
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A székelyföldi cigány közösség integrációján múlik, hogy mi történik a térségben 30–40 év múlva – hangzott el a Sepsiszentgyörgyön hétfőn kezdődött, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diakónia Keresztény Alapítvány szervezte kétnapos cigánymissziós konferencián.
2018. május 28., 21:002018. május 28., 21:00
„Eljött az ideje, hogy a mi egyházunk a cigánykérdéssel szembenézzen, meghatározzunk néhány célt, és elkezdjük azt megvalósítani” – szögezte le a konferencia megnyitóján Makkai Péter, a sepsiszentgyörgyi alapítvány lelkész-igazgatója, a rendezvény szervezője.
Szegedi László generális direktor, az egyházkerület missziói előadója igehirdetésében arról beszélt, hogy miközben az egyház missziós feladatot kell teljesítsen, jelenleg tehetetlenség jellemző a téren, és
„Nem pénzhiányban, hanem lélekhiányban szenved az egyház. Erőtlenül kezeljük a cigánykérdést, mert a hitünkkel van baj. Meg kell tanulni hinni és kérni” – mondta a lelkipásztor. Meglátása szerint
olyan stratégiákra, melyek fel tudják emelni a társadalom peremén élőket, a kirekesztetteket.
– mondta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester Márton Áron püspök szavait parafrazálva. Rámutatott, egész Európában demográfiai válság van, Nyugatnak erre a bevándorlás a válasza, miközben sem Magyarországon, sem Romániában, sem Székelyföldön nem sikerült megoldani a cigány közösségek integrációját. „Nagy kihívás. A székelyföldi cigány közösség integrációján múlik, hogy mi történik a térségben 30–40 év múlva. Ha a cigányokat a bukaresti vonalon integrálják, szembeállítják a többségi magyarsággal, nincs jövőnk” – részletezte a polgármester.
Úgy vélte, a programokon, a finanszírozáson túlmenően akkor lehet előrelépni, ha megtalálják azokat az embereket, akik hisznek az integráció sikerében, abban, hogy a többséggel el lehet fogadtatni, közös érdekünk a társadalom peremén élők felemelése.
– részletezte a polgármester.
Kifejtette, ha magyarok nem mennek be a templomba, ha a cigányok is odajárnak, akkor a protestáns egyházak egymás között kell felosszák a területeket. „Ez is jobb, mint a semmi. Ideális az lenne, hogy elfogadjuk egymást, ám gyakran mi, kisebbségben levő magyarok sem tudunk megfelelő gesztusokat tenni a saját kisebbségeink irányába” – szögezte le Antal Árpád.
Hétfőtől iható a csapvíz a Henri Coandă nemzetközi repülőtéren – tájékoztatott a Bukaresti Repülőtér-üzemeltető Vállalat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn sárga jelzésű riasztást adott ki rendkívül alacsony hőmérsékletek és fagy miatt. A figyelmeztető előrejelzés kedd reggelig érvényes az ország több mint felében.
Késsel fenyegetőzött egy fiatal vasárnap este Zilahon, csendőröknek kellett a földre teperniük és a kezeit hátrakötniük.
Az elmúlt 24 órában 85 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 embernek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn Facebook-oldalán a Salvamont.
Nagy télre ébredtek hétfőn a fővárosban és az ország déli részén: a hőmérséklet mínusz 7 Celsius-fokig csökkent, nagyot havazott és fújt a szél. A sofőrök arra panaszkodnak, hogy kevés volt a hóeltakarító gép, és így nehezen lehet közlekedni.
Támogatják a szociáldemokraták, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot.
Noha történtek már előrelépések a Sanitas szakszervezet és az egészségügyi minisztérium között zajló tárgyalásokon, az érdekvédelmi tömörülés még nem mondott le a tiltakozási terveiről.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!