Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:25

Hidegzuhany az illyefalviaknak: egyelőre nem indul el az új buszjárat

19:25

Hagi szűkített a kereten, több játékos kimaradt a lengyelek elleni meccsről

18:46

Mindhárom székely klub ad játékost a hónap csapatába az Erste Ligában

18:29

Mindannyian meghaltak a járműben, amelyet elgázolt egy személyvonat

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Hárman sérültek meg a Csíkszereda és Csíkszentkirály között történt balesetben – frissítve

Tömeges rosszullétbe torkollt a szombat esti rendezvény, vörös beavatkozási tervet rendeltek el

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Adóemelés nélkül, alacsonyabb áfával – Tánczos Barna több pontban foglalta össze az RMDSZ céljait

Felfüggesztette Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát az Országgyűlés

Napelemparkból biztosítanák a csíkszeredai közvilágítást, így milliókat spórolnának

Novembertől baj lehet: fizetésképtelenségtől tart a Hargita megyei önkormányzat

Az első magyar költőnő története

A felvilágosodás és a romantika találkozásában, a labanc és kuruc világban élt Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő és műfordító, akinek nevéről méltatlanul feledkezett meg az utókor, és akinek emlékét akarja felfrissíteni, újra visszahozni köztudatba a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban berendezett, szombaton megnyitott emlékszoba és kiállítás.

Antal Erika

2021. szeptember 18., 17:212021. szeptember 18., 17:21

2021. szeptember 20., 13:192021. szeptember 20., 13:19

Az elfeledett első magyar költőnőre emékeztek Kutyfalván

Fotó: Haáz Vince

Antal Erika

2021. szeptember 18., 17:212021. szeptember 18., 17:21

2021. szeptember 20., 13:192021. szeptember 20., 13:19

Az elfeledett első magyar költőnőre emékeztek Kutyfalván

Fotó: Haáz Vince

Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő megpróbáltatásokkal teli és példaértékű életére emlékeztek szombaton, a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban megnyitott kiállításon.

A kastély és lakóinak története több évtizeden át ismeretlenségbe merült a nagyközönség előtt, például sokan nem tudták, hogy az első magyar költőnő, Petrőczy Kata Szidónai a 18. század legelején itt élt férjével, gróf Pekry Lőrinccel – ismertette a jelenlevőkkel az esemény jelentőségét Kálmán Attila történész.

Fotó: Haáz Vince

Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője a megnyitó ünnepségen arról beszélt, hogy a magyar irodalomtörténet méltatlanul keveset foglalkozik az első magyar költőnővel, aki keserű hangú verseit a korabeli nótákra írta, hogy azokat dúdolni lehessen.

Nemes asszony életét tárja elénk a kiállítás, visszahozva a köztudatba az alakját

– mutatott rá. Mint mondta, „ez az emlékszoba komoly hiányt pótol, visszahozza a költőnőt az emlékezet enyészetéből az élő, tapintható jelenbe, hisz verseit tartalmazó »énekeskönyvét« is csak halála után bő másfél évszázaddal találta meg Rhédey Klára, így e versek a korra jellemző, élő irodalom folyamatán kívül rekedtek. Ennyi idővel korabeli világa után, a felvilágosodás végén és a romantika előszobájában inkább csak a kuruc kor egyik kuriózumaként tekintettek rá, pedig mindaz, amit itt most a közönség elé tárnak a kurátorok, az sokkal több, mint a puszta kuriózum: az őt megillető, valós helyére teszi azt a nőt, aki annyira mély fájdalmakat tudott annyira szép szavakba önteni.”

A tárlat, amely a költőnő életét ismerteti, nemcsak irodalomtörténeti szempontból fontos, hanem azért is, mert olyan nőnek mutatja be az életét, aki abban a nehéz időkben, a labanc és kuruc harcok jellemezte évtizedekben feleségként, családanyaként is helytállt, kitartott hite mellett.

Fotó: Haáz Vince

A mintegy háromszáz évvel ezelőtt élt költőnőről Haller-Kovács Zsuzsa, a kiállítás kurátora beszélt, ismertetve, hogyan jött létre a kiállítás, mi a jelentősége annak.

Az eseményen részt vett Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete is, aki az eltulajdonított javak, ingatlanok, birtokok visszaszolgáltatásainak drámájáról, küzdelméről beszélt, ugyanakkor gratulált a szervezőknek és támogatásáról biztosította őket, hogy a kastély tovább alakuljon, szépüljön, visszakerüljön a köztudatba.

Fotó: Haáz Vince

Maros megye, mivel négy földrajzi régió találkozásában fekszik, több száz emlékművel dicsekedhet – mutatott rá Kovács Mihály Levente, a Maros megyei önkormányzat alelnöke, hangsúlyozva, hogy az örökségvédelem, a kultúra támogatása fontos az önkormányzat számára. Hasonlóképpen fogalmazott Bükkös József Sándor, Kutyfalva alpolgármestere is, aki köszöntetét fejezte ki a nemrég elhalálozott gróf Degenfeld-Schonburg Istvánnak, hogy szívügyének tartotta a kastélyt és támogatásáról biztosította azokat, akik az elkezdett munkát tovább folytatják és azért fáradoznak, hogy a Degenfeld-kastély Kutyfalván visszanyerhesse régi szépségét.

Emlékszobát avattak az egykor Kutyfalván élt Petrőczy Kata Szidóniának

Fotó: Haáz Vince

Petrőczy Kata Szidónia – 1658-ban vagy 1659-ben született Kaszaváralján (ma Szlovákiában található) és 1708-ban hunyt el Beregszentmiklóson – a magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője. Buzgó protestáns családból származott, és miután apja, idősebb Petrőczy István báró 1670-ben részt vett a Wesselényi-összeesküvésben, jószágait elvesztve Erdélybe menekült. Petrőczy Kata Szidónia 1681. július-augusztus körül feleségül ment a református petrovinai gróf Pekri Lőrinchez, Bethlen Miklós féltestvéréhez, Thököly Imre iskolatársához. Öt lányuk született: Klára Szidónia, Kata, Polixéna, Teréz és Zsófia. Házasságának első évei az ózdi (ma Magyarózd) kastélyban és a fejedelmi udvarnál boldogan teltek; utóbb azonban férje elhidegülése miatt csak lányai nevelésében, a vallásban és a költészetben talált vigaszt. Az 1700-as évek legelején Kutyfalván, a mai kastély helyén álló udvarházban éltek.