Bákóba helyeznék át a megyehatárpert, a szentmártoniak szerint ez nincs rendben

Az úzvölgyi katonai temető, aminek közelében a vitatott megyehatár is található. Csíkszentmárton tisztázni akarja a helyzetet

Fotó: Pinti Attila

A Bákó Megyei Törvényszékre helyeznék át annak a pernek a tárgyalását, amelyben a bíróságtól kéri Csíkszentmárton a község és Dormánfalva közötti, ezzel együtt Hargita és Bákó megye határának megállapítását. A szentmártoniak szerint ez nincs rendben, ők semleges helyszínt kérnek.

Kovács Attila

2020. augusztus 13., 08:572020. augusztus 13., 08:57

Idén tavasszal kezdeményezett bírósági eljárást Csíkszentmárton annak érdekében hogy a bíróság állapítsa meg a Hargita és Bákó megyei település, ezzel együtt pedig pedig a két megye közötti határt, amely Úzvölgye hovatartozását is tisztázná. A keresetlevelet a Hargita Megyei Törvényszéken iktatták, ahol eddig egy tárgyalást tartottak. Ott a bíró helyt adott a dormánfalviak beadványának és megállapította, hogy a törvényszék területileg nem illetékes a kereset tárgyalására, és átadja az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszéknek.

Nem értenek egyet

Noha a döntésről a bíróságok portálján megjelent tájékoztató szerint ez ellen fellebbezésnek nincs helye, a bírósági eljárást kezdeményezői szerint ez nem maradhat így. Kérdésünkre Csíkszentmárton polgármestere, Gergely András azt mondta,

semmiképp sem értenek egyet azzal, hogy a tárgyalás a Bákó Megyei Törvényszéken folytatódjon, mert a megye érintett a perben, és ez befolyásolhatja a döntést.

Ezért jogi képviseletük a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez fordul annak érdekében, hogy a tárgyalás helyszínének megváltoztatása esetén egy olyan megyébe küldjék át az ügycsomót, amelynek nincs köze az ügyhöz.

Bizonyítható igények

Csíkszentmárton azt kéri a bíróságtól hogy az 1968. évi 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt egy ennél korábbi, szintén 1968-as minisztertanácsi határozat alapján jelölje ki a két megye közötti határt – ennek értelmében Úzvölgye Csíkszentmárton része. A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig”, illetve „Úz vize a IV. határ között” területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását.

A keresetlevél szerint amikor 1998-ban elvégezték Dormánfalva és Csíkszentmárton területének kataszteri felmérését, utóbbit a Hargita Megyei Telekkönyvi Hivatal megbízásából, a feladatfüzetből kimaradt Úzvölgye település, mintegy 77 hektár területtel.

Erről a munkálat átvételekor a csíkszentmártoni polgármester írásos észrevételt nyújtott be, a hibát a hivatal is elismerte, azzal magyarázva, hogy kevés volt a rendelkezésre álló idő, ezért nem vették be a feladatfüzetbe Úzvölgye felmérését. A hibás dokumentációnak amelyre Dormánfalva is hivatkozik, nincs jogi értéke – érvel a község. A két megye vezetősége azóta sem tudott megállapodni a határról. 2007-ben a község saját köztulajdonának leltárába vette az úzvölgyi haditemető területét, és ezt a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősítette. Ezt Dormánfalva bíróságon támadta meg, de első fokon a pert elveszítette, a fellebbviteli tárgyalás ősszel lesz a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán.

Perek a temető miatt

Az úzvölgyi katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása miatt több per van folyamatban, miután Dormánfalva egy évvel ezelőtt önkényesen román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a Csíkszentmárton által gondozott sírkertben. Az emlékművet tavaly júniusban ortodox szertartás során felszentelték, miután több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a sírkertbe.