
Kocsis Fülöp érsek-metropolita a kegyhelyek 21. századi fontosságáról tartott előadást
Fotó: Pethő Melánia
„A gyergyói csoda felhívja a figyelmet, hogy itt az Istenszülő Szűz Mária különös kegyelmeket akar közvetíteni” – hangzott el azon az ünnepi eseményen, amelyet a gyergyószentmiklósi, egykori magyar görög katolikus templom oltárképe könnyezésének tízéves évfordulója alkalmából tartottak. A szombati, egész napos rendezvény résztvevői előadások, tanúságtételek, filmvetítés keretében ismerkedtek a Mária-ikonokkal és azok jelentőségével, szentmisén adtak hálát a gyergyói ikonkönnyezés kegyelmeiért.
2018. február 18., 21:042018. február 18., 21:04
Az ünnepi eseménysornak a Szent Miklós római katolikus plébánia és templom adott helyet. Amint azt a házigazda, Portik-Hegyi Kelemen főesperes lapunknak kifejtette, az egyetemesség, a nyitottság az, amiért a római katolikus egyház befogadja a keleti rítusú egyház rendezvényét.
„A két rítusú katolikus egyház egy. Családon belül vagyunk, összetartoznak az ünnepeink, lehetőségeink. Nagyon örvendtem, hogy eljöttek, mert hazajöttek. Ez az ő otthonuk is, még akkor is, ha más rítust használva imádják Istent, és közvetítik Jézus üzenetét” – fogalmazott. Utalva arra, hogy – ahogy országszinten, úgy Gyergyószentmiklóson is – a kommunista hatalom 1948-ban betiltotta a görög katolikus vallást, és tulajdonát ma az ortodox egyház birtokolja Gyergyószentmiklóson, Portik-Hegyi hangsúlyozta, „ahol szenvedés és nehézség van, segíteni kell. Ezt tette Jézus, erre tanított bennünket is. Én is feladatomnak érzem.”
A katolikus egyház által képviselt egyetemesség az előadásokban is hangsúlyos volt. A Szűzanya tiszteletéről, a máriás kegyhelyek 21. századi fontosságáról értekezve Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi görög katolikus főegyházmegye érsek-metropolitája kifejtette,
„A Mária-kegyhelyekre nem Mária miatt, hanem Jézus miatt megyünk. A Szűzanya Krisztust adja nekünk. Hozzásegít ahhoz, hogy felismerjük magunkban Jézust, és ezáltal megtapasztalhassuk, hogy isteni erő van bennünk” – hívta fel a figyelmet, ugyanakkor kifejtette, mi mindenben mutat példát, adhat útmutatást a mai embernek az Istenszülő.
A gyergyói ikon könnyezése miatt még nem vált kegyhellyé az egykori görög katolikus templom, de jelentősége enélkül is nagyon fontos – mutatott rá lapunknak nyilatkozva az érsek-metropolita. „Ez egy egészen különleges hely magyaroknak, római és görög katolikusoknak, ortodoxoknak egyaránt. A könnyező Mária-ikon késztessen minket arra, hogy felismerjük, hogy testvérek vagyunk. Fogjon össze minket” – fogalmazott.
A gyergyói ikon azt üzeni, Isten velünk van – hangzott el Ivancsó István előadásában
Fotó: Pethő Melánia
Az ortodox egyház tisztje, hogy lefolytassa azokat az egyházi és világi kivizsgálásokat, amik megállapítják az ikon könnyezésének hitelességét, és az egyház csodaként könyvelhesse el a jelenséget – válaszolt lapunk kérdésére Ivancsó István teológiatanár. „Amíg ez meg nem történik, addig
– mondta. Ugyanakkor kijelentette, hogy Gyergyószentmiklóson az Istenszülő Szűz Mária különös kegyelmeket akar közvetíteni. „Ezek a kegyelmek azok, amik a szeretetet, a testvériséget, a megbékélést szorgalmazzák, és a Jóisten felé emelnek bennünket” – fogalmazott, hozzátéve,
Bazsó-Dombi Attila görög katolikus áldozópap missziósként foglalkozik a gyergyói könnyezéssel. A szombati ünnepi esemény szervezőjeként lapunknak kifejtette, a katolikus egyház megünnepli az ajándékba kapott isteni kegyelmeket, ilyen ünnep a tíz éve kezdődött könnyezésre való megemlékezés is.
„A kegyelem áradásának a helye kegyhely, más kérdés, hogy az egyház hivatalosan azzá nyilvánítja-e. Mivel
bűn lenne hálátlannak, közömbösnek lennünk. A jubileumi ünnepléssel is szeretnénk felhívni a figyelmet ennek a csodálatos ajándéknak a fontosságára. A körülményeknek is, amelyek között egy ilyen ajándék megvalósul, jelzés értéke van, amiből olvasni lehet. És nekünk olyan felismeréseink adattak meg ezekből a körülményekből olvasva, amik arra köteleznek, hogy igyekezzünk előre vinni az Úr ügyét úgy, ahogyan Szűzanya nekünk ezt megmutatja. Akkor is erre kell törekednünk, hogyha nálunk jobban felkészült egyházi vagy világi hatalomban lévők nem annyira mozgatják ezeket a dolgokat” – tette hozzá.
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer, vagyis csaknem minden második Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből. A legkevesebb állást többek között Hargita és Kovászna megyében hirdették meg.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Forgalommal szemben vezetve okozott baleset egy idős sofőr az A1-es autópályán Arad és Temesvár között. A rendőrség közlése szerint a hetvenes éveiben járó sofőr Kovászna megyéből származik, noha az első információk még Hargita megyéről szóltak.
Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.
Majdnem másfélszer kevesebb a vadkár Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában. A három éve tartó csökkenés eddig akár a szezonális változásokkal is magyarázható lett volna, de az idei visszaesés akkora, hogy ez inkább a trendet igazolja.
Kigyulladt egy lakóház Dédán a Băncii utcában szerda este. Többen pánikrohamot kaptak, mentőegységeket is riasztottak a helyszínre.
Útjavítás, kórházépítés, csatornahálózat-bővítés, autópályaszakaszok kivitelezése, és még számos kisebb-nagyobb beruházás készült el uniós támogatásból az elmúlt időszakban Romániában. Megnéztük, hogyan teljesítenek a székelyföldi megyék.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt (ANCPI) az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről.
A Román Vasúttársaság teherszállító részlegének (CFR Marfă) mintegy 1550 alkalmazottja hónapok óta nem kapott fizetést, és továbbra sem látszik megoldás a helyzetükre – közölte szerdán a vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV).
Románia nem küld harcoló alakulatokat az ukrajnai frontra, elsődleges célja saját állampolgárainak védelme – közölte szerdán az elnöki hivatal.
2 hozzászólás