
A tél végi leárazások, készletkisöprések általában a márkaboltok és a plázák bevett szokása
Fotó: Haáz Vince
Féláron vagy még olcsóbban kínálja számos üzlet a téli ruhaneműt, lábbelit ebben az időszakban, a kedvezményeket pedig előszeretettel ki is használják a vásárlók. Az év elején már sok helyen megkezdődött, februártól pedig igencsak elterjedt a tél végi leárazás a kereskedelemben.
2019. február 06., 15:392019. február 06., 15:39
A tél végi leárazások, készletkisöprések általában a márkaboltok és a plázák „bevett szokása”, az üzletvezetők az árcsökkentésekkel igyekeznek megszabadulni a szezonális árutól. Ilyenkor például a télikabátok, pulóverek, bakancsok, csizmák ára csökken, mert az üzletnek egyszerűbb kedvezményes áron eladnia ezeket, mint megtartani a következő szezonra.
Sok esetben ez az árcsökkentés több száz lejt is jelenthet, így aki minőségi bőrcipőbe, téli kabátba fektetne, annak érdemes kihasználnia az akciókat, mint ahogyan egy pulóvert is hasznos lehet beszerezni féláron akkor is, ha már csak jövő télen vehetjük hasznát.
„Én ki szoktam használni a leárazásokat, mert ilyenkor olcsóbban meg lehet venni jó dolgokat. S ha most megveszek egy klasszikus, fekete, hosszú szárú csizmát, nem fenyeget az a veszély, hogy jövő télen már nem lehet felvenni, mert kiment a divatból. De télikabátot is vettem már februárban, sőt a szandáljaimat is általában szeptemberben szerzem be” – meséli nevetve Kozma Erika, akit egy marosvásárhelyi cipőboltban való nézelődés közben szólítottunk meg. Hozzáteszi, nem csak ő vásárol ilyenkor, barátnőivel vásárlós kiruccanásokat is szoktak tervezni. „A leárazások egyetlen hátránya, hogy abból válogatsz, ami van. Lehet, hogy neked egy bizonyos barna bakancs tetszik, de már nincs a méretedben, és ilyenkor tél végén már nem is lesz” – magyarázza.
Az Erika által elmondottakat az üzletek kínálata is alátámasztja,
belépve pedig azt tapasztaljuk, hogy miként a választék, úgy az árak is széles skálán mozognak. A bőrből készült bakancsok, rövid szárú csizmák ára most többnyire 200–250 lej körül van, átlagosan egy százassal kevesebb, mint mondjuk karácsony előtt. De találtunk 109 lejes téli bőrcipőt is, amelynek 249 lej volt az eredeti ára, igaz, már csak egyetlen számban volt kapható. Természetesen magasabb árfekvésben is van kínálat, hosszú szárú csizmát kínálnak 500 lejért is, ami akkor sem kevés pénz, ha nemrég még kétszer annyi volt. Pulóvert, kötött ruhát, téli sapkát is kedvezményesen árulnak most – ezek esetében már nem olyan nagy az árkülönbség, de ha 81 lej helyett 44 lejt fizethetünk a pulóverért, az mégis jobban esik, mint ahogyan a 329 lejes ruha címkéjén is jobban mutat a 164 lej, és téli szövetkabátért is könnyebb 400 lej helyett 199-et fizetni.
Fotó: Haáz Vince
A tél végi leárazások nemcsak a székelyföldi városok üzleteiben kecsegtetnek, hanem az interneten is, gyakorlatilag már karácsony után árkedvezményekkel kínálnak bizonyos téli termékeket – csak a méretet kell eltalálni.
S hogy mire kell figyelni a leárazások apropóján? Ezt Laurențiu Moldovan fogyasztóvédelmi főfelügyelő-helyettestől kérdeztük meg.
– fogalmazott portálunk megkeresésére a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője. Kérdésünkre elmondta, ezekben az esetekben nem szokott megtörténni az – mint például a Fekete Péntek során –, hogy az üzletek előbb felviszik az árakat, hogy aztán legyen mit levinniük. Ettől nem kell tartani, ugyanis az üzletek is szabadulni akarnak a szezonális árutól.
„Romániában még nincs olyan törvény, ami majdnem mindenütt az Európai Unióban, hogy egy bizonyos árucikket meghatározott napon belül visszavihetünk, visszacserélhetünk. Itt amit kivittünk az üzletből, csak akkor kötelesek visszacserélni, ha valami hibája van, amúgy az üzletpolitikától függ, hogy visszaveszik-e, kicserélik-e. Másként van ez az internetes vásárlás esetén, ugyanis a törvény kötelezi a webshopokat, hogy 14 napon belül bármit visszavegyenek, ráadásul úgy, hogy nem kell megindokolni, miért küldjük vissza” – fejtette ki a szakember.
A polgármesterek és a megyei tanácselnökök kétfordulós megválasztását bevezető törvénytervezetet iktatott szerdán a parlamentben a Románok Egyesüléséért Szövetsége (AUR).
Miközben a körülményekre és a fogadtatásra panaszkodtak, azt azért fontosnak tartották megjegyezni az AFC Hermannstadt egyik szurkolótáborának tagjai, hogy a csíkszeredai drukkerek annak az országnak a nevét skandálták, akiknek „lakói Mongóliából jöttek”.
A mezőgazdasági minisztérium jogszabálymódosításra készül annak érdekében, hogy az EU-ból Romániába érkező fagyasztott sertéshúst ne lehessen friss húsként feltüntetve értékesíteni – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A közigazgatási reformról szóló sürgősségi rendelet hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben – jelentette be szerdán a Facebook-oldalán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Több mint 50 alkalommal riasztották a Hargita megyei hivatásos tűzoltókat február 20–24. között. A bevetések főként elsősegélynyújtási feladatokat jelentettek.
Egy 800 milliméter átmérőjű fővezeték hibásodott meg Marosvásárhelyen a Szabadi utca térségében, ennek javítása miatt zavaros víz folyhat a csapokon.
Hargita megyében először szerveznek óvóhelyre vonulási gyakorlatot a polgárvédelem hetén. Február 26-án és március 4-én Tusnádfürdőn és Székelyudvarhelyen szimulálják a lakosság kimenekítését. Mindeközben a megye tűzoltóságai nyílt napokra készülnek.
Slatina polgármestere a szerencsejátékok működését betiltó határozattervezetet készül benyújtani a városi tanács elé.
A szerdán elfogadott törvénytervezet szerint a szexuális agresszióért vagy kizsákmányolásért elítélt, és emiatt nyilvántartásba vett személyek nem dolgozhatnak iskolákban, kórházakban, idősotthonokban, szociális, testnevelési és sportközpontokban.
A tanügyi szakszervezetek a Cotroceni-palota előtt tüntetnek szerdán, mert fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy az oktatási rendszerben dolgozók nem értenek egyet a költségvetési hiány csökkentésére hozott politikai intézkedésekkel.
szóljon hozzá!