Az első magyar költőnő története

A felvilágosodás és a romantika találkozásában, a labanc és kuruc világban élt Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő és műfordító, akinek nevéről méltatlanul feledkezett meg az utókor, és akinek emlékét akarja felfrissíteni, újra visszahozni köztudatba a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban berendezett, szombaton megnyitott emlékszoba és kiállítás.

Antal Erika

2021. szeptember 18., 17:212021. szeptember 18., 17:21

2021. szeptember 20., 13:192021. szeptember 20., 13:19

Az elfeledett első magyar költőnőre emékeztek Kutyfalván •  Fotó: Haáz Vince

Az elfeledett első magyar költőnőre emékeztek Kutyfalván

Fotó: Haáz Vince

A felvilágosodás és a romantika találkozásában, a labanc és kuruc világban élt Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő és műfordító, akinek nevéről méltatlanul feledkezett meg az utókor, és akinek emlékét akarja felfrissíteni, újra visszahozni köztudatba a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban berendezett, szombaton megnyitott emlékszoba és kiállítás.

Antal Erika

2021. szeptember 18., 17:212021. szeptember 18., 17:21

2021. szeptember 20., 13:192021. szeptember 20., 13:19

Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő megpróbáltatásokkal teli és példaértékű életére emlékeztek szombaton, a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban megnyitott kiállításon.

A kastély és lakóinak története több évtizeden át ismeretlenségbe merült a nagyközönség előtt, például sokan nem tudták, hogy az első magyar költőnő, Petrőczy Kata Szidónai a 18. század legelején itt élt férjével, gróf Pekry Lőrinccel – ismertette a jelenlevőkkel az esemény jelentőségét Kálmán Attila történész.

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője a megnyitó ünnepségen arról beszélt, hogy a magyar irodalomtörténet méltatlanul keveset foglalkozik az első magyar költőnővel, aki keserű hangú verseit a korabeli nótákra írta, hogy azokat dúdolni lehessen.

Idézet
Nemes asszony életét tárja elénk a kiállítás, visszahozva a köztudatba az alakját

– mutatott rá. Mint mondta, „ez az emlékszoba komoly hiányt pótol, visszahozza a költőnőt az emlékezet enyészetéből az élő, tapintható jelenbe, hisz verseit tartalmazó »énekeskönyvét« is csak halála után bő másfél évszázaddal találta meg Rhédey Klára, így e versek a korra jellemző, élő irodalom folyamatán kívül rekedtek. Ennyi idővel korabeli világa után, a felvilágosodás végén és a romantika előszobájában inkább csak a kuruc kor egyik kuriózumaként tekintettek rá, pedig mindaz, amit itt most a közönség elé tárnak a kurátorok, az sokkal több, mint a puszta kuriózum: az őt megillető, valós helyére teszi azt a nőt, aki annyira mély fájdalmakat tudott annyira szép szavakba önteni.”

A tárlat, amely a költőnő életét ismerteti, nemcsak irodalomtörténeti szempontból fontos, hanem azért is, mert olyan nőnek mutatja be az életét, aki abban a nehéz időkben, a labanc és kuruc harcok jellemezte évtizedekben feleségként, családanyaként is helytállt, kitartott hite mellett.

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

A mintegy háromszáz évvel ezelőtt élt költőnőről Haller-Kovács Zsuzsa, a kiállítás kurátora beszélt, ismertetve, hogyan jött létre a kiállítás, mi a jelentősége annak.

Az eseményen részt vett Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete is, aki az eltulajdonított javak, ingatlanok, birtokok visszaszolgáltatásainak drámájáról, küzdelméről beszélt, ugyanakkor gratulált a szervezőknek és támogatásáról biztosította őket, hogy a kastély tovább alakuljon, szépüljön, visszakerüljön a köztudatba.

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Maros megye, mivel négy földrajzi régió találkozásában fekszik, több száz emlékművel dicsekedhet – mutatott rá Kovács Mihály Levente, a Maros megyei önkormányzat alelnöke, hangsúlyozva, hogy az örökségvédelem, a kultúra támogatása fontos az önkormányzat számára. Hasonlóképpen fogalmazott Bükkös József Sándor, Kutyfalva alpolgármestere is, aki köszöntetét fejezte ki a nemrég elhalálozott gróf Degenfeld-Schonburg Istvánnak, hogy szívügyének tartotta a kastélyt és támogatásáról biztosította azokat, akik az elkezdett munkát tovább folytatják és azért fáradoznak, hogy a Degenfeld-kastély Kutyfalván visszanyerhesse régi szépségét.

Emlékszobát avattak az egykor Kutyfalván élt Petrőczy Kata Szidóniának •  Fotó: Haáz Vince

Emlékszobát avattak az egykor Kutyfalván élt Petrőczy Kata Szidóniának

Fotó: Haáz Vince

Petrőczy Kata Szidónia – 1658-ban vagy 1659-ben született Kaszaváralján (ma Szlovákiában található) és 1708-ban hunyt el Beregszentmiklóson – a magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője. Buzgó protestáns családból származott, és miután apja, idősebb Petrőczy István báró 1670-ben részt vett a Wesselényi-összeesküvésben, jószágait elvesztve Erdélybe menekült. Petrőczy Kata Szidónia 1681. július-augusztus körül feleségül ment a református petrovinai gróf Pekri Lőrinchez, Bethlen Miklós féltestvéréhez, Thököly Imre iskolatársához. Öt lányuk született: Klára Szidónia, Kata, Polixéna, Teréz és Zsófia. Házasságának első évei az ózdi (ma Magyarózd) kastélyban és a fejedelmi udvarnál boldogan teltek; utóbb azonban férje elhidegülése miatt csak lányai nevelésében, a vallásban és a költészetben talált vigaszt. Az 1700-as évek legelején Kutyfalván, a mai kastély helyén álló udvarházban éltek.

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 12., kedd

Túlélt egy fagyos éjszakát a hegyekben a fiatal ukrán menekült, apjával találkozhat a megmentése után

Megtalálták a román határrendészek és hegyimentők azt az ukrán fiatalembert, aki hétfőn érkezett Romániába a Máramarosi-havasokon keresztül – közölte kedden délután a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.

Túlélt egy fagyos éjszakát a hegyekben a fiatal ukrán menekült, apjával találkozhat a megmentése után
2024. november 12., kedd

Holtan találták meg az eltűnt marosvécsi férfit

Holtan találták meg a 63 éves marosvécsi férfit, akit november 6-án, szerdán hagyta el otthonát és napokig nem jelentkezett családjánál, végül a rendőrség is kereste.

Holtan találták meg az eltűnt marosvécsi férfit
2024. november 12., kedd

Mentőövet dobott a kormány Maroshévíznek

Jelentős támogatást kapott Maroshévíz a kormánytól, amelynek segítségével a nehéz pénzügyi helyzetbe került város meg tudja oldani a sürgősebb problémáit. Lesz fűtés az iskolákban, és a téli útkarbantartásra is jut pénz.

Mentőövet dobott a kormány Maroshévíznek
2024. november 12., kedd

Összefogott az RMDSZ az egyik román párttal, egy alpolgármester a jutalom

Megannyi találgatás előzte meg, hogy kik lesznek Marosvásárhely alpolgármesterei az új mandátumban. Az RMDSZ-nek csak tíz tanácsosa lett a huszonhárom tagú testületben, így szüksége volt egy erős szövetségesre. Egyezség született.

Összefogott az RMDSZ az egyik román párttal, egy alpolgármester a jutalom
2024. november 12., kedd

Számít a csíkszeredai olvasók véleménye

Számít olvasói visszajelzése a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárnak, ennek érdekében kérik őket, kérdőív kitöltésével segítsék munkájukat.

Számít a csíkszeredai olvasók véleménye
2024. november 12., kedd

Négyszáz kilométernyi kerékpárút – álom vagy távlati terv?

Marosvásárhelytől Marosugráig, Balavásártől Nagyernyéig rajzolták meg a kerékpárutakat, összekötve a településeket, a turisztikai látványosságokat. Kiderült: Marosvásárhelyen és környékén négyszáz kilométernyi kerékpárutat kellene, lehetne kiépíteni.

Négyszáz kilométernyi kerékpárút – álom vagy távlati terv?
2024. november 12., kedd

Matematika-informatika konferencia a Sapientián

Három székelyföldi matematika tanárt is díjaznak a tizenötödik Matematika és Informatika Alkamazások konferencia részeként, amelyet november 15-17. között Sapientia EMTE csíkszeredai karán.

Matematika-informatika konferencia a Sapientián
2024. november 12., kedd

Helyi zeneszerzők műveit mutatják be Marosvásárhelyen

Idén ősztől marosvásárhelyi zeneszerzőkkel és munkásságukkal ismerkedhetnek meg a zenekedvelők az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezésében Marosvásárhelyen. Az első alkalom kedden 18 órakor veszi kezdetét.

Helyi zeneszerzők műveit mutatják be Marosvásárhelyen
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!