Hirdetés
Hirdetés

Az ifjúsági tanács magyarázza el, hogy miért maradt távol az urnáktól a fiatalok többsége

A fiatalokat a szociális bizonytalanság érzése és még számos tényező távolítja el az aktív polgári részvételtől. Képünk illusztráció •  Fotó: Haáz Vince

A fiatalokat a szociális bizonytalanság érzése és még számos tényező távolítja el az aktív polgári részvételtől. Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

A 18-34 év közötti hazai korosztály kevesebb mint negyven százaléka élt csupán választójogával a helyhatósági választásokon. Hol van az a 61,4 százalék, és miért nem szólt bele vasárnap a következő négy évükre is hatással bíró választásokba? A Romániai Ifjúsági Tanács közleményben tolmácsolta válaszukat a sokak által feltett kérdésekre.

Hajnal Csilla

2020. október 01., 09:132020. október 01., 09:13

A fiatalok csupán 38,6 százaléka ment el szavazni vasárnap, amely kielégítő számadat a sajátos helyzetet tekintve, de a korábbi választások adatainak vonatkozásában is, ugyanis a 2019-es elnökválasztáson is csak 41,8 százalék szavazott az Állandó Választási Hatóság (AEP) listáján szereplő fiatalok közül, illetve az európai választásokon 43,2 százalékos volt a fiatalok jelenléte – írják a Romániai Ifjúsági Tanács képviselői.

Hirdetés

„Hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy elérjük azt a polgári ideált, amely a társadalmat előreviszi” – teszik hozzá a szervezet képviselői.

A választási hatóság állandó listáin 4 millió 671 ezer 366 fiatal szerepel, azaz 18 és 34 év közötti választópolgár, és ebből összesen 1 millió 813 ezer 011 fiatal szavazott országosan. Ez azt jelenti, hogy 2 millió 868 ezer 219 fiatal nem ment el vasárnap szavazni Romániában.

A hazai legnagyobb ifjúsági szervezet közleményében válaszokat ad a sokak által feltett kérdésre: miért nem él választójogával a fiatalok nagy része, a legrugalmasabb korosztály, akik az új iránti nyitottságukkal a fejlődést képviselik?

Máshol él, elszakadva szülőhelye valóságától

Mint írják a szervezet képviselői, a magyarázatok közé tartozik az, hogy

sok fiatal nem él abban a községben vagy városban, amely a személyazonossági iratában szerepel, és mivel csak a lakcímük szerinti szavazókörzetben adhatták le voksukat, egy részük ezért maradt távol az urnáktól.

Ráadásul sokan már rég elszakadtak a szülőhelyük valóságától, gondjaitól, de még nem kapcsolódtak be az új lakóhelyük életébe sem, így nem éreznek késztetést arra, hogy beleszóljanak a településvezetésbe. Továbbá sok olyan fiatal is van, akiknek a koronavírus miatt karanténban kell tartózkodniuk, de mivel a közegészségügyi igazgatóságok telefonon értesítették őket a karantén-kötelezettségükről, nem rendelkeznek igazoló dokumentumokkal, és nem is mehettek ki – olvasható az ifjúsági tanács közleményében.

A társadalom peremén élők nem szavaznak

A távolmaradás egyik legmeghatározóbb tényezője azonban az, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok 18,1 százaléka, a 25 és 29 év közöttiek 21,5 százaléka, illetve 30 és 34 év közöttiek 20,3 százaléka munkanélküli, nincs felsőoktatási intézménybe sem beiratkozva, és nem vesznek részt szakképzési tevékenységekben sem.

Idézet
Ezek a fiatalok szociális bizonytalanságot éreznek, az ezzel járó nehézségek eltávolítják őket az aktív polgári részvételtől

– világítanak rá a közlemény írói. Továbbá 2013–2018 közötti időszakban Romániában a 14–35 év közötti fiatalok száma több mint két millióval kevesebb lett, ami 32,75 százalékos csökkenést jelent. Emellett

a fiatalok jelentős része elvándorolt az országból, és nincsenek róluk konkrét statisztikák

– ez is oka lehet annak, hogy több fiatal szerepel a listán, de valójában annál jelentősen kevesebben élnek az országban. Az Eurostat felmérés adatai szerint 2018-ban a 18 és 24 év közötti fiatalok 36,7 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztés veszélye. Ilyen feltételek mellett nyilvánvaló, hogy ezek a fiatalok a társadalom peremére szorultak, és nagy az esély arra, hogy nem szavaznak.

A szavazástól való távolmaradásnak fontos oka lehet az is, hogy a fiatalok nem a polgári elköteleződés szellemében nevelkednek. „Noha formális keretek között az iskolában átadják nekik a polgári neveléssel járó információkat, és informálisan is hatnak rájuk a kampányok részvételre ösztönzése,

Idézet
a polgári tudat kialakulásához elengedhetetlen a család és a különböző társadalmi csoportok hozzáállása, amelyekkel napi szinten kapcsolatba kerülnek

– összegzi a közlemény az ifjúsági tanács szociológiai és politikai szempontból megközelített válaszait.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 14., kedd

Székelyek a Kaukázusban

A két kézdiszéki világjáró, Fekete István és Zsigmond Lóránt, valamint szászrégeni utazótársaik elérték a Kaukázust. Ma a Gudauri-kilátó környékén éjszakáznak, holnap a grúz-orosz határon, illetve Csecsenföldön kellene minél gyorsabban átvágniuk.

Székelyek a Kaukázusban
Székelyek a Kaukázusban
2026. július 14., kedd

Székelyek a Kaukázusban

Hirdetés
2026. július 14., kedd

Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek

A ghișeul.ro online ügyintéző platform vizuális arculatát másolják és a közlekedési minisztérium nevében hamis SMS-eket küldenek csalók – figyelmeztetett kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).

Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek
2026. július 14., kedd

Nem lesz egyelőre hivatalos Lego-szett a székelykapu

Közel három évig tartó közösségi összefogás és több tízezer támogató szavazat után sem került be a LEGO hivatalos kínálatába a székelykaput megidéző építőszett. Az alkotó nem csüggedt, a teljes tervdokumentációt ingyenesen elérhetővé tette.

Nem lesz egyelőre hivatalos Lego-szett a székelykapu
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Székelyföldön mindenhol többen jelentkeztek a véglegesítő vizsgára idén

Nemcsak a diáknak kell vizsgáznia – olykor értelmetlennek tűnő módon –, hanem a pedagógusoknak is bizonyítaniuk kell. Kedden országszerte megtartották a véglegesítő vizsgát, amelynek sikeres teljesítése nélkül a pedagógus nem maradhat a rendszerben.

Székelyföldön mindenhol többen jelentkeztek a véglegesítő vizsgára idén
2026. július 14., kedd

Ismét lesz déli harangszó, éjfélkor pedig Himnusz a Kossuth Rádióban

Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.

Ismét lesz déli harangszó, éjfélkor pedig Himnusz a Kossuth Rádióban
2026. július 14., kedd

Az államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a közalkalmazotti bértörvény kapcsán

Nicușor Dan államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a téma kapcsán, mivel a közalkalmazotti bértörvény rendkívül összetett jogszabály.

Az államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a közalkalmazotti bértörvény kapcsán
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Nicușor Dan nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert egyikük sem szerezné meg a többség támogatását

Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.

Nicușor Dan nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert egyikük sem szerezné meg a többség támogatását
2026. július 14., kedd

Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama

Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.

Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama
2026. július 14., kedd

Időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből – adja hírül a Ferences sajtószolgálat.

Időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
Hirdetés