
Rossz szomszédság, török átok. A csendháborító szomszédnak ezentúl mélyebben a zsebébe kell nyúlnia
Fotó: Haáz Vince
Van, aki különösen örül a csendháborításokért kiszabható pénzbírság növelésének, azt remélve, hogy így majd visszafogják magukat a hangoskodó, veszekedő szomszédok – feltéve ha egyáltalán eljut hozzájuk a hír. A cikkünkben bemutatott eset szereplői szerint is indokolt volt a büntetés szigorítása. A Maros Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől megtudtuk, a pszichiátriai betegségben szenvedő csendháborítók sem kivételek.
2020. február 15., 22:062020. február 15., 22:06
M. Alpár és felesége pár hónapja költöztek be abba a marosvásárhelyi lakásba, amelyet már jóval előtte kinéztek maguknak és végre sikerült megvásárolniuk. Minden tökéletesnek tűnt, ám egy fontos részlet kimaradt: közös udvaros ház volt, ahol nem ismerték a szomszédokat. Ezért is érte sokkhatásként őket, amikor

Majdnem kétszeresére nő január végétől a csendháborításért kiszabható pénzbírság értéke, sőt, az e hónap 26-án hatályba lépő törvény arról is rendelkezik, hogy a notórius elkövetőket ismételten, akár 3000-6000 lejre is megbüntethetik a hatóságok. Ám, mint sok esetben, itt is van kiskapu.
A csendháborítás másnap délig tartott, de ekkor még nem hívtak rendőrt, remélve, hogy ez csak egyszeri eset volt. A második alkalommal sem fordultak rögtön a rendőrséghez, inkább megpróbálták „jó szomszédok” módjára elintézni: lementek, és megkérték, hogy hagyja abba az üvöltözést. Természetesen ez nem váltott ki különösebb reakciót a szomszédból, legfeljebb csak dühöt, ugyanis alkohol befolyása alatt volt a középkorú nő – meséli a Székelyhonnak Alpár felesége. „Ekkor hívtuk ki először a rendőröket, akiknek jeleztük, hogy egy részeg nő ordibál a szomszédban. Hamar ki is értek. Hozzánk nem jöttek fel, egyenesen a szóban forgó szomszédhoz kopogtattak be, és diplomatikusan megkérték, hogy hagyja abba a csendháborítást. Alig akart ajtót nyitni nekik, és egyáltalán nem tűnt közreműködőnek, de a rendőrök akkor még nem bűntették meg, és miután elmentek, ugyanúgy folytatta az üvöltözést, nem tudtunk aludni. Pár héttel később azonban már nem egymagában ordibált, hanem egy férfi is volt vele, és hangosan veszekedtek éjfél körül. Ez alkalommal úgy hívtuk a rendőröket, hogy ketten veszekednek, csapkodnak. Meglepetésünkre ekkor egyenesen hozzánk jött fel a rendőr, akivel egy fekete ruhás, maszkos, ijesztő megjelenésű személy is volt. Jegyzőkönyvet írtunk, és biztosítottak afelől, hogy a feljelentő kilétét titokban tartják.
– fejezte ki reményét Alpár.
Emanuela Fărcaș, a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője a Székelyhonnak elmondta,
Van, aki pszichiátriai ellátásra szorul, kórházba szállíthatják, és van olyan is, akinek van hivatalos gyámja, ez esetben a gyámra szabják ki a büntetést. A bírságot minden esetben a csendháborítóra róják ki, nem pedig a lakás tulajdonosára – tájékoztatott a rendőrség szóvivője.
Mint arról már beszámoltunk, január 26-ától a visszaeső csendháborítókat akár 3000–6000 lejre is megbüntethetik a hatóságok, sőt közmunkára is foghatják, amennyiben fizetésképtelenek. Szigorodik a csendórák be nem tartásának büntetése is,
A bírság egyébként 100–150 óra közmunkára váltható. Akárcsak másfajta bírságok esetében, ha az illető 15 napon belül befizeti büntetését, csupán az összeg felét kell kifizetnie.
Konkrét intézkedésekkel kell védeni a pedagógusok tekintélyét és az iskolai biztonságot, a tanároknak pedig tudniuk kell, hogy számíthatnak az intézmények támogatására, ha munkájuk során bántalmazzák őket – jelentette ki az oktatási miniszter.
A munkába önként visszatérő szülők a gyermek életkorától függően további három vagy hat hónapig megkaphatnák a gyermekgondozási díjat, a két év alatti gyermeket nevelő anyákat pedig mentesítenék az egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetése alól.
Mi a feladata egy történelmi filmnek, milyen várt és váratlan hatásai voltak a Hunyadi-filmsorozatnak? – többek között erről is beszélt Bán János, írói nevén Bán Mór, a film alapjául szolgáló történelmi regényciklus szerzője Sepsiszentgyörgyön.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok a Luca Niculescu-kormány miniszterjelöltjeit, az új kabinet beiktatásáról pedig kedden 14 órától kezdődő együttes ülésén szavaz a képviselőház és a szenátus.
Elvileg ugyan számos helyi adó és illeték kifizethető online, a gyakorlatban sok településen a virtuális ügyfélszolgálati ablakig sem jut el az adófizető, az ablak ugyanis nem létezik. Sok pénzt veszíthetnek ez miatt az önkormányzatok.
Nagy volt az érdeklődés a pénzügyminisztérium csütörtöki állampapír-aukcióján: a befektetők a meghirdetett összeg ötszörösére, mintegy 2,5 milliárd lejre nyújtottak be ajánlatot – számolt be Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
Székelyföldi értékmentőket és értékteremtőket tüntettek ki Orbán Balázs-díjjal Marosvásárhelyen. Bocskay Vince szovátai szobrászművész, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi intézményvezető és dr. Bernád Rita Magdolna levéltáros vette át az elismerést.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön benyújtotta a parlamentnek az általa javasolt kormány névsorát és a kormányprogramot. A kabinet 17 miniszterből áll, közülük ketten tárca nélküli, külön feladatkörrel megbízott miniszterek.
2 hozzászólás