Baj van több közigazgatási fogalom magyar megfelelőjével is?
Molnos Sándor 2005 óta dolgozik a Hivatalos Közlöny Kiadó magyar szerkesztőségében
Fotó: Pinti Attila
A Hivatalos Közlöny magyar szerkesztőségének főállású alkalmazottjaként Molnos Sándor több hónappal ezelőtt úgy döntött, hogy – napi munkája részeként – lefordítja az igencsak terjedelmes közigazgatási törvénykönyvet románról magyarra. A jogszabályt mindenkinek ajánlja, aki polgármesteri hivatalokban, megyei önkormányzatoknál, közjegyzői, ügyvédi vagy fordítói irodákban dolgozik. Munkája kapcsán többek között olyan fogalmakra kérdeztünk rá, mint a megyeelnök, a városmenedzser vagy éppen a községháza.
Kozán István
2021. március 05., 21:562021. március 05., 21:56
2005 óta dolgozik Románia Hivatalos Közlönyének bukaresti kiadójánál a csíkszéki Molnos Sándor, akivel annak apropóján beszélgettünk, hogy hónapokkal ezelőtt úgy döntött, a napi munkája részeként lefordítja a közigazgatási törvénykönyvet – mivel ez idáig
A Hivatalos Közlönyről
„Tisztázzuk gyorsan az elején: én ezért a munkáért fizetést kaptam; én mindössze annyit tettem hozzá, hogy saját döntésemen múlott, hogy a közigazgatás tulajdonképpeni bibliáját fordítom románról magyarra, így segítve a közigazgatásban dolgozók munkáját” – jelezte a fordító, akit arra kértünk, magyarázza el közérthető módon, hogy mi is a Hivatalos Közlöny.
Mint tudjuk, a törvényt először elfogadják a parlamentben, azt az államfőnek ki kell hirdetnie, majd jön a közzététel a Hivatalos Közlönyben. Tehát az a magasabb szintű jogszabály (törvény, kormányrendelet, kormányhatározat stb.), ami nem jelenik meg a közlönyben, az nem is létezik” – foglalta össze kérésünkre, majd rögtön hozzá is tett egy nagyon fontos tudnivalót: senki, egyetlen állampolgár sem hivatkozhat arra, hogy nem ismeri a törvényt; ebből kifolyólag az állam logikája szerint amennyiben adott jogszabály megjelent a közlönyben – függetlenül attól, hogy az az emberek számára mennyire elérhető vagy sem –, ő a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Onnantól tehát az állampolgárokra van bízva, hogy azt elolvassák vagy sem. A szerkesztőség (a román és a magyar) a Képviselőház Főtitkárságának van alárendelve.
Fotó: Pinti Attila
1950 óta megjelenik magyarul is
Az egyébként eléggé egyedi – tudtuk meg Molnostól –, hogy egy ország közlönyét az állam lefordítja egy adott kisebbség nyelvére – magyarra például egy 1950-es minisztertanácsi határozat alapján fordítják le.
Később már erre sem volt lehetőség, ugyanis az eredeti nyolc magyar szerkesztőségi taghoz képest ez a szám drasztikusan lecsökkent: ma már csak ketten dolgoznak a magyar szerkesztőségben fordító-szerkesztőként, így már csak kivonatos tartalommal tudnak jelentkezni, és időben is csúsznak.
Nyilván ez sem mindig lehetséges, hiszen a közel háromszáz oldalas közigazgatási törvényt is másfél év késéssel sikerült lefordítani, szinte-szinte önszorgalomból, hiszen a romániai magyar politikai pártok, közéleti szereplők részéről egyetlen ilyen irányú igénnyel sem találkoztam. Remélhetőleg az a magyarázat minderre, hogy a közlönykiadóra bízták, hogy az majd úgyis lefordítja ezt a, romániai magyar közigazgatás számára is oly fontos törvényt magyarra” – állapította meg.
A közigazgatás bibliája
A közigazgatási törvénykönyv Románia általános közigazgatási berendezkedésének összefogó törvénye. Törvénykönyv jellege abból adódik, hogy 16 jogszabály egybegyúrásáról van szó. „Mondhatni, ez a közigazgatás bibliája.
– részletezte.
Kérdésünkre, hogy romániai magyar nyelvhasználat szempontjából mire hívná fel a figyelmet, a szakember a következőt válaszolta: „a magyarországi testvérkapcsolatok és a magyar állami támogatások hatására – de nemcsak – a romániai magyar közigazgatási nyelvbe több magyarországi fogalom is beszivárgott; olyanok, amelyek szebben hangzanak, mint a románról nehézkesen a magyarra is átvetített fogalmak”.
Ugyanakkor a Magyarországon honos államigazgatás fogalmát (mindazt, ami központi igazgatáshoz tartozik: kormány, minisztériumok és azok területi szervei) még nem igazán használjuk itthon. Továbbá – sorolja – a prefektus helyett vagy mellett is bátran lehet használni a kormánymegbízott fogalmat, amelynek nem prefektúrája van, hanem kormányhivatala (vagyis a kormány helyi képviselőjének a hivatala). Érvelése szerint az önkormányzat mint fogalom egyszersmind magába foglalja a helyi képviselő-testületet (azt a bizonyos helyi tanácsot), a polgármestert és annak apparátusát.
A nagyobb képviselő-testületet, például a megyeit, már közgyűlésnek kell(ene) nevezni, akárcsak a fővárosét.
Fotó: Pinti Attila
Megyeelnök? Az meg mi?
A megyei önkormányzatot a megyeelnök vezeti? – kérdeztünk rá, hiszen Székelyföldön ez a nem létező fogalom egyre elterjedtebbé kezdett válni. „Szó sincs róla, hiszen
A megyei közgyűlésnek van egy elnöke, aki semmiképp sem egy megyei funkciót lát el, hanem mindössze a megyei közgyűlés elnöki teendőit bízták rá. De ha már itt tartunk, egy dolgot ki kell hangsúlyoznunk: Romániában állandóan ingadozik a választási rendszer, hogy ezt a bizonyos személyt közvetlen módon az emberek választják meg, vagy a testület saját tagjai közül. Bárhogy is történjen,
Az elnökurazás amúgy a kommunista időkből örökölt nagyotmondás, már-már oda juthatunk, hogy megyegazda. Lényeg a lényeg: a nem létező megyeelnök fogalmában több van, illetve lenne, mint amennyit valójában most jelent a megyei közgyűlés elnöki funkciója” – magyarázta Molnos.
Megyemenedzser. Az se jó?
És ha már erről beszélünk, arra kértük a szakembert, térjünk ki a megye-, város- vagy községmenedzseri funkcióra is, hiszen az elmúlt egy évben egyre több polgármester, közgyűléselnök érzi úgy, hogy nem képes megbirkózni a feladatokkal, ezért menedzsert alkalmaz. „A törvény szövegében (románul administrator public) nem hangsúlyozza ki, hogy az a városé, községé vagy éppen a megyéé, ezért ezt önkormányzati menedzsernek fordítottam, és vallom, hogy ez közelebb áll ahhoz, amit ez a funkció takar, ugyanis nem a várost, a községet vagy a megyét menedzseli, sokkal inkább az adott önkormányzat vagy közgyűlés megbízásából az adott területi egység ügyeit intézi; ő tehát egy megbízott személy, nem pedig egy uralkodó.
– érvelt. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az új vonatkozó jogszabályok szerint a közigazgatási egységeknek már nem jegyzőjük, hanem kötelezően főjegyzőjük van.
Fotó: Pinti Attila
Városháza, községháza?
Habár nem tartozik a közigazgatási törvénykönyv fordításához, mégis rákérdeztünk: miként látja a perek sokaságát hozó városháza, illetve községháza megnevezést. „Az alaphelyzet, hogy a polgármesternek mint végrehajtó szervnek van egy apparátusa, egy kiszolgáló szervezeti egysége, amelyik a lakossággal tartja a kapcsolatot. Igen ám, de akkor a képviselő-testület mint döntéshozó szerv, hol ülésezik? Nyilván a polgármesteri hivatal épületében; ebben az esetben ez a létesítmény a polgármesteri hivatal és a helyi képviselő-testület együttes épülete. Ez azonban nagyon hosszú megfogalmazás, ezért
Ezzel a megnevezéssel pedig azt is elmondjuk, hogy ez a település legtágabb értelemben vett igazgatási épülete. Főleg annak tükrében, hogy az adott létesítményben a legtöbb esetben más helyi vagy területi intézmények is helyet kapnak: könyvtárak, pályázati irodák, stb., amelyek nem a polgármesteri hivatal apparátusához tartoznak, de mind azért vannak, hogy kiszolgálják a helybélieket. Ilyen szempontból a községháza és városháza megnevezés nagyon egyedi és találó, ezért is kár lenne lemondani azok nagyszerű használatáról” – zárta Molnos Sándor.
A fordítóról
A csíkszeredai születésű, jelenleg Csatószegen élő Molnos Sándor 2005 óta dolgozik a Hivatalos Közlöny Kiadó magyar szerkesztőségében. Román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom szakon végzett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, később jogi alap- és mesteri képesítést szerzett. A közigazgatási törvénykönyv magyar fordítását a közlönykiadónál lehet megrendelni; a közel 300 oldalas dokumentum minden romániai magyar önkormányzat, közigazgatásban dolgozó számára hasznos lehet.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Több garázs is lángra kapott Madéfalván
Székelyhon
Tűz egy csíkszeredai pizzázónál
Székelyhon
Több garázs is lángra kapott Madéfalván
Székelyhon
Tűz egy csíkszeredai pizzázónál
A rovat további cikkei
Helyi színdarabot adnak elő a csengettyű felújításáért Gyergyószárhegyen
Elhanyagolt, rossz állapotban áll a gyergyószárhegyi Énkány utcában az a régi harangláb, amelynek rendbetételére készülnek. Egy színjátékot készülnek előadni, amelynek célja a közösség figyelmének felhívása a csengettyű felújításának fontosságára.
Helyi színdarabot adnak elő a csengettyű felújításáért Gyergyószárhegyen
Több kórházban is engedélyezték már a beteglátogatást, de van, ahol már visszaélnek ezzel
Stagnál a koronavírus-járvány Hargita megyében, ahol mindössze öt-hat új esetet igazolnak naponta, és a kórházban ápoltak száma is jelentősen lecsökkent, így több intézményben is lehetővé tették a betegek látogatását.
Több kórházban is engedélyezték már a beteglátogatást, de van, ahol már visszaélnek ezzel
Kevés bevétel, de annál nagyobb népszerűség – közeleg a szezonzárás a székelyudvarhelyi jégpályán
Anyagi nyereséget a harmadik szezon végének közeledtével sem könyvelhet el a 2019-ben átadott székelyudvarhelyi sátortetős műjégpálya, sikereket viszont annál inkább: elégedettek a szülők és tanítók a Korisulival, illetve a hokiedzésekkel.
Kevés bevétel, de annál nagyobb népszerűség – közeleg a szezonzárás a székelyudvarhelyi jégpályán
Marosvásárhely jelesre vizsgázik, de folyamatosan szükség van a segítségre
További adományokra, alapélelmiszerekre, ruhaneműre, cipőre, tisztálkodószerekre van szükség, hiszen egyre több menekült érkezik Ukrajnából Marosvásárhelyre.
Marosvásárhely jelesre vizsgázik, de folyamatosan szükség van a segítségre
Törvényt sért, aki tarlót éget, mégis rengetegszer lángol a száraz aljnövényzet
A tűzoltók folyamatos figyelmeztetése ellenére is állandóak a tarlótüzek Maros megyében. Január 1. és március 21. között már 211 tarlótűzhöz riasztották a tűzoltókat.
Törvényt sért, aki tarlót éget, mégis rengetegszer lángol a száraz aljnövényzet
Építő kell a leendő csíkszentkirályi uszodához
Aláírták tavaly a finanszírozási szerződést, de azt még nem tudja a községvezetés, hogy mikor épül fel a Csíkszentkirályra tervezett tanuszoda. A működtetési költségek jelentős növekedésére készülnek, de van rá fedezetük.
Építő kell a leendő csíkszentkirályi uszodához
Ingyenes az internet-hozzáférés Székelyudvarhely fontosabb közterein
Pályázaton nyert pénzösszegből biztosítanak ingyenes wifiszolgáltatást Székelyudvarhely népszerűbb közterein – adta hírül közleményében a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal.
Ingyenes az internet-hozzáférés Székelyudvarhely fontosabb közterein
Érzékenyítő megmozdulás a Down-szindróma világnapján
A harminc évnél fiatalabb generáció sokkal empatikusabb, mint az idősebbek, akik még mindig tartózkodón viselkednek, ha Down-szindrómával élő gyerekkel találkoznak. Ezért is szükségesek azok a megmozdulások, amelyeket egy-egy világnapon szerveznek.
Érzékenyítő megmozdulás a Down-szindróma világnapján
Erdélyi vonatkozásban fejtegetik a digitalizáció lehetőségeit Marosvásárhelyen
Vajdaság és Felvidék után most Erdélyben szerveznek Magyar Digitális Napokat a Digitális Jólét program keretén belül. A március 24-25-én Marosvásárhelyen zajló konferencia egyik célja, hogy beszéljenek a különböző szektorok digitalizációjáról.
Erdélyi vonatkozásban fejtegetik a digitalizáció lehetőségeit Marosvásárhelyen
Különös gyermekelrablós riasztás Székelyudvarhelyen
Gyermeke elrablását jelentette egy székelyudvarhelyi férfi a 112-es segélyhívó számon szombaton, azonban mint kiderült, a gyermek végig otthon volt biztonságban. Az apa még egy feliratot is festett a ház falára – adja hírül a Hargita megyei rendőrség.
Különös gyermekelrablós riasztás Székelyudvarhelyen
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
5 hozzászólás