
A fiatalokat a szociális bizonytalanság érzése és még számos tényező távolítja el az aktív polgári részvételtől. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A 18-34 év közötti hazai korosztály kevesebb mint negyven százaléka élt csupán választójogával a helyhatósági választásokon. Hol van az a 61,4 százalék, és miért nem szólt bele vasárnap a következő négy évükre is hatással bíró választásokba? A Romániai Ifjúsági Tanács közleményben tolmácsolta válaszukat a sokak által feltett kérdésekre.
2020. október 01., 09:132020. október 01., 09:13
A fiatalok csupán 38,6 százaléka ment el szavazni vasárnap, amely kielégítő számadat a sajátos helyzetet tekintve, de a korábbi választások adatainak vonatkozásában is, ugyanis a 2019-es elnökválasztáson is csak 41,8 százalék szavazott az Állandó Választási Hatóság (AEP) listáján szereplő fiatalok közül, illetve az európai választásokon 43,2 százalékos volt a fiatalok jelenléte – írják a Romániai Ifjúsági Tanács képviselői.
„Hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy elérjük azt a polgári ideált, amely a társadalmat előreviszi” – teszik hozzá a szervezet képviselői.
A hazai legnagyobb ifjúsági szervezet közleményében válaszokat ad a sokak által feltett kérdésre: miért nem él választójogával a fiatalok nagy része, a legrugalmasabb korosztály, akik az új iránti nyitottságukkal a fejlődést képviselik?
Mint írják a szervezet képviselői, a magyarázatok közé tartozik az, hogy
Ráadásul sokan már rég elszakadtak a szülőhelyük valóságától, gondjaitól, de még nem kapcsolódtak be az új lakóhelyük életébe sem, így nem éreznek késztetést arra, hogy beleszóljanak a településvezetésbe. Továbbá sok olyan fiatal is van, akiknek a koronavírus miatt karanténban kell tartózkodniuk, de mivel a közegészségügyi igazgatóságok telefonon értesítették őket a karantén-kötelezettségükről, nem rendelkeznek igazoló dokumentumokkal, és nem is mehettek ki – olvasható az ifjúsági tanács közleményében.
A távolmaradás egyik legmeghatározóbb tényezője azonban az, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok 18,1 százaléka, a 25 és 29 év közöttiek 21,5 százaléka, illetve 30 és 34 év közöttiek 20,3 százaléka munkanélküli, nincs felsőoktatási intézménybe sem beiratkozva, és nem vesznek részt szakképzési tevékenységekben sem.
– világítanak rá a közlemény írói. Továbbá 2013–2018 közötti időszakban Romániában a 14–35 év közötti fiatalok száma több mint két millióval kevesebb lett, ami 32,75 százalékos csökkenést jelent. Emellett
– ez is oka lehet annak, hogy több fiatal szerepel a listán, de valójában annál jelentősen kevesebben élnek az országban. Az Eurostat felmérés adatai szerint 2018-ban a 18 és 24 év közötti fiatalok 36,7 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztés veszélye. Ilyen feltételek mellett nyilvánvaló, hogy ezek a fiatalok a társadalom peremére szorultak, és nagy az esély arra, hogy nem szavaznak.
A szavazástól való távolmaradásnak fontos oka lehet az is, hogy a fiatalok nem a polgári elköteleződés szellemében nevelkednek. „Noha formális keretek között az iskolában átadják nekik a polgári neveléssel járó információkat, és informálisan is hatnak rájuk a kampányok részvételre ösztönzése,
– összegzi a közlemény az ifjúsági tanács szociológiai és politikai szempontból megközelített válaszait.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
2 hozzászólás