
Archív
Fotó: Kiss Gábor/RMDSZ
A Szatmár megyei magyar embereket arra biztatják, hogy az európai parlamenti választáson az RMDSZ-re, a referendumon a két igenre szavazzanak. A szövetségi elnök erről Szatmárnémetiben beszélt vasárnapi sajtótájékoztatóján, amelyet Kereskényi Gáborral, az RMDSZ Szatmárnémeti Szervezetének elnökével és Pataki Csabával, a megyei szervezet elnökével közösen tartott.
2019. május 20., 11:172019. május 20., 11:17
Kelemen Hunor leszögezte: az RMDSZ-en kívül senki más nem fogja a magyarok értékeit és érdekeit képviselni az Európai Parlamentben. Nemcsak a nacionalista kirohanások miatt mondja ezt – nyomatékosított –, hanem azért is, mert mindenkinek, így a román pártoknak is a saját közösségük problémája a legfontosabb. Ha a Szövetség nincs ott az Unióban, akkor a romániai magyaroknak nincs hangjuk Európában – tette hozzá. Kiemelte: a román pártok kizárólag belpolitikai hatalmi versenyként, az őszi államelnök-választás előjátékaként tekintenek május 26-ra: „ki akartunk és ki is maradtunk ebből. Miközben ők arról beszéltek, ki kit akar legyőzni itthon, mi válaszokat mondtunk az uniós problémákra.”
„A legfontosabb európai parlamenti választás előtt áll a kontinens, amióta Románia belépett az EU-ba. A következő évek olyan reformokat hoznak, amelyekre nagy szükség van, és amelyek a mi életünket is meghatározzák. Elsőként a gazdasági kihívásokra kell jó válaszokat adni, közösen kellene tervezni, hiszen egyedül egyetlen tagállam sem tud versenyben maradni az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal szemben” – nyomatékosított.
A másik nagy kihívás biztonságpolitikai jellegű: „a nagy kérdés, hogy a külső határokat meg tudja-e védeni az Unió, hiszen a belső szabadpiacot akkor lehet megőrizni, ha a külső határok biztonságban vannak. Utána a belső kihívásoknak is eleget kell tennünk, mert többek között van terrorizmus, és van fegyver- és drogkereskedelem.”
A Unió harmadik nagy kihívása demográfiai jellegű, és érinti mind a nyugat-, mind pedig a kelet-európai tagállamokat. „Ha csak Romániáról beszélünk, a különböző statisztikák előrevetítik, hogy 2030-ra 16 millió alá csökken a népesség 4 millió aktív lakossal. Családpolitikával és demográfiapolitikával lehet és kell is ezen változtatni, és ezekhez forrásokat kellene biztosítania az Uniónak” – mondta Kelemen Hunor.
Az EU-s szerződések módosítására több szempontból is szükség van, véli Kelemen Hunor.
– ez egyszerre demográfiai, biztonságpolitikai és gazdasági jellegű probléma, azontúl pedig morálispolitikai dimenziója is van.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.