Hirdetés
Hirdetés

Az ifjúsági tanács magyarázza el, hogy miért maradt távol az urnáktól a fiatalok többsége

A fiatalokat a szociális bizonytalanság érzése és még számos tényező távolítja el az aktív polgári részvételtől. Képünk illusztráció •  Fotó: Haáz Vince

A fiatalokat a szociális bizonytalanság érzése és még számos tényező távolítja el az aktív polgári részvételtől. Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

A 18-34 év közötti hazai korosztály kevesebb mint negyven százaléka élt csupán választójogával a helyhatósági választásokon. Hol van az a 61,4 százalék, és miért nem szólt bele vasárnap a következő négy évükre is hatással bíró választásokba? A Romániai Ifjúsági Tanács közleményben tolmácsolta válaszukat a sokak által feltett kérdésekre.

Hajnal Csilla

2020. október 01., 09:132020. október 01., 09:13

A fiatalok csupán 38,6 százaléka ment el szavazni vasárnap, amely kielégítő számadat a sajátos helyzetet tekintve, de a korábbi választások adatainak vonatkozásában is, ugyanis a 2019-es elnökválasztáson is csak 41,8 százalék szavazott az Állandó Választási Hatóság (AEP) listáján szereplő fiatalok közül, illetve az európai választásokon 43,2 százalékos volt a fiatalok jelenléte – írják a Romániai Ifjúsági Tanács képviselői.

Hirdetés

„Hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy elérjük azt a polgári ideált, amely a társadalmat előreviszi” – teszik hozzá a szervezet képviselői.

A választási hatóság állandó listáin 4 millió 671 ezer 366 fiatal szerepel, azaz 18 és 34 év közötti választópolgár, és ebből összesen 1 millió 813 ezer 011 fiatal szavazott országosan. Ez azt jelenti, hogy 2 millió 868 ezer 219 fiatal nem ment el vasárnap szavazni Romániában.

A hazai legnagyobb ifjúsági szervezet közleményében válaszokat ad a sokak által feltett kérdésre: miért nem él választójogával a fiatalok nagy része, a legrugalmasabb korosztály, akik az új iránti nyitottságukkal a fejlődést képviselik?

Máshol él, elszakadva szülőhelye valóságától

Mint írják a szervezet képviselői, a magyarázatok közé tartozik az, hogy

sok fiatal nem él abban a községben vagy városban, amely a személyazonossági iratában szerepel, és mivel csak a lakcímük szerinti szavazókörzetben adhatták le voksukat, egy részük ezért maradt távol az urnáktól.

Ráadásul sokan már rég elszakadtak a szülőhelyük valóságától, gondjaitól, de még nem kapcsolódtak be az új lakóhelyük életébe sem, így nem éreznek késztetést arra, hogy beleszóljanak a településvezetésbe. Továbbá sok olyan fiatal is van, akiknek a koronavírus miatt karanténban kell tartózkodniuk, de mivel a közegészségügyi igazgatóságok telefonon értesítették őket a karantén-kötelezettségükről, nem rendelkeznek igazoló dokumentumokkal, és nem is mehettek ki – olvasható az ifjúsági tanács közleményében.

A társadalom peremén élők nem szavaznak

A távolmaradás egyik legmeghatározóbb tényezője azonban az, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok 18,1 százaléka, a 25 és 29 év közöttiek 21,5 százaléka, illetve 30 és 34 év közöttiek 20,3 százaléka munkanélküli, nincs felsőoktatási intézménybe sem beiratkozva, és nem vesznek részt szakképzési tevékenységekben sem.

Idézet
Ezek a fiatalok szociális bizonytalanságot éreznek, az ezzel járó nehézségek eltávolítják őket az aktív polgári részvételtől

– világítanak rá a közlemény írói. Továbbá 2013–2018 közötti időszakban Romániában a 14–35 év közötti fiatalok száma több mint két millióval kevesebb lett, ami 32,75 százalékos csökkenést jelent. Emellett

a fiatalok jelentős része elvándorolt az országból, és nincsenek róluk konkrét statisztikák

– ez is oka lehet annak, hogy több fiatal szerepel a listán, de valójában annál jelentősen kevesebben élnek az országban. Az Eurostat felmérés adatai szerint 2018-ban a 18 és 24 év közötti fiatalok 36,7 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztés veszélye. Ilyen feltételek mellett nyilvánvaló, hogy ezek a fiatalok a társadalom peremére szorultak, és nagy az esély arra, hogy nem szavaznak.

A szavazástól való távolmaradásnak fontos oka lehet az is, hogy a fiatalok nem a polgári elköteleződés szellemében nevelkednek. „Noha formális keretek között az iskolában átadják nekik a polgári neveléssel járó információkat, és informálisan is hatnak rájuk a kampányok részvételre ösztönzése,

Idézet
a polgári tudat kialakulásához elengedhetetlen a család és a különböző társadalmi csoportok hozzáállása, amelyekkel napi szinten kapcsolatba kerülnek

– összegzi a közlemény az ifjúsági tanács szociológiai és politikai szempontból megközelített válaszait.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 07., hétfő

Már a tanév első napján fennakadt az alkoholszondán egy iskolai kisbusz sofőrje

Alkoholos befolyásoltság alatt volt az a sofőr, aki diákokat szállított iskolába Temes megyében. A rendőrök megbírságolták a férfit, és ideiglenesen felfüggesztették a jogosítványát.

Már a tanév első napján fennakadt az alkoholszondán egy iskolai kisbusz sofőrje
Hirdetés
2026. szeptember 07., hétfő

„Az oktatás a kapu a világ felé” – tanévkezdő üzenetet küldött az oktatási miniszter

Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter hétfő reggeli üzenetében arra biztatta az új tanévet kezdő tanulókat, élvezzék az előttük álló tanulási lehetőséget, és hangsúlyozta, hogy az oktatás a kapu a világ felé.

„Az oktatás a kapu a világ felé” – tanévkezdő üzenetet küldött az oktatási miniszter
2026. szeptember 07., hétfő

Megérkezett a fagy Hargita megyébe

Jócskán lehűlt az idő szeptember 7-re, az új tanév első napjára Székelyföld-szerte. Hargita megyében vannak olyan foltok, ahol kék színnel jelzi az Országos Meteorológiai Szolgálat térképe, hogy fagypontig esett vissza a hőmérséklet.

Megérkezett a fagy Hargita megyébe
Megérkezett a fagy Hargita megyébe
2026. szeptember 07., hétfő

Megérkezett a fagy Hargita megyébe

2026. szeptember 07., hétfő

Becsengetnek: így indul az új tanév

Kezdetét veszi a 2026–2027-es tanév: csaknem 2,9 millió óvodás és diák ül vissza szeptember 7-én az iskolapadba Romániában. Az új tanterv a kilencedikeseket, a változó felvételi szabályok pedig a nyolcadikosokat állítják új helyzet elé.

Becsengetnek: így indul az új tanév
Becsengetnek: így indul az új tanév
2026. szeptember 07., hétfő

Becsengetnek: így indul az új tanév

Hirdetés
2026. szeptember 06., vasárnap

Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében

Eddig tisztázatlan okok miatt kisodródott és az útmenti betonsáncba dőlt egy Hargita megyei motoros Nyárádmagyarós és Szeretfalva között.

Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében
Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében
2026. szeptember 06., vasárnap

Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében

2026. szeptember 06., vasárnap

Váratlan baleset miatt vesztegelnek a vonatok Maroshévíz és Ratosnya között

Ideiglenesen szünetel a vasúti közlekedés vasárnap este Maroshévíz és Ratosnya között, miután egy kidőlt fa ráesett a felsővezetékre és kigyulladt – közölte a vasúti infrastruktúrát kezelő vállalat (CFR SA).

Váratlan baleset miatt vesztegelnek a vonatok Maroshévíz és Ratosnya  között
2026. szeptember 06., vasárnap

Rendkívül alacsony a Duna vízhozama: a sokéves átlag felét sem éri el

Tovább apadhat a Duna a következő napokban: a Báziásnál mért vízhozam 1400 köbméter/másodpercre csökkenhet, ami a szeptemberi sokéves átlag mindössze 37 százaléka.

Rendkívül alacsony a Duna vízhozama: a sokéves átlag felét sem éri el
Hirdetés
2026. szeptember 06., vasárnap

Éjszakai riadó a román–ukrán határnál: drónrajt észleltek

Több légi célpontot észlelt a védelmi minisztérium radarrendszere vasárnapra virradóan a román – ukrán határ közelében.

Éjszakai riadó a román–ukrán határnál: drónrajt észleltek
2026. szeptember 06., vasárnap

Akár ma is milliomos lehet valaki: hatalmas összegek gyűltek össze a lottón

Akár több mint egymillió eurót is nyerhet az, akire vasárnap rámosolyog a szerencse: jelentős összegek halmozódtak fel a romániai lottójátékok főbb kategóriáiban. A legnagyobb főnyeremény ezúttal a Jokeren vár gazdára.

Akár ma is milliomos lehet valaki: hatalmas összegek gyűltek össze a lottón
2026. szeptember 06., vasárnap

Földrengés volt az országban vasárnap reggel, erőssége alig maradt el az idei „rekordtól”

„A Richter-skála szerint 4,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 7 óra 4 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt az országban vasárnap reggel, erőssége alig maradt el az idei „rekordtól”
Hirdetés