
Az egyik felújításra váró gyergyószentmiklósi tömbház. Egyelőre nem tudni, mikor kezdenek el dolgozni
Fotó: Gergely Imre
Nincs vállalkozó, aki belevágna a gyergyószentmiklósi tömbházak felújításába, a meghirdetett értékek ugyanis három évvel ezelőtt lettek volna érvényesek. A városházának nincs pénze a 21 százalékos különbség fedezésére. Jelenleg nem látszik, hogyan lesz így tömbházszigetelés.
2019. július 08., 10:482019. július 08., 10:48
2019. július 08., 10:492019. július 08., 10:49
Huszonkilenc tömbház felújítására nyert támogatást Gyergyószentmiklós – közölték a jó hírt az év elején, és azt várták, hogy az első lakópanelek körül már májusban állványozni fognak az építőcégek. A megvalósítás azonban nem indult el, ugyenis
Mindössze egyetlen gyergyói vállalkozás töltötte le a közbeszerzéseket közzétevő nyilvános internetes felületről azt a dokumentációt, amely az első tíz tömbház felújításának részleteit tartalmazza. Egy bukaresti cég is érdeklődött, de ajánlatot egyik sem tett – tudtuk meg a városházán.
„Az önkormányzat nyilván azt szeretné, ha ez a beruházás minél hamarabb megvalósulna. Azonban ilyen feltételek mellett nem lehet kivitelezőt találni.
– fogalmazott Bajkó Tibor, az egyetlen gyergyói érdeklődő cégvezető.
A kiírás hibája ugyanis, hogy a tenderfüzet 2016-os számításokon alapszik. Azóta viszont nagy változások történtek az építőipart illetően. A nyílászárók áfás ára 430 lejben van megállapítva négyzetméterenként, míg ma a piacon áfa nélkül is 500 lej a reális ár. A falak szigeteléséhez szükséges anyagok ára is komolyan növekedett, még ebben az évben is többször volt drágulás. Ugyanakkor az építőiparban a bérek is nagyot emelkedtek az elmúlt pár évben, az építőmunkások fizetése megduplázódott – sorolta Bajkó Tibor.
Az első tíz tömbház felújításának tervezett költsége kerekítve 14 millió lej volna. Ennek 25 százalékát a lakók, 15 százalékát az önkormányzat, 60 százalékát pedig a kormány, illetve az Európai Unió biztosítja. Ezt
A városnak nincs erre 2,8 millió leje. A fő probléma az, hogy a kormány nem veszi figyelembe, hogy a pályázatokat 2016–2017-ben készítették és nyújtották be, és azóta sok minden megváltozott. Megengedi ugyan, hogy az önkormányzatok megváltoztassák a beruházások értékeit, de nem ad hozzá pénzt. Vagyis az árkülönbözetet az önkormányzatokkal „nyeletné le”.
Vannak olyan helységek, amelyek ezt meg tudták tenni, de Gyergyószentmiklós nincs ebben a helyzetben. Jelenleg is 1,9 millió lej hiányzik az idei költségvetéséből, és egyelőre nem tudni, hogy november-decemberben miből adnak fizetéseket, miből fizetnek számlákat – ismertette kérésünkre Nagy Zoltán polgármester. A városvezető elmondta, maguk is tudták, hogy a kiírt közbeszerzésben megjelölt árak alacsonyak. A közbeszerzést így is ki kellett írni, várva a piac reagálását, hogy aztán legyen egy alap, amire hivatkozva meg lehet próbálni az árak újraszámolását, és ehhez valamilyen támogatást szerezni.
A kiírás sikertelensége jelzés volt a lakók felé is, akik már az eredeti árat is sokallták. Voltak, akik azt állították, hogy a 14 millió lej egy mesterségesen felfújt érték, és hogy sokkal olcsóbban is el lehetne végezni a tömbházszigeteléseket. Amikor látták, hogy nincs jelentkező a munkálatra, összehívták a tömbházlakók képviselőit, és tájékoztatták őket arról, hogy az eredetileg tervezett összeg nem lesz elég a munkálatokra. El akarták kerülni azt a látszatot, hogy csak valamilyen érdekből lenne szükséges további összegeket elővenni, ezért közösen kiválasztottak három tömbházat, amelyek terveit átadták a lakóknak, azt javasolva nekik, hogy ők is
Egyelőre nem érkezett visszajelzés – mondja a polgármester.
A városháza által felkért szakember 21 százalékos árkiigazítást javasol. Megnézik majd a lakók által megbízott tervezők javaslatait, és ha a lakók vállalják, akkor ezek alapján újra kiírják majd a közbeszerzést.
Kérdés azonban, hogy mi történik a kormány 60 százalékával? Szó sem lehet arról, hogy ezt a város vagy a lakók átvállalják – szögezi le Nagy Zoltán, aki szerint a kormány részéről diszkrimináció, hogy nem járul hozzá a megnyert pályázat különbözetének finanszírozásához, annak ellenére, hogy az utóbb benyújtott más pályázatoknál ez lehetséges. Ezt jelezték is a minisztériumnak. Ha ez nem változik, kénytelenek lesznek visszavonni és utóbb újra benyújtani a tömbházfelújításokról szóló pályázatot.
Október 1-jétől megváltozott a személyautókra érvényes romániai úthasználati díj is. Az útadó megmaradt ugyan, viszont az ára mostantól az autó környezetvédelmi, vagyis Euro-besorolásától is függ.
A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta augusztusban 6,4 százalék volt, nem változott júliushoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Héjjasfalvához tartozó Erkeden egy 53 éves sofőr forgalomba be nem jegyzett gépkocsival vontatott szerda este egy szintén be nem jegyzett szekeret, ebbe szaladt bele egy másik 37 éves autós.
Elküldte az Európai Bizottságnak a PNRR utolsó kifizetési kérelmét Románia. A 6,04 milliárd eurós csomagból a korábbi előfinanszírozás levonása után 4,348 milliárd euró tényleges kifizetését igényli az ország – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő miniszter.
Élesben elindult október 1-jén a TollRo, Románia új elektronikus útdíjfizetési rendszere. A 3,5 tonnánál nehezebb teherjárművek útdíját már a megtett távolság, a jármű tömege, EURO kibocsátási osztálya és az úttípus alapján számítják.
Bármilyen összetételű kormány alakul is, indexálnia kellene majd a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, mert az idei és a tavalyi infláció csökkentette a lakosság vásárlóerejét.
Mintegy 14 millió euróval finanszírozza a tordai sóbánya turisztikai irányú bővítését és fejlesztését a Transilvania Bank, a projekt teljes beruházási értékét pedig mintegy 25 millió euróra becsülik a bank közleménye szerint.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányzati szerepvállalása ártana Románia kapcsolatainak mind a biztonsági partnereivel, mind az Európai Unióval – jelentette ki Nicușor Dan államfő szerda este, csehországi hivatalos látogatása végén.
Fiatal zenészek, táncművészek pályázatait várja a Talentum Hungaricum új évada. A program ösztöndíjjal, személyes mentorálással és intenzív szakmai programokkal támogatja résztvevőket.
Romániában az átlagnyugdíj 2942 lej. Hargita megyében 2609, Kovászna megyében 2664, Marosban 2676 lej. Van, aki 1663 lejből él, és csak a gyermekei segítségével tudja megvenni a gyógyszereit. Közben 882 ezer idős ember mindössze 1281 lejes nyugdíjból él.
szóljon hozzá!