Az '56-os forradalomra emlékeztek a Petőfi iskolában

1956. október 23-ra emlékeztek a Petőfi iskola udvarán

Az október 23-i események tiszteletére szervezett megemlékezésen Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán című verse hangzott el, majd a diákok nyújtottak rövid történelmi áttekintést az 1956-os forradalom magyarországi és erdélyi vonatkozásairól.

„Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. November 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott” – hangzott el a történeti visszatekintésben. Magyarország 1956-os forradalma nem vezetett felkeléshez a romániai magyarság körében, de a forradalom leverése után ürügyül szolgált olyan intézkedésekhez, amelyek jelentősen megnehezítették a romániai magyar kisebbség életét – emlékeztettek a tanulók.

Vorzsák János volt politikai elítélt mesélt a forradalomkor tapasztalt egységről

Vorzsák János volt politikai elítélt beszédében kiemelte: az 1956-os forradalom a magyar történelem egyik legnagyobb és legdicsőségesebb forradalma volt. Az akkori orosz hadsereg, ami a világ egyik legerősebb hadserege volt, Magyarországot néhány nap alatt leigázta. „A magyar forradalmárok és szabadságharcosok nagyon fiatalok voltak, és sok volt közöttük a gyermekkorban lévő is. Magyar fiatalok vívták a szabadságharcot, melyben részt vett az egész magyar nép. Olyan egység nem volt soha, mint 1956-ban. Ha tevékenyen nem is, de lélekben és helyi szervezkedésekben ott voltak az erdélyiek, a felvidékiek és a kárpátaljaik, délvidékiek is. Merem azt állítani, hogy az 1956-os forradalom az egész világ magyarságának a forradalma volt” – hangzott el. „Október 23-a nekünk a legnagyobb ünnep. Mi csak szervezkedtünk, lélekben voltunk ott, és ezért keményen megszenvedtünk. De szép volt ez az élet. Ma sem tennék másként…” – zárta visszaemlékezését a volt politikai elítélt.

Az ünnepség záróakkordjaként Beethoven Egmont-nyitányát hallgatták meg, melyet ’56 őszén sokszor játszottak a rádióban.