– elevenítette fel a központ alapítója, akinek a laborjában 6000 orvosságot teszteltek majom, majd emberi sejtekben a koronavírus elleni megfelelő gyógyszer kifejlesztése érdekében.

„Először is büszkék lehetünk arra, hogy a székelyföldi régióban eleinte kevés fertőzött volt. Tavaly decemberben oda kellett figyelni egymásra, maszkot kellett hordani, így a legalacsonyabb fertőzöttségi adatokkal rendelkezett a régió. Most pedig, amikor van megoldás a problémára, ami működik, azt a legjobb barátaim, ismerőseim, az általam tisztelt emberek nem hajlandók elfogadni” – utalt a Hargita és Kovászna megyei alacsony átoltottsági arányra.

Hitelesség hiánya

Barabási – aki két Pfizer-vakcina után harmadik oltásként Modernát kapott – úgy látja, a régió lakossága még nem ismerte fel, mennyire fontos az oltás. „Karikó Katalin személyes jóbarátom, akinek a munkája ebben a helyzetben egy csodával ér fel. Munkájának köszönhetően azt az egy kis molekulát ültetik be a szervezetbe, amelyik megállítja a fertőzést. Áprilisban is rajtunk csodálkozott az ország, amikor Csíkszereda főterén fegyelmezetten ételt szenteltettünk, többek között én is. Úgy gondolom,

És ennek ára van: aki nem éli túl, annak a gyerekei, unokái nem születnek meg, és mi egy kis nemzet vagyunk itt, Székelyföldön” – érvelt az oltás fontossága mellett. Szerinte az oltás nemzeti érdek is azért, hogy megmaradjunk.

Barabási számára az is megdöbbentő, hogy nincs többségi felelősségvállalás a politikusok és az egyházi vezetők részéről. „Nem vállal szerepet a politikai élet, hiszen kétséges, hogy mennyire marad meg a népszerűségük, ha kiállnak az oltás mellett. A kommunizmus alatt az egyház egy összetartó erő volt. Én azt várnám, hogy papjaink az első sorban legyenek, biztassák híveiket a védőoltás felvételére” – értékelt. A kutató szerint ebben a helyzetben is a magyar állam által képviselt álláspontot kellene követniük a székelyeknek. Szerinte félreinformáló kampány zajlik, amit ellensúlyozni kellene.

– tudatta. Lakóhelyén, Bostonban egyébként a lakosság 70 százaléka beoltatta magát.

Hogyan tovább?

„Tudni kell, hogy a társadalomban mindig is jelen lesz ez a vírus, kiirtani nem lehet. De ha megfelelő immunitás épül ki a népességben, akkor irrelevánssá válik a jelenléte. Ehhez azonban elképzelhető, hogy a következő időszakban félévente oltáshoz kell folyamodnunk. Senki nem látja még a végét, még mi sem tudunk jósolni ebben a kérdésben” – magyarázta.

„Ilyen arány mellett nincs ellenállás a vírussal szemben. Nyolcvan százalékos átoltottságnál vagy fertőzöttség utáni immunitással lehetne erről beszélni. Aki be van oltva, az védve van, de bizonyos százalékban terjeszteni tudja a vírust, aki viszont nincs, az épp olyan veszélyben van, mint a járványhelyzet elején mindenki” – válaszolta kérdésünkre.

Kétségek

Barabási szerint arra a feltételezésre, hogy az oltás meddőséget okoz, nincs bizonyíték. „Rövid idő alatt fejlesztették ki a védőoltást, és emiatt bizalmatlanok az emberek. De tudni kell, hogy az orvostudomány történetében soha nem volt olyan pillanat, amikor a kutatóvilág egyetlen problémára koncentrált volna. Mi is leálltunk, és csak a vírussal foglalkoztunk, így jött létre az új típusú oltás” – ismertette. Összegzésként elmondta, jelenleg mi kell eldöntsük, hogy ezt a folyamatot meg akarjuk-e állítani az oltással.