A felvilágosodás és a romantika találkozásában, a labanc és kuruc világban élt Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő és műfordító, akinek nevéről méltatlanul feledkezett meg az utókor, és akinek emlékét akarja felfrissíteni, újra visszahozni köztudatba a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban berendezett, szombaton megnyitott emlékszoba és kiállítás.
2021. szeptember 18., 17:212021. szeptember 18., 17:21
2021. szeptember 20., 13:192021. szeptember 20., 13:19
Az elfeledett első magyar költőnőre emékeztek Kutyfalván
Fotó: Haáz Vince
A felvilágosodás és a romantika találkozásában, a labanc és kuruc világban élt Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő és műfordító, akinek nevéről méltatlanul feledkezett meg az utókor, és akinek emlékét akarja felfrissíteni, újra visszahozni köztudatba a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban berendezett, szombaton megnyitott emlékszoba és kiállítás.
2021. szeptember 18., 17:212021. szeptember 18., 17:21
2021. szeptember 20., 13:192021. szeptember 20., 13:19
Az elfeledett első magyar költőnőre emékeztek Kutyfalván
Fotó: Haáz Vince
Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő megpróbáltatásokkal teli és példaértékű életére emlékeztek szombaton, a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban megnyitott kiállításon.
A kastély és lakóinak története több évtizeden át ismeretlenségbe merült a nagyközönség előtt, például sokan nem tudták, hogy az első magyar költőnő, Petrőczy Kata Szidónai a 18. század legelején itt élt férjével, gróf Pekry Lőrinccel – ismertette a jelenlevőkkel az esemény jelentőségét Kálmán Attila történész.
Fotó: Haáz Vince
Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője a megnyitó ünnepségen arról beszélt, hogy a magyar irodalomtörténet méltatlanul keveset foglalkozik az első magyar költőnővel, aki keserű hangú verseit a korabeli nótákra írta, hogy azokat dúdolni lehessen.
– mutatott rá. Mint mondta, „ez az emlékszoba komoly hiányt pótol, visszahozza a költőnőt az emlékezet enyészetéből az élő, tapintható jelenbe, hisz verseit tartalmazó »énekeskönyvét« is csak halála után bő másfél évszázaddal találta meg Rhédey Klára, így e versek a korra jellemző, élő irodalom folyamatán kívül rekedtek. Ennyi idővel korabeli világa után, a felvilágosodás végén és a romantika előszobájában inkább csak a kuruc kor egyik kuriózumaként tekintettek rá, pedig mindaz, amit itt most a közönség elé tárnak a kurátorok, az sokkal több, mint a puszta kuriózum: az őt megillető, valós helyére teszi azt a nőt, aki annyira mély fájdalmakat tudott annyira szép szavakba önteni.”
A tárlat, amely a költőnő életét ismerteti, nemcsak irodalomtörténeti szempontból fontos, hanem azért is, mert olyan nőnek mutatja be az életét, aki abban a nehéz időkben, a labanc és kuruc harcok jellemezte évtizedekben feleségként, családanyaként is helytállt, kitartott hite mellett.
Fotó: Haáz Vince
A mintegy háromszáz évvel ezelőtt élt költőnőről Haller-Kovács Zsuzsa, a kiállítás kurátora beszélt, ismertetve, hogyan jött létre a kiállítás, mi a jelentősége annak.
Az eseményen részt vett Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete is, aki az eltulajdonított javak, ingatlanok, birtokok visszaszolgáltatásainak drámájáról, küzdelméről beszélt, ugyanakkor gratulált a szervezőknek és támogatásáról biztosította őket, hogy a kastély tovább alakuljon, szépüljön, visszakerüljön a köztudatba.
Fotó: Haáz Vince
Maros megye, mivel négy földrajzi régió találkozásában fekszik, több száz emlékművel dicsekedhet – mutatott rá Kovács Mihály Levente, a Maros megyei önkormányzat alelnöke, hangsúlyozva, hogy az örökségvédelem, a kultúra támogatása fontos az önkormányzat számára. Hasonlóképpen fogalmazott Bükkös József Sándor, Kutyfalva alpolgármestere is, aki köszöntetét fejezte ki a nemrég elhalálozott gróf Degenfeld-Schonburg Istvánnak, hogy szívügyének tartotta a kastélyt és támogatásáról biztosította azokat, akik az elkezdett munkát tovább folytatják és azért fáradoznak, hogy a Degenfeld-kastély Kutyfalván visszanyerhesse régi szépségét.
Emlékszobát avattak az egykor Kutyfalván élt Petrőczy Kata Szidóniának
Fotó: Haáz Vince
Petrőczy Kata Szidónia – 1658-ban vagy 1659-ben született Kaszaváralján (ma Szlovákiában található) és 1708-ban hunyt el Beregszentmiklóson – a magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője. Buzgó protestáns családból származott, és miután apja, idősebb Petrőczy István báró 1670-ben részt vett a Wesselényi-összeesküvésben, jószágait elvesztve Erdélybe menekült. Petrőczy Kata Szidónia 1681. július-augusztus körül feleségül ment a református petrovinai gróf Pekri Lőrinchez, Bethlen Miklós féltestvéréhez, Thököly Imre iskolatársához. Öt lányuk született: Klára Szidónia, Kata, Polixéna, Teréz és Zsófia. Házasságának első évei az ózdi (ma Magyarózd) kastélyban és a fejedelmi udvarnál boldogan teltek; utóbb azonban férje elhidegülése miatt csak lányai nevelésében, a vallásban és a költészetben talált vigaszt. Az 1700-as évek legelején Kutyfalván, a mai kastély helyén álló udvarházban éltek.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
szóljon hozzá!