
László Hajnalka: ezek az alkotások intuitív módon keletkeznek
Fotó: Gecse Noémi
A csíkszeredai László Hajnalka első itthoni egyéni kiállítását lehet megtekinteni a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériájában június 4-ig. A fiatal képzőművész munkáit letisztultság, tömörség, minimalista megoldások jellemzik, szürreális kérdéseket fogalmaz újra, tálal hatásosan – fogalmazott a kiállított művek kapcsán Turós Eszter művészettörténész. Az alkotóval beszélgettünk.
2017. május 12., 10:572017. május 12., 10:57
– Már több csoportos kiállításon voltak láthatók a munkái. Milyen igény hívta létre az egyéni kiállítást?
– Vágytam arra, hogy legyen egy egyéni kiállításom, de az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult a képzőművészeti munka. Nemrégiben felhívtak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről, ahol tanultam, hogy szerveznek egy kiállítássorozatot, amely az ott végzett diákok munkáit mutatná be. Ennek a meghívásnak eleget téve állt össze az anyag, hat alkotás a felkérés után készült. És a Csíki Székely Múzeum munkatársainak köszönhetően Csíkszeredában is be tudom mutatni ezeket.
– Mennyire befolyásolja ezeket a munkákat látásmódban, kivitelezésben az, hogy reklámgrafikusként dolgozik?
– 2008-ban diplomáztam az egyetemen, és 2009-ben vettem részt először képzőművészeti kiállításon, illetve akkor jelentkeztem az első alkotásokkal, amelyek ebben a stílusban készültek, mint a most láthatók.
Hangulatokat szeretek megfogalmazni vizuálisan. Nincs egy előre kitalált koncepcióm, abban is különbözik a reklámgrafikától, hogy kicsit szabadabb az alkotás. Általában van egy adott hangulat, amelyre szeretnék reflektálni.
– Identitás, fikció és valóság keveredése foglalkoztatja, ugyanakkor az alkotásai reagálnak a jelen problémáira is.
– Ezek szubjektív látásmódok. Elmondom a munkáim által, hogy én is látom a fonákságokat, és van egyfajta véleményem, de nem szeretnék ítélkezni. Csak annyit szeretnék felmutatni, hogy talán ez nem jó. Elsődlegesen hangulatokat szeretnék kialakítani. Az, hogy milyen koncepció van mögötte, másodlagos.
A címadásra nagyon odafigyelek, hogy pontosan arra mutasson, amire szeretném, de nem akarok szájbarágós sem lenni. Arra törekszem, hogy aki nem akar a háttérkoncepcióval foglalkozni, annak legyen elég az is, hogy ránéz és elmerül a részletekben, a textúrákban.
– A munkái kapcsán leginkább René Magritte-ot emlegetik, és adaptációk is fellelhetők a kiállítás anyagában.
– Magritte az egyik kedvenc festőm, szeretem a munkáit, különleges, érdekes a szürrealizmusa. De amikor alkotok nem törekszem arra, hogy valakinek a munkáihoz hasonlítsanak az enyémek. Én a szürrealista és a minimalista hatást szeretném egyszerű eszközökkel, célratörően kommunikálni. Mostanában leszoktam a nagyon erős, kontrasztos színekről, inkább a mattabb, harmonikusabb színeket használom.
– Hogyan került be az alkotó is a művekbe?
– Nagyon rövid időm volt, hogy ezeket a munkákat megcsináljam, nehezen találtam modellt. De amúgy is
– A Csíki Játékszín egyik következő bemutatójának, Az öldöklés istene című előadásnak a plakátját is ön tervezte. Miben különbözik egy színházi plakátot elkészíteni, mint más, reklámgrafikához kapcsolódó munkát?
– Régóta ki szerettem volna próbálni magam ebben, mert ötvözi a reklámgrafikát és a képzőművészetet. Szeretem, hogy egy színházi plakát esetében kreatív emberekkel dolgozom, inspirálni tudnak, jó ötleteket tudnak adni. Én kerestem meg őket, hogy hogyan lehetne ezt megoldani, hogy elkészítsek számukra egy plakátot. Kíváncsi voltam, hogy ráérzek-e. Nagyon nyitottak voltak. Elolvastam a darabot, Barabás Árpád rendező elmondta, hogy ő mit szeretne, milyen típusú plakátra gondolt, de teljes mértékben rám bízta a kivitelezést, nem akart befolyással lenni a munkámra. Jártam próbára is, és az is nagyon sokat segített. Egyben érdekes volt, hogy beleláthattam abba, hogy hogyan zajlik a színházban a munkafolyamat.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.
Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.
szóljon hozzá!