Balázs József: találkozni megyünk Csíksomlyóra, nem vezekelni

Akik az alfalvi keresztaljához csatlakoznának, csütörtökön reggel 7 órára kell megérkezzenek a templomba, ahonnan szentmisével engedi útjukra Jenei János alfalvi plébános. Fél nyolckor rakják fel a csomagokat szekerekre, majd indulhat a keresztalja, hogy a csomafalvi, újfalvi csapattal kiegészülve vágjon át Csíkmagasán.

Vaslábról a hegy felé térve nehézséggel kell számolni, ugyanis széldöntés címen fakitermelés zajlott egy kilométernyi szakaszon, a behúzatással együtt a termőtalaj is az úttestre került. Így száraz időben bokáig érő porra, esőben pedig sárra, latyakra kell számítani.

Balázs József kéréssel fordult a vaslábi községvezetéshez, remélve, járhatóbbá teszik addig az utat. Ha ez mégsem történne meg, érdemes váltáscipőt tenni a kisebb, napi ellátmányt tartalmazó hátizsákba.

Egyébként szintén a ruházat kapcsán közölte: ajánlott a kényelmes, ugyanakkor elegáns viselet a fehér ing és szalmakalap. Ebben meg lehet járni el is, vissza is a búcsút, a kalapra járó kék szalag idén is beszerezhető a GKL-nél. Ugyanitt vásárolható kék, alfalvi póló is, ezt, a fehér inget, de leginkább a székely népviseletet javasolja Balázs József a szombati búcsúra.

Az első éjszakát Karcfalván tölti a sereg, a másodikat pedig már Csíkszeredában, a Kós Károly Szakközépiskola tantermei szolgálnak szállásként. Vasárnap, a hazaindulás napján, szintén Karcfalváig jutnak el estig, majd hétfőn az esti mise előtt fogadhatják az alfalviak a gyalogos búcsújárókat.

Az út felénél, Csíkkarcfalva határában tavaly szentelték fel azt az emlékművet, amely a búcsús csengettyűt formázza. Idén ez kiegészül egy Szűz Mária-domborművel az alfalvi Vargyas Ildikó adománya és keze munkájaként. Ezt is megünneplik a Máriához igyekvők, és megköszönik a karcfalviaknak, hogy a tavasszal ültetett két nyírfát öntözték, gondosan be is kerítették. Egyébként ilyen emlékmű lesz Alfalu egyetlen körforgalmának közepén, melynek felszentelésérét a pünkösdi búcsú után tartják, és hasonmását tervezik felállítani Csíksomlyón is.

Az alfalvi István pap útjának elejét, közepét és végét jelölik meg így, több ember jóvoltából, hiszen anyagot és munkát ajándékozott a kőfaragó Székely József, ő biztosította a cserefát is, hogy azt Magyari Lajos asztalos istenfizesséért megmunkálja.

„Idén valahogyan nincsenek aggodalmaim, úgy érzem, minden a legnagyobb rendben fog menni.

– fogalmazott Balázs József, ki is fejtve, mire gondol: „Leszünk idén is vagy 250-en, és mindenki más ember, más szintjén van a hitbéli létnek. Sok a fiatal, és ők nem szeretik a Máriával való kapcsolatukat gyászként megélni, márpedig bizonyos papjaink azt várják el a zarándoktól, hogy az egész úton gyászoljon, vezekeljen. Szenvedjen, mert Jézus is szenvedett. Úgy gondolom, ők azok, akik nem vesznek tudomást a feltámadásról. Én azt hiszem, aki az édesanyjához megy, az örömmel halad az útján, nincs oka gyászolni.

Balázs József elmondta, őt nem bántja az sem, ha valaki kirándulásként fogja fel az utat, mert ha kirándul is, Máriához tart, és ha azt is hiszi, szerelme kedvéért jön, a Szűzanya volt valójában a meghívója. A hitetleneknek is helyük van, menet, mert hazafelé már ők is hisznek. Aztán aki többször járja végig ezt az utat, nem hite, hanem tudata lesz arról, hogy van Isten, hogy Szűz Mária a mi égi édesanyánk.