
A fiatalokat a szociális bizonytalanság érzése és még számos tényező távolítja el az aktív polgári részvételtől. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A 18-34 év közötti hazai korosztály kevesebb mint negyven százaléka élt csupán választójogával a helyhatósági választásokon. Hol van az a 61,4 százalék, és miért nem szólt bele vasárnap a következő négy évükre is hatással bíró választásokba? A Romániai Ifjúsági Tanács közleményben tolmácsolta válaszukat a sokak által feltett kérdésekre.
2020. október 01., 09:132020. október 01., 09:13
A fiatalok csupán 38,6 százaléka ment el szavazni vasárnap, amely kielégítő számadat a sajátos helyzetet tekintve, de a korábbi választások adatainak vonatkozásában is, ugyanis a 2019-es elnökválasztáson is csak 41,8 százalék szavazott az Állandó Választási Hatóság (AEP) listáján szereplő fiatalok közül, illetve az európai választásokon 43,2 százalékos volt a fiatalok jelenléte – írják a Romániai Ifjúsági Tanács képviselői.
„Hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy elérjük azt a polgári ideált, amely a társadalmat előreviszi” – teszik hozzá a szervezet képviselői.
A hazai legnagyobb ifjúsági szervezet közleményében válaszokat ad a sokak által feltett kérdésre: miért nem él választójogával a fiatalok nagy része, a legrugalmasabb korosztály, akik az új iránti nyitottságukkal a fejlődést képviselik?
Mint írják a szervezet képviselői, a magyarázatok közé tartozik az, hogy
Ráadásul sokan már rég elszakadtak a szülőhelyük valóságától, gondjaitól, de még nem kapcsolódtak be az új lakóhelyük életébe sem, így nem éreznek késztetést arra, hogy beleszóljanak a településvezetésbe. Továbbá sok olyan fiatal is van, akiknek a koronavírus miatt karanténban kell tartózkodniuk, de mivel a közegészségügyi igazgatóságok telefonon értesítették őket a karantén-kötelezettségükről, nem rendelkeznek igazoló dokumentumokkal, és nem is mehettek ki – olvasható az ifjúsági tanács közleményében.
A távolmaradás egyik legmeghatározóbb tényezője azonban az, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok 18,1 százaléka, a 25 és 29 év közöttiek 21,5 százaléka, illetve 30 és 34 év közöttiek 20,3 százaléka munkanélküli, nincs felsőoktatási intézménybe sem beiratkozva, és nem vesznek részt szakképzési tevékenységekben sem.
– világítanak rá a közlemény írói. Továbbá 2013–2018 közötti időszakban Romániában a 14–35 év közötti fiatalok száma több mint két millióval kevesebb lett, ami 32,75 százalékos csökkenést jelent. Emellett
– ez is oka lehet annak, hogy több fiatal szerepel a listán, de valójában annál jelentősen kevesebben élnek az országban. Az Eurostat felmérés adatai szerint 2018-ban a 18 és 24 év közötti fiatalok 36,7 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztés veszélye. Ilyen feltételek mellett nyilvánvaló, hogy ezek a fiatalok a társadalom peremére szorultak, és nagy az esély arra, hogy nem szavaznak.
A szavazástól való távolmaradásnak fontos oka lehet az is, hogy a fiatalok nem a polgári elköteleződés szellemében nevelkednek. „Noha formális keretek között az iskolában átadják nekik a polgári neveléssel járó információkat, és informálisan is hatnak rájuk a kampányok részvételre ösztönzése,
– összegzi a közlemény az ifjúsági tanács szociológiai és politikai szempontból megközelített válaszait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
2 hozzászólás