
A fiatalokat a szociális bizonytalanság érzése és még számos tényező távolítja el az aktív polgári részvételtől. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A 18-34 év közötti hazai korosztály kevesebb mint negyven százaléka élt csupán választójogával a helyhatósági választásokon. Hol van az a 61,4 százalék, és miért nem szólt bele vasárnap a következő négy évükre is hatással bíró választásokba? A Romániai Ifjúsági Tanács közleményben tolmácsolta válaszukat a sokak által feltett kérdésekre.
2020. október 01., 09:132020. október 01., 09:13
A fiatalok csupán 38,6 százaléka ment el szavazni vasárnap, amely kielégítő számadat a sajátos helyzetet tekintve, de a korábbi választások adatainak vonatkozásában is, ugyanis a 2019-es elnökválasztáson is csak 41,8 százalék szavazott az Állandó Választási Hatóság (AEP) listáján szereplő fiatalok közül, illetve az európai választásokon 43,2 százalékos volt a fiatalok jelenléte – írják a Romániai Ifjúsági Tanács képviselői.
„Hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy elérjük azt a polgári ideált, amely a társadalmat előreviszi” – teszik hozzá a szervezet képviselői.
A hazai legnagyobb ifjúsági szervezet közleményében válaszokat ad a sokak által feltett kérdésre: miért nem él választójogával a fiatalok nagy része, a legrugalmasabb korosztály, akik az új iránti nyitottságukkal a fejlődést képviselik?
Mint írják a szervezet képviselői, a magyarázatok közé tartozik az, hogy
Ráadásul sokan már rég elszakadtak a szülőhelyük valóságától, gondjaitól, de még nem kapcsolódtak be az új lakóhelyük életébe sem, így nem éreznek késztetést arra, hogy beleszóljanak a településvezetésbe. Továbbá sok olyan fiatal is van, akiknek a koronavírus miatt karanténban kell tartózkodniuk, de mivel a közegészségügyi igazgatóságok telefonon értesítették őket a karantén-kötelezettségükről, nem rendelkeznek igazoló dokumentumokkal, és nem is mehettek ki – olvasható az ifjúsági tanács közleményében.
A távolmaradás egyik legmeghatározóbb tényezője azonban az, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok 18,1 százaléka, a 25 és 29 év közöttiek 21,5 százaléka, illetve 30 és 34 év közöttiek 20,3 százaléka munkanélküli, nincs felsőoktatási intézménybe sem beiratkozva, és nem vesznek részt szakképzési tevékenységekben sem.
– világítanak rá a közlemény írói. Továbbá 2013–2018 közötti időszakban Romániában a 14–35 év közötti fiatalok száma több mint két millióval kevesebb lett, ami 32,75 százalékos csökkenést jelent. Emellett
– ez is oka lehet annak, hogy több fiatal szerepel a listán, de valójában annál jelentősen kevesebben élnek az országban. Az Eurostat felmérés adatai szerint 2018-ban a 18 és 24 év közötti fiatalok 36,7 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztés veszélye. Ilyen feltételek mellett nyilvánvaló, hogy ezek a fiatalok a társadalom peremére szorultak, és nagy az esély arra, hogy nem szavaznak.
A szavazástól való távolmaradásnak fontos oka lehet az is, hogy a fiatalok nem a polgári elköteleződés szellemében nevelkednek. „Noha formális keretek között az iskolában átadják nekik a polgári neveléssel járó információkat, és informálisan is hatnak rájuk a kampányok részvételre ösztönzése,
– összegzi a közlemény az ifjúsági tanács szociológiai és politikai szempontból megközelített válaszait.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.
Sorra jelentették be a parlamenti pártok képviselői csütörtök délután, hogyan viszonyulnak a Nicușor Dan államfő által – nem sokkal korábban – javasolt miniszterelnök-jelölt személyéhez.
Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.
Az USR, a PNL és az RMDSZ által javasolt politikust nevezte meg miniszterelnök-jelöltjének Nicușor Dan államfő csütörtök délután a Cotroceni-palotában tett nyilatkozatában.
Pacemaker-beültetést követően, hirtelen szívhalál következményeként hunyt el Zalaegerszegen Deák Bill Gyula – közölte a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház kardiológiai osztályának osztályvezető főorvosa csütörtökön az MTI megkeresésére.
Helikopterrel szállítottak kórházba csütörtökön egy 28 éves német turistát, aki a Retyezát-hegységben súlyos bokasérülést szenvedett.
2 hozzászólás