészeti munka. Nemrégiben felhívtak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről, ahol tanultam, hogy szerveznek egy kiállítássorozatot, amely az ott végzett diákok munkáit mutatná be. Ennek a meghívásnak eleget téve állt össze az anyag, hat alkotás a felkérés után készült. És a Csíki Székely Múzeum munkatársainak köszönhetően Csíkszeredában is be tudom mutatni ezeket.
– Mennyire befolyásolja ezeket a munkákat látásmódban, kivitelezésben az, hogy reklámgrafikusként dolgozik?
– 2008-ban diplomáztam az egyetemen, és 2009-ben vettem részt először képzőművészeti kiállításon, illetve akkor jelentkeztem az első alkotásokkal, amelyek ebben a stílusban készültek, mint a most láthatók.
Hangulatokat szeretek megfogalmazni vizuálisan. Nincs egy előre kitalált koncepcióm, abban is különbözik a reklámgrafikától, hogy kicsit szabadabb az alkotás. Általában van egy adott hangulat, amelyre szeretnék reflektálni.
– Identitás, fikció és valóság keveredése foglalkoztatja, ugyanakkor az alkotásai reagálnak a jelen problémáira is.
– Ezek szubjektív látásmódok. Elmondom a munkáim által, hogy én is látom a fonákságokat, és van egyfajta véleményem, de nem szeretnék ítélkezni. Csak annyit szeretnék felmutatni, hogy talán ez nem jó. Elsődlegesen hangulatokat szeretnék kialakítani. Az, hogy milyen koncepció van mögötte, másodlagos.
A címadásra nagyon odafigyelek, hogy pontosan arra mutasson, amire szeretném, de nem akarok szájbarágós sem lenni. Arra törekszem, hogy aki nem akar a háttérkoncepcióval foglalkozni, annak legyen elég az is, hogy ránéz és elmerül a részletekben, a textúrákban.
– A munkái kapcsán leginkább René Magritte-ot emlegetik, és adaptációk is fellelhetők a kiállítás anyagában.
– Magritte az egyik kedvenc festőm, szeretem a munkáit, különleges, érdekes a szürrealizmusa. De amikor alkotok nem törekszem arra, hogy valakinek a munkáihoz hasonlítsanak az enyémek. Én a szürrealista és a minimalista hatást szeretném egyszerű eszközökkel, célratörően kommunikálni. Mostanában leszoktam a nagyon erős, kontrasztos színekről, inkább a mattabb, harmonikusabb színeket használom.
– Hogyan került be az alkotó is a művekbe?
– Nagyon rövid időm volt, hogy ezeket a munkákat megcsináljam, nehezen találtam modellt. De amúgy is
– A Csíki Játékszín egyik következő bemutatójának, Az öldöklés istene című előadásnak a plakátját is ön tervezte. Miben különbözik egy színházi plakátot elkészíteni, mint más, reklámgrafikához kapcsolódó munkát?
– Régóta ki szerettem volna próbálni magam ebben, mert ötvözi a reklámgrafikát és a képzőművészetet. Szeretem, hogy egy színházi plakát esetében kreatív emberekkel dolgozom, inspirálni tudnak, jó ötleteket tudnak adni. Én kerestem meg őket, hogy hogyan lehetne ezt megoldani, hogy elkészítsek számukra egy plakátot. Kíváncsi voltam, hogy ráérzek-e. Nagyon nyitottak voltak. Elolvastam a darabot, Barabás Árpád rendező elmondta, hogy ő mit szeretne, milyen típusú plakátra gondolt, de teljes mértékben rám bízta a kivitelezést, nem akart befolyással lenni a munkámra. Jártam próbára is, és az is nagyon sokat segített. Egyben érdekes volt, hogy beleláthattam abba, hogy hogyan zajlik a színházban a munkafolyamat.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
szóljon hozzá!