
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A székelyföldi cigány közösség integrációján múlik, hogy mi történik a térségben 30–40 év múlva – hangzott el a Sepsiszentgyörgyön hétfőn kezdődött, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diakónia Keresztény Alapítvány szervezte kétnapos cigánymissziós konferencián.
2018. május 28., 21:002018. május 28., 21:00
„Eljött az ideje, hogy a mi egyházunk a cigánykérdéssel szembenézzen, meghatározzunk néhány célt, és elkezdjük azt megvalósítani” – szögezte le a konferencia megnyitóján Makkai Péter, a sepsiszentgyörgyi alapítvány lelkész-igazgatója, a rendezvény szervezője.
Szegedi László generális direktor, az egyházkerület missziói előadója igehirdetésében arról beszélt, hogy miközben az egyház missziós feladatot kell teljesítsen, jelenleg tehetetlenség jellemző a téren, és
„Nem pénzhiányban, hanem lélekhiányban szenved az egyház. Erőtlenül kezeljük a cigánykérdést, mert a hitünkkel van baj. Meg kell tanulni hinni és kérni” – mondta a lelkipásztor. Meglátása szerint
olyan stratégiákra, melyek fel tudják emelni a társadalom peremén élőket, a kirekesztetteket.
– mondta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester Márton Áron püspök szavait parafrazálva. Rámutatott, egész Európában demográfiai válság van, Nyugatnak erre a bevándorlás a válasza, miközben sem Magyarországon, sem Romániában, sem Székelyföldön nem sikerült megoldani a cigány közösségek integrációját. „Nagy kihívás. A székelyföldi cigány közösség integrációján múlik, hogy mi történik a térségben 30–40 év múlva. Ha a cigányokat a bukaresti vonalon integrálják, szembeállítják a többségi magyarsággal, nincs jövőnk” – részletezte a polgármester.
Úgy vélte, a programokon, a finanszírozáson túlmenően akkor lehet előrelépni, ha megtalálják azokat az embereket, akik hisznek az integráció sikerében, abban, hogy a többséggel el lehet fogadtatni, közös érdekünk a társadalom peremén élők felemelése.
– részletezte a polgármester.
Kifejtette, ha magyarok nem mennek be a templomba, ha a cigányok is odajárnak, akkor a protestáns egyházak egymás között kell felosszák a területeket. „Ez is jobb, mint a semmi. Ideális az lenne, hogy elfogadjuk egymást, ám gyakran mi, kisebbségben levő magyarok sem tudunk megfelelő gesztusokat tenni a saját kisebbségeink irányába” – szögezte le Antal Árpád.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
szóljon hozzá!