Az egyház tisztje megvizsgálni a gyergyói ikonkönnyezés hitelességét

Az ünnepi eseménysornak a Szent Miklós római katolikus plébánia és templom adott helyet. Amint azt a házigazda, Portik-Hegyi Kelemen főesperes lapunknak kifejtette, az egyetemesség, a nyitottság az, amiért a római katolikus egyház befogadja a keleti rítusú egyház rendezvényét.

„A két rítusú katolikus egyház egy. Családon belül vagyunk, összetartoznak az ünnepeink, lehetőségeink. Nagyon örvendtem, hogy eljöttek, mert hazajöttek. Ez az ő otthonuk is, még akkor is, ha más rítust használva imádják Istent, és közvetítik Jézus üzenetét” – fogalmazott. Utalva arra, hogy – ahogy országszinten, úgy Gyergyószentmiklóson is – a kommunista hatalom 1948-ban betiltotta a görög katolikus vallást, és tulajdonát ma az ortodox egyház birtokolja Gyergyószentmiklóson, Portik-Hegyi hangsúlyozta, „ahol szenvedés és nehézség van, segíteni kell. Ezt tette Jézus, erre tanított bennünket is. Én is feladatomnak érzem.”

A katolikus egyház által képviselt egyetemesség az előadásokban is hangsúlyos volt. A Szűzanya tiszteletéről, a máriás kegyhelyek 21. századi fontosságáról értekezve Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi görög katolikus főegyházmegye érsek-metropolitája kifejtette,

háborúktól dúló világunkban a „legnagyobb fegyvernek”, az imádkozásnak a bástyái kell legyenek a kegyhelyek.

„A Mária-kegyhelyekre nem Mária miatt, hanem Jézus miatt megyünk. A Szűzanya Krisztust adja nekünk. Hozzásegít ahhoz, hogy felismerjük magunkban Jézust, és ezáltal megtapasztalhassuk, hogy isteni erő van bennünk” – hívta fel a figyelmet, ugyanakkor kifejtette, mi mindenben mutat példát, adhat útmutatást a mai embernek az Istenszülő.

A gyergyói ikon könnyezése miatt még nem vált kegyhellyé az egykori görög katolikus templom, de jelentősége enélkül is nagyon fontos – mutatott rá lapunknak nyilatkozva az érsek-metropolita. „Ez egy egészen különleges hely magyaroknak, római és görög katolikusoknak, ortodoxoknak egyaránt. A könnyező Mária-ikon késztessen minket arra, hogy felismerjük, hogy testvérek vagyunk. Fogjon össze minket” – fogalmazott.

Az ortodox egyház tisztje, hogy lefolytassa azokat az egyházi és világi kivizsgálásokat, amik megállapítják az ikon könnyezésének hitelességét, és az egyház csodaként könyvelhesse el a jelenséget – válaszolt lapunk kérdésére Ivancsó István teológiatanár. „Amíg ez meg nem történik, addig

– mondta. Ugyanakkor kijelentette, hogy Gyergyószentmiklóson az Istenszülő Szűz Mária különös kegyelmeket akar közvetíteni. „Ezek a kegyelmek azok, amik a szeretetet, a testvériséget, a megbékélést szorgalmazzák, és a Jóisten felé emelnek bennünket” – fogalmazott, hozzátéve,

meggyőződése szerint a gyergyószentmiklósi könnyező ikon kapcsán beszélhetünk csodáról.

Bazsó-Dombi Attila görög katolikus áldozópap missziósként foglalkozik a gyergyói könnyezéssel. A szombati ünnepi esemény szervezőjeként lapunknak kifejtette, a katolikus egyház megünnepli az ajándékba kapott isteni kegyelmeket, ilyen ünnep a tíz éve kezdődött könnyezésre való megemlékezés is.

„A kegyelem áradásának a helye kegyhely, más kérdés, hogy az egyház hivatalosan azzá nyilvánítja-e. Mivel

bűn lenne hálátlannak, közömbösnek lennünk. A jubileumi ünnepléssel is szeretnénk felhívni a figyelmet ennek a csodálatos ajándéknak a fontosságára. A körülményeknek is, amelyek között egy ilyen ajándék megvalósul, jelzés értéke van, amiből olvasni lehet. És nekünk olyan felismeréseink adattak meg ezekből a körülményekből olvasva, amik arra köteleznek, hogy igyekezzünk előre vinni az Úr ügyét úgy, ahogyan Szűzanya nekünk ezt megmutatja. Akkor is erre kell törekednünk, hogyha nálunk jobban felkészült egyházi vagy világi hatalomban lévők nem annyira mozgatják ezeket a dolgokat” – tette hozzá.