Hirdetés
Hirdetés

Az ifjúsági tanács magyarázza el, hogy miért maradt távol az urnáktól a fiatalok többsége

A fiatalokat a szociális bizonytalanság érzése és még számos tényező távolítja el az aktív polgári részvételtől. Képünk illusztráció •  Fotó: Haáz Vince

A fiatalokat a szociális bizonytalanság érzése és még számos tényező távolítja el az aktív polgári részvételtől. Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

A 18-34 év közötti hazai korosztály kevesebb mint negyven százaléka élt csupán választójogával a helyhatósági választásokon. Hol van az a 61,4 százalék, és miért nem szólt bele vasárnap a következő négy évükre is hatással bíró választásokba? A Romániai Ifjúsági Tanács közleményben tolmácsolta válaszukat a sokak által feltett kérdésekre.

Hajnal Csilla

2020. október 01., 09:132020. október 01., 09:13

A fiatalok csupán 38,6 százaléka ment el szavazni vasárnap, amely kielégítő számadat a sajátos helyzetet tekintve, de a korábbi választások adatainak vonatkozásában is, ugyanis a 2019-es elnökválasztáson is csak 41,8 százalék szavazott az Állandó Választási Hatóság (AEP) listáján szereplő fiatalok közül, illetve az európai választásokon 43,2 százalékos volt a fiatalok jelenléte – írják a Romániai Ifjúsági Tanács képviselői.

Hirdetés

„Hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy elérjük azt a polgári ideált, amely a társadalmat előreviszi” – teszik hozzá a szervezet képviselői.

A választási hatóság állandó listáin 4 millió 671 ezer 366 fiatal szerepel, azaz 18 és 34 év közötti választópolgár, és ebből összesen 1 millió 813 ezer 011 fiatal szavazott országosan. Ez azt jelenti, hogy 2 millió 868 ezer 219 fiatal nem ment el vasárnap szavazni Romániában.

A hazai legnagyobb ifjúsági szervezet közleményében válaszokat ad a sokak által feltett kérdésre: miért nem él választójogával a fiatalok nagy része, a legrugalmasabb korosztály, akik az új iránti nyitottságukkal a fejlődést képviselik?

Máshol él, elszakadva szülőhelye valóságától

Mint írják a szervezet képviselői, a magyarázatok közé tartozik az, hogy

sok fiatal nem él abban a községben vagy városban, amely a személyazonossági iratában szerepel, és mivel csak a lakcímük szerinti szavazókörzetben adhatták le voksukat, egy részük ezért maradt távol az urnáktól.

Ráadásul sokan már rég elszakadtak a szülőhelyük valóságától, gondjaitól, de még nem kapcsolódtak be az új lakóhelyük életébe sem, így nem éreznek késztetést arra, hogy beleszóljanak a településvezetésbe. Továbbá sok olyan fiatal is van, akiknek a koronavírus miatt karanténban kell tartózkodniuk, de mivel a közegészségügyi igazgatóságok telefonon értesítették őket a karantén-kötelezettségükről, nem rendelkeznek igazoló dokumentumokkal, és nem is mehettek ki – olvasható az ifjúsági tanács közleményében.

A társadalom peremén élők nem szavaznak

A távolmaradás egyik legmeghatározóbb tényezője azonban az, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok 18,1 százaléka, a 25 és 29 év közöttiek 21,5 százaléka, illetve 30 és 34 év közöttiek 20,3 százaléka munkanélküli, nincs felsőoktatási intézménybe sem beiratkozva, és nem vesznek részt szakképzési tevékenységekben sem.

Idézet
Ezek a fiatalok szociális bizonytalanságot éreznek, az ezzel járó nehézségek eltávolítják őket az aktív polgári részvételtől

– világítanak rá a közlemény írói. Továbbá 2013–2018 közötti időszakban Romániában a 14–35 év közötti fiatalok száma több mint két millióval kevesebb lett, ami 32,75 százalékos csökkenést jelent. Emellett

a fiatalok jelentős része elvándorolt az országból, és nincsenek róluk konkrét statisztikák

– ez is oka lehet annak, hogy több fiatal szerepel a listán, de valójában annál jelentősen kevesebben élnek az országban. Az Eurostat felmérés adatai szerint 2018-ban a 18 és 24 év közötti fiatalok 36,7 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztés veszélye. Ilyen feltételek mellett nyilvánvaló, hogy ezek a fiatalok a társadalom peremére szorultak, és nagy az esély arra, hogy nem szavaznak.

A szavazástól való távolmaradásnak fontos oka lehet az is, hogy a fiatalok nem a polgári elköteleződés szellemében nevelkednek. „Noha formális keretek között az iskolában átadják nekik a polgári neveléssel járó információkat, és informálisan is hatnak rájuk a kampányok részvételre ösztönzése,

Idézet
a polgári tudat kialakulásához elengedhetetlen a család és a különböző társadalmi csoportok hozzáállása, amelyekkel napi szinten kapcsolatba kerülnek

– összegzi a közlemény az ifjúsági tanács szociológiai és politikai szempontból megközelített válaszait.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 27., péntek

Már nyáron elkezdődhet a parajdi árvízvédelmi rendszer kiépítése

Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.

Már nyáron elkezdődhet a parajdi árvízvédelmi rendszer kiépítése
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Egészségügyi miniszter: Románia 30 évet veszített a szűrés és a megelőzés területén

A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.

Egészségügyi miniszter: Románia 30 évet veszített a szűrés és a megelőzés területén
2026. február 27., péntek

Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván

Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.

Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván
2026. február 27., péntek

Európa Gasztronómiai Régiója: Borbás Marcsit Hargita megye tiszteletbeli nagykövetének kérték fel

Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Európa Gasztronómiai Régiója: Borbás Marcsit Hargita megye tiszteletbeli nagykövetének kérték fel
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Átalakul a gyergyószentmiklósi lakótelep – de addig is le kell bontani több mint száz garázst

Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.

Átalakul a gyergyószentmiklósi lakótelep – de addig is le kell bontani több mint száz garázst
2026. február 27., péntek

A törvény hatályba lépésétől kell alkalmazni a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó egyes előírásokat

A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

A törvény hatályba lépésétől kell alkalmazni a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó egyes előírásokat
2026. február 27., péntek

Másfél millió euróból újul meg a csittszentiványi iskola és környéke

„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.

Másfél millió euróból újul meg a csittszentiványi iskola és környéke
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Újabb adókedvezményeket kapnak a fogyatékkal élők és a régi házak tulajdonosai

A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.

Újabb adókedvezményeket kapnak a fogyatékkal élők és a régi házak tulajdonosai
2026. február 27., péntek

Az Affidea-csoport része lett a csíkszeredai Multimed klinika

Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.

Az Affidea-csoport része lett a csíkszeredai Multimed klinika
2026. február 27., péntek

Műemlék volt – most már csak emlék: összeomlott az újlaki fatemplom

Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.

Műemlék volt – most már csak emlék: összeomlott az újlaki fatemplom
Hirdetés