Hirdetés
Hirdetés

Az ifjúsági tanács magyarázza el, hogy miért maradt távol az urnáktól a fiatalok többsége

A fiatalokat a szociális bizonytalanság érzése és még számos tényező távolítja el az aktív polgári részvételtől. Képünk illusztráció •  Fotó: Haáz Vince

A fiatalokat a szociális bizonytalanság érzése és még számos tényező távolítja el az aktív polgári részvételtől. Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

A 18-34 év közötti hazai korosztály kevesebb mint negyven százaléka élt csupán választójogával a helyhatósági választásokon. Hol van az a 61,4 százalék, és miért nem szólt bele vasárnap a következő négy évükre is hatással bíró választásokba? A Romániai Ifjúsági Tanács közleményben tolmácsolta válaszukat a sokak által feltett kérdésekre.

Hajnal Csilla

2020. október 01., 09:132020. október 01., 09:13

A fiatalok csupán 38,6 százaléka ment el szavazni vasárnap, amely kielégítő számadat a sajátos helyzetet tekintve, de a korábbi választások adatainak vonatkozásában is, ugyanis a 2019-es elnökválasztáson is csak 41,8 százalék szavazott az Állandó Választási Hatóság (AEP) listáján szereplő fiatalok közül, illetve az európai választásokon 43,2 százalékos volt a fiatalok jelenléte – írják a Romániai Ifjúsági Tanács képviselői.

Hirdetés

„Hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy elérjük azt a polgári ideált, amely a társadalmat előreviszi” – teszik hozzá a szervezet képviselői.

A választási hatóság állandó listáin 4 millió 671 ezer 366 fiatal szerepel, azaz 18 és 34 év közötti választópolgár, és ebből összesen 1 millió 813 ezer 011 fiatal szavazott országosan. Ez azt jelenti, hogy 2 millió 868 ezer 219 fiatal nem ment el vasárnap szavazni Romániában.

A hazai legnagyobb ifjúsági szervezet közleményében válaszokat ad a sokak által feltett kérdésre: miért nem él választójogával a fiatalok nagy része, a legrugalmasabb korosztály, akik az új iránti nyitottságukkal a fejlődést képviselik?

Máshol él, elszakadva szülőhelye valóságától

Mint írják a szervezet képviselői, a magyarázatok közé tartozik az, hogy

sok fiatal nem él abban a községben vagy városban, amely a személyazonossági iratában szerepel, és mivel csak a lakcímük szerinti szavazókörzetben adhatták le voksukat, egy részük ezért maradt távol az urnáktól.

Ráadásul sokan már rég elszakadtak a szülőhelyük valóságától, gondjaitól, de még nem kapcsolódtak be az új lakóhelyük életébe sem, így nem éreznek késztetést arra, hogy beleszóljanak a településvezetésbe. Továbbá sok olyan fiatal is van, akiknek a koronavírus miatt karanténban kell tartózkodniuk, de mivel a közegészségügyi igazgatóságok telefonon értesítették őket a karantén-kötelezettségükről, nem rendelkeznek igazoló dokumentumokkal, és nem is mehettek ki – olvasható az ifjúsági tanács közleményében.

A társadalom peremén élők nem szavaznak

A távolmaradás egyik legmeghatározóbb tényezője azonban az, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok 18,1 százaléka, a 25 és 29 év közöttiek 21,5 százaléka, illetve 30 és 34 év közöttiek 20,3 százaléka munkanélküli, nincs felsőoktatási intézménybe sem beiratkozva, és nem vesznek részt szakképzési tevékenységekben sem.

Idézet
Ezek a fiatalok szociális bizonytalanságot éreznek, az ezzel járó nehézségek eltávolítják őket az aktív polgári részvételtől

– világítanak rá a közlemény írói. Továbbá 2013–2018 közötti időszakban Romániában a 14–35 év közötti fiatalok száma több mint két millióval kevesebb lett, ami 32,75 százalékos csökkenést jelent. Emellett

a fiatalok jelentős része elvándorolt az országból, és nincsenek róluk konkrét statisztikák

– ez is oka lehet annak, hogy több fiatal szerepel a listán, de valójában annál jelentősen kevesebben élnek az országban. Az Eurostat felmérés adatai szerint 2018-ban a 18 és 24 év közötti fiatalok 36,7 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztés veszélye. Ilyen feltételek mellett nyilvánvaló, hogy ezek a fiatalok a társadalom peremére szorultak, és nagy az esély arra, hogy nem szavaznak.

A szavazástól való távolmaradásnak fontos oka lehet az is, hogy a fiatalok nem a polgári elköteleződés szellemében nevelkednek. „Noha formális keretek között az iskolában átadják nekik a polgári neveléssel járó információkat, és informálisan is hatnak rájuk a kampányok részvételre ösztönzése,

Idézet
a polgári tudat kialakulásához elengedhetetlen a család és a különböző társadalmi csoportok hozzáállása, amelyekkel napi szinten kapcsolatba kerülnek

– összegzi a közlemény az ifjúsági tanács szociológiai és politikai szempontból megközelített válaszait.

2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 05., kedd

Fokozottan ellenőrzik a személy-és áruszállító járműveket

Elkezdődött a Hargita megyei utakon a közúti rendőrség Truck&Bus elnevezésű akciója, amelynek során május 4. és 10. között fokozottan ellenőrzik a tömegközlekedési és az áruszállító járműveket.

Fokozottan ellenőrzik a személy-és áruszállító járműveket
Hirdetés
2026. május 05., kedd

Elkezdi az informális egyeztetéseket a pártokkal Nicușor Dan

Nicușor Dan államfő kedd este közölte, hogy informális kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményez a pártokkal, és arról biztosított, hogy a konzultációk végén Nyugat-barát kormánya lesz az országnak.

Elkezdi az informális egyeztetéseket a pártokkal Nicușor Dan
2026. május 05., kedd

Megjelent a Hivatalos Közlönyben a Bolojan-kormányt megbuktató bizalmatlansági indítvány

Megjelent a Hivatalos Közlönyben a bizalmatlansági indítvány, amelynek keddi parlamenti elfogadása a Bolojan-kormány bukásához vezetett.

Megjelent a Hivatalos Közlönyben a Bolojan-kormányt megbuktató bizalmatlansági indítvány
2026. május 05., kedd

Az USR nem lép koalícióra a PSD-vel és politikai megállapodást javasol a PNL-nek

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) fenntartja korábbi döntését, miszerint nem lép koalícióra ismét a Szociáldemokrata Párttal (PSD) – közölte az alakulat.

Az USR nem lép koalícióra a PSD-vel és politikai megállapodást javasol a PNL-nek
Hirdetés
2026. május 05., kedd

A digitalizáció hozadéka: a rendszer rögtön jelzi a felmerülő problémát, emellett a hivatali ügyintézés is könnyebbé válik

Közbeszerzési szakaszba ért az a félmillió eurós beruházás, amely Gyergyóalfaluban és Gyergyóújfaluban a közmű-üzemeltetés és a hivatali ügyintézés digitalizálását célozza, hogy gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye a szolgáltatásokat.

A digitalizáció hozadéka: a rendszer rögtön jelzi a felmerülő problémát, emellett a hivatali ügyintézés is könnyebbé válik
2026. május 05., kedd

Jóváhagyta a kormány a pedagógusi pótlék kifizetését

A kormány keddi ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi az 1500 lejes szakmai pótlék kiutalását a pedagógusoknak és a tanügyi kisegítő személyzetnek a jelenlegi tanévre.

Jóváhagyta a kormány a pedagógusi pótlék kifizetését
2026. május 05., kedd

A PNL is válaszút elé kerül a kormánybuktatás után

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Cătălin Predoiu a Bolojan-kormány keddi megbuktatása után kijelentette: a párt most döntés előtt áll.

A PNL is válaszút elé kerül a kormánybuktatás után
Hirdetés
2026. május 05., kedd

Biciklizni indultak a gyerekekkel, végül menekülniük kellett a medve elől

Videón is megörökítették, amint egy medve végigszalad Alsócsernáton főútján napnyugta előtt. Az ijedt állattal egy kerékpározó család is szembetalálta magát, ám az édesanya gyors helyzetfelismerésének köszönhetően sikerült időben kitérni az útjából.

Biciklizni indultak a gyerekekkel, végül menekülniük kellett a medve elől
2026. május 05., kedd

Furcsa együttállás a benzinkutakon

Egyes üzemanyag-forgalmazók kedden újra emelték a benzin árát, így az öt nagy töltőállomás-hálózat közül négyben már délelőtt azonosak voltak az árak, délután pedig mind az ötnél. Érdekes...

Furcsa együttállás a benzinkutakon
Furcsa együttállás a benzinkutakon
2026. május 05., kedd

Furcsa együttállás a benzinkutakon

2026. május 05., kedd

A megbukott kormány egyik utolsó döntése: megemelték a fejpénzt a közoktatásban

A kormány keddi ülésén jóváhagyta a közoktatási intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák) finanszírozásának kiszámításához használt fejpénz 6,5 százalékos emelését az idei évre.

A megbukott kormány egyik utolsó döntése: megemelték a fejpénzt a közoktatásban
Hirdetés