Babba Máriától Nagyboldogasszonyig
A Szent István-i országfelajánlás Benczúr Gyula oltárképén
Fotó: Budapesti Szent István-bazilika
Közel ezer éve annak, hogy Szent István királyunk a Napbaöltözött Asszony, a Mennyek Királynője (Regina Caeli) oltalmába helyezte országát. Mária mennybemenetelét, illetve a Szent István-i felajánlást ünnepeljük augusztus 15-én, és értelemszerűen eleink is különös figyelmet szenteltek ennek a napnak. Annál is inkább, mert Nagyboldogasszony „nyolcada”, amelybe Szent István napja is beletartozik, ezer éve a magyar egyházi év kiemelkedő időszakának számít.
Kocsis Károly
2023. augusztus 15., 08:062023. augusztus 15., 08:06
2023. augusztus 18., 11:212023. augusztus 18., 11:21
Jézus édesanyját több ország (csak Európában Ausztria, Bajorország, Franciaország és Lengyelország) is védőszentjévé választotta, de
ami királynői – esetünkben a Szent Korona tulajdonosi – mivoltát jelzi. Az is Máriához köthető magyar sajátosság, hogy egyedül mi nevezzük Boldogasszonynak, és ebben Bálint Sándor megfogalmazása szerint „az ősi Boldogasszony-tisztelet, az archaikus Emese-hagyomány is közrejátszott. Már Árpád fehéregyházi sírja fölé is a Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek templomot...”
Annak idején Szent Gellértnek is feltűnt, hogy a buzgó hívők ajkáról sosem hallja Szűz Mária nevét, ezt a magyarok nem ejtették ki, hanem csak „úrnőnek”, „királynőnek” nevezték. Az Érdy-kódex szerint aztán István király az ő tanácsára kezdte nevezni „ez szegény országot Bódogasszony országának.” Mária halálának napját népiesen még ma is „Boldogasszony elszenderülésének” nevezik, és előestéjén sok helyütt virrasztanak.
„Asszonyunk, Szűz Mária”
A közismert ima csak a mi nyelvünkben kezdődik „Asszonyunk, Szűz Mária” megszólítással (az eredeti latin szövegben Sancta Maria szerepel, amiként a francia, angol, német vagy lengyel fordításokban is), mint ahogy a Szép Szűz Mária megnevezés is csak nálunk használatos.
és ezt 1896-ban, a millennium évében – Vaszary Kolos esztergomi érsek kérésére – XIII. Leó pápa is elismerte a Magyarok Nagyasszonya ünnepének engedélyezésével.
Karcfalva madártávlatból
Fotó: Fodor István/Székely Kalendárium
A csíksomlyói búcsúra elzarándokoló csángómagyarok némelyike még ma is Babba (Szép?) Máriához fohászkodik imáiban. Hogy aztán ez összefüggésbe hozható-e a sumérok Holdistennőjével vagy ősvallásunk istenanyjával, annak eldöntését néprajzosokra, nyelvészekre bízzuk, mindenesetre a csíksomlyói kegytemplom egykori igazgatója és a napkultusz Kárpát-medencei központját itt elképzelő Daczó-Lukács Árpád efelől szentül meg volt győződve.
És talán erre a Babbára vezethető vissza az a népi tudat is, amelyben Boldogasszony a szülőasszonyok nagy segítőjeként szerepel, mely szerepet a gyakorlatban régen a bába vagy bábasszony szokta felvállalni a Boldogasszony ágyában fekvő szülő nő mellett – hogy aztán mint anyát felavathassák Boldogasszony poharával.
Gyergyószárhegy madártávlatból
Fotó: Fodor István/Székely Kalendárium
Burjánok szentelése
A múlt század elején még az egész magyar nyelvterületen élt a Nagyboldogasszony-napi virágszentelés, virágáldás szokása, a moldvai magyaroknál a mai napig megmaradt. Ők főként azért szenteltetik meg a „szép bűzű burjánt”, hogy majd legyen mivel a betegeket füstölni, „nagy üdő üdején”, azaz mennydörgéskor égetni. De épülő ház alapjába, új menyecske ágyába, csecsemő bölcsőjébe is tettek belőle, hogy szerencsét hozzon, sőt elhunyt koporsójába is kerülhetett.
„Nagyboldogasszony napján burjánokat szentelnek, s azzal füstölik a gyermekeket, ha megijednek. Azt tiszta helyen tartják, s ha a gyermek megijed egy kutyától, valamitől, nem bír aludni, sír az álmában, s akkor füstölik meg. Nagyboldogasszony napján szenteltettünk mindenféle burjánt, nagyidő elejibe valót. Vaj beteg egy tehén, akkor megtördeled azt a szentelt burjánt, teszel még fokhajmahíjjat, s még dercét, s adjuk neki.”
Halász Péter moldvai gyűjtéséből
Nem véletlenül találkozhatunk a népnyelvben olyan növénynevekkel, mint boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus), boldogasszony tövise vagy máriatövis (Sylibum marianum), boldogasszony palástja (réti palástfű, Alchemilla xantochlora), boldogasszony csipkéje (vadmálna, Rubus idaeus), boldogasszonyfű vagy máriafű (hegyi árnika, Arnica montana), boldogasszony szalmája (orbáncfű, Hypericum perforatum) és így tovább. A gyógynövényeket egyébként szeptember 8-ig, Kisasszony napjáig lehet(ett) gyűjteni, vagyis a népi kalendáriumban a „két asszony köze” néven számon tartott, varázserejűnek hitt időszakban.
Oroszhegyen is ma van a búcsú
Fotó: Kocsis Károly
Ekkor szellőztették ki a téli holmit, a ruhaféléket, hogy a moly beléjük ne essen; a búzát, hogy ne legyen dohos, zsizsikes. És ilyenkor „ültették a tyúkokat”, hogy az összes tojásukat kiköltsék, bízva abban, hogy csirkékből jó tojó tyúkok lesznek. Azt tartották, az ekkor – mészben – eltett tojás tavaszig eláll! Moldvában úgy vélték, „a két Boldogasszony között köt a bósztán”, vagyis a vetemény.
Mától tilos a fürdés
Nagyboldogasszony napja immáron nálunk is hivatalos ünnep, amikor nem kötelező dolgozni, ám régebb egyenesen tiltották a munkavégzést, különösen a katolikus vidékeken. Legfennebb keresztet vágtak a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. Sóvidéken az asszonyok főként a sütést mellőzték, mert ilyenkor a kemence lángja kiütött, körülnyaldosta a konyha falát. A kender vízben való áztatásától egész Erdélyben ódzkodtak, attól tartva, hogy az az ember, akinek belőle ruhát készítettek, megbetegedhet.
Egyes helyeken innentől kezdve nem szabadott folyóvízben fürödni, Bukovinában főleg az asszonynépnek, máshol – mint például gyerekkorom Csernátonában – augusztus 20-án lépett érvénybe a tilalom. A napja előtt mindig szigorú böjtöt tartó csángómagyarok ezt azzal indokolták, hogy
Másutt azért nem szabadott patakba menni, mert „kígyó van a vízben”. Nagyasszony napján ugyanis „a kígyók meghallják a harangszót, ezért mindenhol künn mászkálnak, ugyanígy Kisasszony napján is. Ha Nagyasszony napján nem hallják meg, Kisasszony napján, szeptember 8-án minden bizonnyal.” Barabás László jegyezte le a korondi öregek intelmét, miszerint „Nagyboldogasszony napján nem jó folyóvízbe menni, mert aki belemegy, annak eldagad a teste.”
Nyárádköszvényes a Becsek-tetőről nézve
Fotó: Dénes László/Székely Kalendárium
A növénytermesztő gazdák különösebben nem örültek e napnak, mert számukra a nyár végét jelentette, amikor a székelyföldi havasokban legeltető román juhászok az erdei füves pusztákról már leereszkedhettek a völgységi falvak közelébe, nem kis bosszúságot okozva. Annyi vigasztalhatta őket, hogy
Háromszéken pedig a Nagyboldogasszony-napi szép időt a jó gyümölcstermés előjelének tekintették. „Szép Boldogasszony napja, a bor ízét megadja” – szedték rímbe a bölcseletet, de azt is tudni vélték, hogy „Lőrinc, Boldogasszony és Bertalan mutatja, hogy milyen az ősz akaratja.”
A gyimesbükki (kontumáci) kápolna
Fotó: Kocsis Károly
Alsótömöstől Kacsikáig
Boldogasszonyról csillagot és hónapot is neveztek el, számos, hozzá kapcsolódó búcsújáróhely ismeretes már a kora középkortól kezdve (Máriaradna). A Mária-kultuszt igazolja az is, hogy nagyon gyakori, kedvelt név a magyar nyelvterületen, sok falu, község nevében megtalálható (Felsőboldogfalva). Aki olvasta Nyirő József Uz Bencéjét, emlékezhet rá, hogy az V. fejezet a csíkszentgyörgyi Nagyboldogasszony-kápolnában játszódik, sőt az író feldolgozta a kápolnához kötődő legendák egyikét, az Illyés András püspök gyermekkori álmáról szóló történetet is.
Csíknagyboldogasszony egyházközség régen négy faluból tevődött össze: a jelenlegi Karcfalva és Jenőfalva mellett a 18. századig Csíkmadaras, 1930-ig a szomszédos Csíkdánfalva is a filiája volt.
Búcsúsok a kontumáci kápolnánál 2017-ben
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
Székelyföldön és a Barcaságban a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát a tiszteletére: Alsótömös, Bodola, Csíkszentgyörgy (Pósa-hegy; a búcsús szentmise 12 órakor kezdődik), Felsőboldogfalva, Gyergyószárhegy (ferences templom, 12 órától), Gyergyótölgyes, Gyimesbükk (Kontumác, 12 órától), Hosszúaszó, Karcfalva (12.30-tól), Kászonújfalu (temetőkápolna), Kézdisárfalva, Marosnyír, Marosszentkirály, Mezőerked, Nyárádköszvényes, Náznánfalva, Oroszhegy, Szentdemeter, Sepsibükszád, Zeletaváralja (Sikaszó).
Régen ekkor tartották a bukovinai Hadikfalva búcsúját, amikor háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok, majd 1904-től, amikor felszentelték templomát, benne a czestochowai híres Fekete Madonna Lengyelföldről, Stanislauból oda került másolatával, a Radóc közelében fekvő, többnyire lengyelek lakta Kacsikába zarándokolnak sokan ezen a napon.
Tavaly például a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 250 római katolikus magyar utazását szervezte meg 21 faluból. Jó húsz évvel ezelőtt, amikor ott jártam, még a kegytemplomban zajlott a kora reggeli órában engedélyezett, rövid magyar nyelvű mise, mára a mögötte levő kápolnába szorult.
Moldvai magyarok a kacsikai búcsún 20 évvel ezelőtt
Fotó: Bujtás Imre/bucsujaras.hu
A XX. század középső harmadában legtöbbször a varsági pap is elment Oroszhegyre a búcsú napján, hogy közreműködjön az ünnepi nagymise celebrálásában. A legnagyobb igyekezettel is csak estére ért haza. Ezért Nagyboldogasszony napján számos esztendőben Varságon csak este tartott misét.
Előfordult, hogy a középkorú varsági gazda és felesége valamely esztendőben nem tudott elszekerezni Oroszhegyre a búcsú napján. Ilyenkor serdülő gyermekeik, legényfiaik, nagyleányaik látogatták meg az oroszhegyi rokonokat. A fiatalok legtöbbször gyalog mentek, át az erdőkön és a hegyeken. Hajnalban indultak viselő ruhában. Tarisznyában, átalvetőben vitték vasárnapi ruhájukat. A legközelebbi rokonuknál átöltöztek és elmentek a nagymisére. Mise után visszatértek a rokonukhoz ebédelni. Délután még néhány rokon családot meglátogattak, majd este elmentek a bálba, ahol hatalmas verekedésre számíthattak. A legközelebbi rokonuknál aludtak. Másnap délután, sőt néha másnap este kerültek haza varsági tanyájukra. Az otthon maradottaknak az oroszhegyi rokonoktól búcsúfiaként kalácsot és szilvapálinkát hoztak.
Az oroszhegyi búcsúkor „hazalátogató”, oroszhegyi eredetű varsági családok, ha a gazda, a gazdasszony és néhány gyerek egyaránt ment a családból, leginkább szekérrel vágtak neki a nagy és nehéz útnak Nagyboldogasszony hajnalán, hogy a nagymise kezdetéig eljussanak őseik falujába…
Aki tehette, nem akármilyen szekérrel utazott az oroszhegyi búcsúra. Amelyik családnak csak fatengelyű, erdőbejáró vagy vastengelyű, deckás–lajtorjás oldalú szekere volt, természetesen azzal ment. A tehetősebb családoknak azonban 1940 táján már volt városba járó, családi ünnepekre, családi utazásokra való könnyű lovaskocsija, amelyet kocsiszekérnek neveztek.
A kocsiszekeret az indulás előtti napokban elő kellett készíteni, hogy bírja a hosszú havasi utat, és meg kellett szépíteni, hogy méltóképpen végig lehessen vele hajtani Oroszhegy falusi utcáin, ahol sok bámészkodó nézte meg a havasokból érkező családot. A kocsi vastengelyét alaposan megkenték degenyeggel. Oldalát befestették fekete festékkel. A lovak hámját bekenték hámkezelő zsírral, hogy megpuhuljon, és ne marja a lovak oldalát. A kocsiszekér elejére föltettek egy bőrrel bevont hátasülést. Szürke-fehér kockás házi szőttes gyapjúpokrócot terítettek rá. Erre ült a gazda és a gazdasszony. A szekérderékba kereszt irányba szekérládát tettek, amelyet ugyancsak letakartak házilag szőtt kockás gyapjúpokróccal. A két vasfüllel ellátott vasalt deszkaládába rakták az útrakelők ünneplő ruháit, és ráültették a gyermekeket. Viselő ruhában utaztak…
Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006)
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Őrizetbe vették a Kápolnásfalunál halálos balesetet okozó sofőrt
Őrizetbe vette a rendőrség azt a 39 éves, kápolnási sofőrt, aki balesetet okozott Homoródfürdő és Kápolnásfalu között vasárnap délután – közölte hétfőn reggel a rendőrég.
Őrizetbe vették a Kápolnásfalunál halálos balesetet okozó sofőrt
Üdülési jegyek: megszűnik a „járni jár, csak nem jut” helyzet az egészségügyben
E hónaptól az állami költségvetésből finanszírozzák a kórházi alkalmazottak üdülési jegyeit is, így nem fordulhat elő az, hogy ahol saját költségvetésükből nem tudják kigazdálkodni a pénzeket, ott az alkalmazottak nem kapnak vakációs utalványokat.
Üdülési jegyek: megszűnik a „járni jár, csak nem jut” helyzet az egészségügyben
Ünnepelt a lisznyói közösség – felavatták a megújult kultúrotthonukat
Felavatták vasárnap a háromszéki Uzon községhez tartozó Lisznyó falu megújult kultúrotthonát. Az avatás napján délelőtt 11 órára ünnepi istentiszteletre hívták a református templomba a helyieket.
Ünnepelt a lisznyói közösség – felavatták a megújult kultúrotthonukat
A piaci helyzet romlása ellenére jól működik a gyimesbükki tejcsarnok
Közel egy éve üzemelték be a gyimesbükki tejcsarnokot. Fenntartását ugyan a tej piaci árának csökkenése megnehezítette, de így is jól működik, egyre több gazda viszi a tehéntejet a létesítménybe.
A piaci helyzet romlása ellenére jól működik a gyimesbükki tejcsarnok
Halálos baleset Kápolnásfalu és Homoródfürdő között
Két gépkocsi ütközött vasárnap délután Kápolnásfalu és Homoródfürdő között, egy nő a helyszínen életét vesztette. Az érintett útszakaszon forgalmi dugóra kell számítani.
Halálos baleset Kápolnásfalu és Homoródfürdő között
Lassan, de készülnek a rendezési tervek Csíkszeredában
Noha néhányat már elfogadtak a csíkszeredai önkormányzat által kezdeményezett 9 övezeti rendezési terv közül, a folyamat lassan halad. Előfordul, hogy tervezői érdeklődés hiánya okozza a késést, de van eset, hogy az elvégzett munka szorul kiegészítésre.
Lassan, de készülnek a rendezési tervek Csíkszeredában
Amerre Gál Sándorék is menekültek
A nyergestetői csatára való emlékezéskor említettük, hogy miután meghátrálni kényszerültek a többszörös túlerővel szemben, mind Gál Sándor, mind Tuzson János megfogyatkozott egysége a Mitácson keresztül nyert egérutat az ellenség elől.
Amerre Gál Sándorék is menekültek
Hol a legelőnyösebb a gyermeknek?
„Azt kell megérteni, hogy a gyereknek mindkét szülőre szüksége van. Együttműködéssel szolgáljuk azt, hogy a gyerekek kevesebbet sérüljenek” – vallja a pszichológus, amikor a válás után az apára ruházott gyerekfelügyeleti jog következményeiről kérdeztük.
Hol a legelőnyösebb a gyermeknek?
Nincs pénz a gerincútvonal korszerűsítésére
Nem állnak rendelkezésre pályázati lehetőségek a szükséges beruházás finanszírozására, így egyelőre nem lehet tudni, mikor valósulhat meg a Piricskétől a csíkrákosi fürdőig vezető gerincútvonal korszerűsítése.
Nincs pénz a gerincútvonal korszerűsítésére
Eltávolították a Sepsiszentgyörgyre bejáró agresszív medvét
Eltávolították azt az agresszívvá vált medvét, amelyik több sepsiszentgyörgyi háztartásnál is garázdálkodott az elmúlt hetekben.
Eltávolították a Sepsiszentgyörgyre bejáró agresszív medvét
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!