Az első magyar költőnő története
A felvilágosodás és a romantika találkozásában, a labanc és kuruc világban élt Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő és műfordító, akinek nevéről méltatlanul feledkezett meg az utókor, és akinek emlékét akarja felfrissíteni, újra visszahozni köztudatba a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban berendezett, szombaton megnyitott emlékszoba és kiállítás.
Antal Erika
2021. szeptember 18., 17:212021. szeptember 18., 17:21
2021. szeptember 20., 13:192021. szeptember 20., 13:19
Az elfeledett első magyar költőnőre emékeztek Kutyfalván
Fotó: Haáz Vince
A felvilágosodás és a romantika találkozásában, a labanc és kuruc világban élt Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő és műfordító, akinek nevéről méltatlanul feledkezett meg az utókor, és akinek emlékét akarja felfrissíteni, újra visszahozni köztudatba a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban berendezett, szombaton megnyitott emlékszoba és kiállítás.
Antal Erika
2021. szeptember 18., 17:212021. szeptember 18., 17:21
2021. szeptember 20., 13:192021. szeptember 20., 13:19
Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő megpróbáltatásokkal teli és példaértékű életére emlékeztek szombaton, a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban megnyitott kiállításon.
A kastély és lakóinak története több évtizeden át ismeretlenségbe merült a nagyközönség előtt, például sokan nem tudták, hogy az első magyar költőnő, Petrőczy Kata Szidónai a 18. század legelején itt élt férjével, gróf Pekry Lőrinccel – ismertette a jelenlevőkkel az esemény jelentőségét Kálmán Attila történész.
Fotó: Haáz Vince
Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője a megnyitó ünnepségen arról beszélt, hogy a magyar irodalomtörténet méltatlanul keveset foglalkozik az első magyar költőnővel, aki keserű hangú verseit a korabeli nótákra írta, hogy azokat dúdolni lehessen.
– mutatott rá. Mint mondta, „ez az emlékszoba komoly hiányt pótol, visszahozza a költőnőt az emlékezet enyészetéből az élő, tapintható jelenbe, hisz verseit tartalmazó »énekeskönyvét« is csak halála után bő másfél évszázaddal találta meg Rhédey Klára, így e versek a korra jellemző, élő irodalom folyamatán kívül rekedtek. Ennyi idővel korabeli világa után, a felvilágosodás végén és a romantika előszobájában inkább csak a kuruc kor egyik kuriózumaként tekintettek rá, pedig mindaz, amit itt most a közönség elé tárnak a kurátorok, az sokkal több, mint a puszta kuriózum: az őt megillető, valós helyére teszi azt a nőt, aki annyira mély fájdalmakat tudott annyira szép szavakba önteni.”
A tárlat, amely a költőnő életét ismerteti, nemcsak irodalomtörténeti szempontból fontos, hanem azért is, mert olyan nőnek mutatja be az életét, aki abban a nehéz időkben, a labanc és kuruc harcok jellemezte évtizedekben feleségként, családanyaként is helytállt, kitartott hite mellett.
Fotó: Haáz Vince
A mintegy háromszáz évvel ezelőtt élt költőnőről Haller-Kovács Zsuzsa, a kiállítás kurátora beszélt, ismertetve, hogyan jött létre a kiállítás, mi a jelentősége annak.
Az eseményen részt vett Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete is, aki az eltulajdonított javak, ingatlanok, birtokok visszaszolgáltatásainak drámájáról, küzdelméről beszélt, ugyanakkor gratulált a szervezőknek és támogatásáról biztosította őket, hogy a kastély tovább alakuljon, szépüljön, visszakerüljön a köztudatba.
Fotó: Haáz Vince
Maros megye, mivel négy földrajzi régió találkozásában fekszik, több száz emlékművel dicsekedhet – mutatott rá Kovács Mihály Levente, a Maros megyei önkormányzat alelnöke, hangsúlyozva, hogy az örökségvédelem, a kultúra támogatása fontos az önkormányzat számára. Hasonlóképpen fogalmazott Bükkös József Sándor, Kutyfalva alpolgármestere is, aki köszöntetét fejezte ki a nemrég elhalálozott gróf Degenfeld-Schonburg Istvánnak, hogy szívügyének tartotta a kastélyt és támogatásáról biztosította azokat, akik az elkezdett munkát tovább folytatják és azért fáradoznak, hogy a Degenfeld-kastély Kutyfalván visszanyerhesse régi szépségét.
Emlékszobát avattak az egykor Kutyfalván élt Petrőczy Kata Szidóniának
Fotó: Haáz Vince
Petrőczy Kata Szidónia – 1658-ban vagy 1659-ben született Kaszaváralján (ma Szlovákiában található) és 1708-ban hunyt el Beregszentmiklóson – a magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője. Buzgó protestáns családból származott, és miután apja, idősebb Petrőczy István báró 1670-ben részt vett a Wesselényi-összeesküvésben, jószágait elvesztve Erdélybe menekült. Petrőczy Kata Szidónia 1681. július-augusztus körül feleségül ment a református petrovinai gróf Pekri Lőrinchez, Bethlen Miklós féltestvéréhez, Thököly Imre iskolatársához. Öt lányuk született: Klára Szidónia, Kata, Polixéna, Teréz és Zsófia. Házasságának első évei az ózdi (ma Magyarózd) kastélyban és a fejedelmi udvarnál boldogan teltek; utóbb azonban férje elhidegülése miatt csak lányai nevelésében, a vallásban és a költészetben talált vigaszt. Az 1700-as évek legelején Kutyfalván, a mai kastély helyén álló udvarházban éltek.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Ezek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kelemen Hunor az árréssapkáról: „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Kelemen Hunor az árréssapkáról: „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”
Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók
Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában
Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
Merre tart a vidéki tömegközlekedés?
A vidéki szállításnak múltja van, de sem jelene, sem jövője – így vélekedik az egyik fuvarozó cég vezetője. Ő azért nem jelentkezett a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett közbeszerzésre, mert szerinte a kiírt járatok nem lennének fenntarthatók.
Merre tart a vidéki tömegközlekedés?
„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest
Két javaslata van a kormánynak a helyi önkormányzatok kiadásának csökkentéseire
A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.
Két javaslata van a kormánynak a helyi önkormányzatok kiadásának csökkentéseire
Háromnapos konferenciával emlékeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulójára
Háromnapos tudományos és kulturális konferenciát rendeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából születési helyén, a Brassó megyei Apácán szeptember 26–28. között.
Háromnapos konferenciával emlékeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulójára
Az önkormányzati állások helyzetéről egyeztetett Tánczos Barna és Cseke Attila a hivatalok képviselőivel
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán a Victoria-palotában a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel együtt elemezték a helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírását.
Az önkormányzati állások helyzetéről egyeztetett Tánczos Barna és Cseke Attila a hivatalok képviselőivel
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!