
A fiatalokat a szociális bizonytalanság érzése és még számos tényező távolítja el az aktív polgári részvételtől. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A 18-34 év közötti hazai korosztály kevesebb mint negyven százaléka élt csupán választójogával a helyhatósági választásokon. Hol van az a 61,4 százalék, és miért nem szólt bele vasárnap a következő négy évükre is hatással bíró választásokba? A Romániai Ifjúsági Tanács közleményben tolmácsolta válaszukat a sokak által feltett kérdésekre.
2020. október 01., 09:132020. október 01., 09:13
A fiatalok csupán 38,6 százaléka ment el szavazni vasárnap, amely kielégítő számadat a sajátos helyzetet tekintve, de a korábbi választások adatainak vonatkozásában is, ugyanis a 2019-es elnökválasztáson is csak 41,8 százalék szavazott az Állandó Választási Hatóság (AEP) listáján szereplő fiatalok közül, illetve az európai választásokon 43,2 százalékos volt a fiatalok jelenléte – írják a Romániai Ifjúsági Tanács képviselői.
„Hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy elérjük azt a polgári ideált, amely a társadalmat előreviszi” – teszik hozzá a szervezet képviselői.
A hazai legnagyobb ifjúsági szervezet közleményében válaszokat ad a sokak által feltett kérdésre: miért nem él választójogával a fiatalok nagy része, a legrugalmasabb korosztály, akik az új iránti nyitottságukkal a fejlődést képviselik?
Mint írják a szervezet képviselői, a magyarázatok közé tartozik az, hogy
Ráadásul sokan már rég elszakadtak a szülőhelyük valóságától, gondjaitól, de még nem kapcsolódtak be az új lakóhelyük életébe sem, így nem éreznek késztetést arra, hogy beleszóljanak a településvezetésbe. Továbbá sok olyan fiatal is van, akiknek a koronavírus miatt karanténban kell tartózkodniuk, de mivel a közegészségügyi igazgatóságok telefonon értesítették őket a karantén-kötelezettségükről, nem rendelkeznek igazoló dokumentumokkal, és nem is mehettek ki – olvasható az ifjúsági tanács közleményében.
A távolmaradás egyik legmeghatározóbb tényezője azonban az, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok 18,1 százaléka, a 25 és 29 év közöttiek 21,5 százaléka, illetve 30 és 34 év közöttiek 20,3 százaléka munkanélküli, nincs felsőoktatási intézménybe sem beiratkozva, és nem vesznek részt szakképzési tevékenységekben sem.
– világítanak rá a közlemény írói. Továbbá 2013–2018 közötti időszakban Romániában a 14–35 év közötti fiatalok száma több mint két millióval kevesebb lett, ami 32,75 százalékos csökkenést jelent. Emellett
– ez is oka lehet annak, hogy több fiatal szerepel a listán, de valójában annál jelentősen kevesebben élnek az országban. Az Eurostat felmérés adatai szerint 2018-ban a 18 és 24 év közötti fiatalok 36,7 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztés veszélye. Ilyen feltételek mellett nyilvánvaló, hogy ezek a fiatalok a társadalom peremére szorultak, és nagy az esély arra, hogy nem szavaznak.
A szavazástól való távolmaradásnak fontos oka lehet az is, hogy a fiatalok nem a polgári elköteleződés szellemében nevelkednek. „Noha formális keretek között az iskolában átadják nekik a polgári neveléssel járó információkat, és informálisan is hatnak rájuk a kampányok részvételre ösztönzése,
– összegzi a közlemény az ifjúsági tanács szociológiai és politikai szempontból megközelített válaszait.
Véget ért a tavaszi vakáció, a tanulóknak szerdától folytatódik a tanítás.
Újabb Ro-Alert üzenetet kaptak keddre virradóra a Tulcea megye Ukrajnával határos térségének lakói az orosz-ukrán háborúval összefüggésben.
Kezdetét vette április 14-én Csíksomlyón a Szent Antal nagykilenced, amely kilenc héten át, egészen június 9-ig hívja közös imádságra a híveket a kegytemplomban.
Kezdődik a munka, újjászervezzük magunkat és küzdünk tovább a magyar emberekért - írta Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-bejegyzésében hétfőn este. Közölte azt is, hogy április 28-án választmányi ülést tartanak.
A gazdák közel 20 százalékának az idei támogatásigénylési kérelmét már iktatták a Hargita megyei APIA-nál. Ez egyelőre a szükségesnél ugyan kevesebb, de a megyei ügynökség vezetője szerint a határidő végére garantáltan minden gazda sorra kerül.
Telefonon beszélt Magyar Péter, az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel. A kormányfői poszt várományosa közölte: megállapodtak, hogy jövő héten személyesen folytatják az egyeztetést Budapesten.
Noha korábban úgy tűnt, hogy akár 24 alkalmazottat is el kell bocsátani a csíkszeredai polgármesteri hivataltól a létszámcsökkentésre vonatkozó jogszabály miatt, végül csak a be nem töltött állásokat szüntetik meg, elbocsátás nem lesz.
A kecskeméti nyomozók a napokban két román állampolgárt vettek őrizetbe, akik rendőrnek kiadva magukat unokázós csalással több idős embert is megkárosítottak – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőrfőkapitányság hétfőn a Police.hu oldalon.
Leszúrtak egy férfit a Fehér megyei Szászcsanádon vasárnap éjjel egy spontánul kitört konfliktusban, a 47 éves férfi belehalt sérülésébe – tájékoztatott hétfőn a megyei rendőrség.
Magyarország és a magyar emberek történelmet írtak, a Tisza Párt óriási felhatalmazást kapott, ami óriási felelősséget jelent – mondta Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.
2 hozzászólás