
Pápai arany rózsát kap a csíksomlyói Mária-kegyhely
Fotó: Veres Nándor
A pápák különleges adományával, arany rózsával érkezik Ferenc pápa Csíksomlyóra, amivel a Szűzanya iránti tiszteletét fejezi ki. Az arany rózsát különböző Mária-kegyhelyeknek ajándékozzák, ezt hozza el Ferenc pápa Csíksomlyóra, Mária-tisztelete jeléül.
2019. május 28., 14:482019. május 28., 14:48
2019. május 28., 18:502019. május 28., 18:50
Ez egy kiemelkedő gesztus ez a segítő, csodatevő Szűzanya csíksomlyói szobra és a vidék népének hite iránti elismerés jeleként – olvasható a pontifex.ro portálon.
A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának adandó rózsa ezüstből készült, a rózsa szára és a címer 24 karátos arany bevonatú. Az alapja rózsaszín márvány, amelyen egy ezüstözött váza áll a pápai címerrel, benne két szál természethű rózsa, leveleik ezüstből készültek.
A Kárpát-medencében jelenleg nem őriznek egyetlen pápai arany rózsát sem, bár a történelem folyamán nem egy magyar jelesség részesült e kitüntetésben: Nagy Lajos király mellett 1435-ben Luxemburgi Zsigmond császár és több Habsburg uralkodó felesége.
Az adományról bővebben a pontifex.ro oldalon lehet olvasni.
Az aranyrózsa (Rosa d’Oro), avagy erényrózsa egy ma is létező pápai kitüntetés: aranyból készült, illatszerekkel megtöltött rózsa, amelyet nagyböjt IV. vasárnapján, Laetare vasárnap – eredetileg a Santa Croce in Gerusalemme bazilikában, majd az apostoli palotában – áldott meg a pápa. Hagyomány lett, hogy az arany rózsa megáldásának szertartásán a pápa a rózsa színével egyező – rózsaszínű – miseruhát viselt. A szokás elterjedt az egész világegyházban, és mivel advent III. vasárnapja – Gaudete-vasárnap – kezdőéneke is az örömmel kapcsolatos, e két alkalommal szokásba jött a rózsaszínű miseruha viselete.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás