Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:39

Továbblépett a Kolozsvári CFR és a Fradi, búcsúzott a Paks

22:21

A Kolozsvári U búcsúzott, a Győri ETO továbbjutott a Konferencia Ligában

21:10

A lettek kiverték az FCSB-t, a Loki továbbjutott a Konferencia Ligában

20:58

Több száz sepsiszentgyörgyi gyermek maradhat a következő tanévben iskolai meleg ebéd nélkül

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ki is vizsgálta az ügyészség, hogy milyen drónt lőtt le pénteken Buzău megyében a román vadászpilóta

Egy ember meghalt a homoródfürdői balesetben, egy sérültet helikopterrel vittek kórházba

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson

Kiskorú lányt zaklatott egy buszsofőr Csíkszeredában

Baleset történt Sósrétnél, egy autó felborult a mezőn – videóval

Jelezzünk vagy sem? – vitatott kérdést tisztázott a közlekedési rendőrség

Orbán Viktor: ellenzéki politika helyett ellenállási politika következik

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – először látogatott hivatalosan Erdélybe az új magyar miniszter

Tarr Zoltán Erdélyben: van egyfajta várakozás, hogy merre és hogyan haladunk tovább

„A gettóba is kimozduló egyházra van szükség”

Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

A székelyföldi cigány közösség integrációján múlik, hogy mi történik a térségben 30–40 év múlva – hangzott el a Sepsiszentgyörgyön hétfőn kezdődött, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diakónia Keresztény Alapítvány szervezte kétnapos cigánymissziós konferencián.

Bíró Blanka

2018. május 28., 21:002018. május 28., 21:00

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„Eljött az ideje, hogy a mi egyházunk a cigánykérdéssel szembenézzen, meghatározzunk néhány célt, és elkezdjük azt megvalósítani” – szögezte le a konferencia megnyitóján Makkai Péter, a sepsiszentgyörgyi alapítvány lelkész-igazgatója, a rendezvény szervezője.

Szegedi László generális direktor, az egyházkerület missziói előadója igehirdetésében arról beszélt, hogy miközben az egyház missziós feladatot kell teljesítsen, jelenleg tehetetlenség jellemző a téren, és

arra kell választ találni, hogy miként lehet ebből a helyzetből előremozdulni.

„Nem pénzhiányban, hanem lélekhiányban szenved az egyház. Erőtlenül kezeljük a cigánykérdést, mert a hitünkkel van baj. Meg kell tanulni hinni és kérni” – mondta a lelkipásztor. Meglátása szerint

a hagyományaiból, megrögzöttségéből kilépő, a faluvégére, a gettóba is kimozduló egyházra van szükség,

olyan stratégiákra, melyek fel tudják emelni a társadalom peremén élőket, a kirekesztetteket.

Azoké lesz Erdély, Székelyföld, akik teleszülik

– mondta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester Márton Áron püspök szavait parafrazálva. Rámutatott, egész Európában demográfiai válság van, Nyugatnak erre a bevándorlás a válasza, miközben sem Magyarországon, sem Romániában, sem Székelyföldön nem sikerült megoldani a cigány közösségek integrációját. „Nagy kihívás. A székelyföldi cigány közösség integrációján múlik, hogy mi történik a térségben 30–40 év múlva. Ha a cigányokat a bukaresti vonalon integrálják, szembeállítják a többségi magyarsággal, nincs jövőnk” – részletezte a polgármester.

Úgy vélte, a programokon, a finanszírozáson túlmenően akkor lehet előrelépni, ha megtalálják azokat az embereket, akik hisznek az integráció sikerében, abban, hogy a többséggel el lehet fogadtatni, közös érdekünk a társadalom peremén élők felemelése.

Sokan mondják, hogy bele fog törni a bicskám az őrkői integrációs programba, de meg kell próbálni. Látjuk, ahol harminc évvel ezelőtt a római katolikus vagy a pünkösdista egyház aktívan szerepet vállalt a roma közösségek életében, ott radikálisan megváltozott a helyzet. Ez történt Bölönpatakon

– részletezte a polgármester.

Kifejtette, ha magyarok nem mennek be a templomba, ha a cigányok is odajárnak, akkor a protestáns egyházak egymás között kell felosszák a területeket. „Ez is jobb, mint a semmi. Ideális az lenne, hogy elfogadjuk egymást, ám gyakran mi, kisebbségben levő magyarok sem tudunk megfelelő gesztusokat tenni a saját kisebbségeink irányába” – szögezte le Antal Árpád.