
Archív
Fotó: Kiss Gábor/RMDSZ
A Szatmár megyei magyar embereket arra biztatják, hogy az európai parlamenti választáson az RMDSZ-re, a referendumon a két igenre szavazzanak. A szövetségi elnök erről Szatmárnémetiben beszélt vasárnapi sajtótájékoztatóján, amelyet Kereskényi Gáborral, az RMDSZ Szatmárnémeti Szervezetének elnökével és Pataki Csabával, a megyei szervezet elnökével közösen tartott.
2019. május 20., 11:172019. május 20., 11:17
Kelemen Hunor leszögezte: az RMDSZ-en kívül senki más nem fogja a magyarok értékeit és érdekeit képviselni az Európai Parlamentben. Nemcsak a nacionalista kirohanások miatt mondja ezt – nyomatékosított –, hanem azért is, mert mindenkinek, így a román pártoknak is a saját közösségük problémája a legfontosabb. Ha a Szövetség nincs ott az Unióban, akkor a romániai magyaroknak nincs hangjuk Európában – tette hozzá. Kiemelte: a román pártok kizárólag belpolitikai hatalmi versenyként, az őszi államelnök-választás előjátékaként tekintenek május 26-ra: „ki akartunk és ki is maradtunk ebből. Miközben ők arról beszéltek, ki kit akar legyőzni itthon, mi válaszokat mondtunk az uniós problémákra.”
„A legfontosabb európai parlamenti választás előtt áll a kontinens, amióta Románia belépett az EU-ba. A következő évek olyan reformokat hoznak, amelyekre nagy szükség van, és amelyek a mi életünket is meghatározzák. Elsőként a gazdasági kihívásokra kell jó válaszokat adni, közösen kellene tervezni, hiszen egyedül egyetlen tagállam sem tud versenyben maradni az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal szemben” – nyomatékosított.
A másik nagy kihívás biztonságpolitikai jellegű: „a nagy kérdés, hogy a külső határokat meg tudja-e védeni az Unió, hiszen a belső szabadpiacot akkor lehet megőrizni, ha a külső határok biztonságban vannak. Utána a belső kihívásoknak is eleget kell tennünk, mert többek között van terrorizmus, és van fegyver- és drogkereskedelem.”
A Unió harmadik nagy kihívása demográfiai jellegű, és érinti mind a nyugat-, mind pedig a kelet-európai tagállamokat. „Ha csak Romániáról beszélünk, a különböző statisztikák előrevetítik, hogy 2030-ra 16 millió alá csökken a népesség 4 millió aktív lakossal. Családpolitikával és demográfiapolitikával lehet és kell is ezen változtatni, és ezekhez forrásokat kellene biztosítania az Uniónak” – mondta Kelemen Hunor.
Az EU-s szerződések módosítására több szempontból is szükség van, véli Kelemen Hunor.
– ez egyszerre demográfiai, biztonságpolitikai és gazdasági jellegű probléma, azontúl pedig morálispolitikai dimenziója is van.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
A migráció kezelésének ellenőrzésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Román zászlót tűzött ki a bezárt parajdi sóbánya bejáratához a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője, Lucian Mușat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A romániai felnőttek 31 százaléka nem foglalkozik az anyagi biztonságát fenyegető kockázatokkal, 27 százaléka pedig abban bízik, hogy amitől tart, az nem következik be – derül ki a CURS felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.