
Az egyik felújításra váró gyergyószentmiklósi tömbház. Egyelőre nem tudni, mikor kezdenek el dolgozni
Fotó: Gergely Imre
Nincs vállalkozó, aki belevágna a gyergyószentmiklósi tömbházak felújításába, a meghirdetett értékek ugyanis három évvel ezelőtt lettek volna érvényesek. A városházának nincs pénze a 21 százalékos különbség fedezésére. Jelenleg nem látszik, hogyan lesz így tömbházszigetelés.
2019. július 08., 10:482019. július 08., 10:48
2019. július 08., 10:492019. július 08., 10:49
Huszonkilenc tömbház felújítására nyert támogatást Gyergyószentmiklós – közölték a jó hírt az év elején, és azt várták, hogy az első lakópanelek körül már májusban állványozni fognak az építőcégek. A megvalósítás azonban nem indult el, ugyenis
Mindössze egyetlen gyergyói vállalkozás töltötte le a közbeszerzéseket közzétevő nyilvános internetes felületről azt a dokumentációt, amely az első tíz tömbház felújításának részleteit tartalmazza. Egy bukaresti cég is érdeklődött, de ajánlatot egyik sem tett – tudtuk meg a városházán.
„Az önkormányzat nyilván azt szeretné, ha ez a beruházás minél hamarabb megvalósulna. Azonban ilyen feltételek mellett nem lehet kivitelezőt találni.
– fogalmazott Bajkó Tibor, az egyetlen gyergyói érdeklődő cégvezető.
A kiírás hibája ugyanis, hogy a tenderfüzet 2016-os számításokon alapszik. Azóta viszont nagy változások történtek az építőipart illetően. A nyílászárók áfás ára 430 lejben van megállapítva négyzetméterenként, míg ma a piacon áfa nélkül is 500 lej a reális ár. A falak szigeteléséhez szükséges anyagok ára is komolyan növekedett, még ebben az évben is többször volt drágulás. Ugyanakkor az építőiparban a bérek is nagyot emelkedtek az elmúlt pár évben, az építőmunkások fizetése megduplázódott – sorolta Bajkó Tibor.
Az első tíz tömbház felújításának tervezett költsége kerekítve 14 millió lej volna. Ennek 25 százalékát a lakók, 15 százalékát az önkormányzat, 60 százalékát pedig a kormány, illetve az Európai Unió biztosítja. Ezt
A városnak nincs erre 2,8 millió leje. A fő probléma az, hogy a kormány nem veszi figyelembe, hogy a pályázatokat 2016–2017-ben készítették és nyújtották be, és azóta sok minden megváltozott. Megengedi ugyan, hogy az önkormányzatok megváltoztassák a beruházások értékeit, de nem ad hozzá pénzt. Vagyis az árkülönbözetet az önkormányzatokkal „nyeletné le”.
Vannak olyan helységek, amelyek ezt meg tudták tenni, de Gyergyószentmiklós nincs ebben a helyzetben. Jelenleg is 1,9 millió lej hiányzik az idei költségvetéséből, és egyelőre nem tudni, hogy november-decemberben miből adnak fizetéseket, miből fizetnek számlákat – ismertette kérésünkre Nagy Zoltán polgármester. A városvezető elmondta, maguk is tudták, hogy a kiírt közbeszerzésben megjelölt árak alacsonyak. A közbeszerzést így is ki kellett írni, várva a piac reagálását, hogy aztán legyen egy alap, amire hivatkozva meg lehet próbálni az árak újraszámolását, és ehhez valamilyen támogatást szerezni.
A kiírás sikertelensége jelzés volt a lakók felé is, akik már az eredeti árat is sokallták. Voltak, akik azt állították, hogy a 14 millió lej egy mesterségesen felfújt érték, és hogy sokkal olcsóbban is el lehetne végezni a tömbházszigeteléseket. Amikor látták, hogy nincs jelentkező a munkálatra, összehívták a tömbházlakók képviselőit, és tájékoztatták őket arról, hogy az eredetileg tervezett összeg nem lesz elég a munkálatokra. El akarták kerülni azt a látszatot, hogy csak valamilyen érdekből lenne szükséges további összegeket elővenni, ezért közösen kiválasztottak három tömbházat, amelyek terveit átadták a lakóknak, azt javasolva nekik, hogy ők is
Egyelőre nem érkezett visszajelzés – mondja a polgármester.
A városháza által felkért szakember 21 százalékos árkiigazítást javasol. Megnézik majd a lakók által megbízott tervezők javaslatait, és ha a lakók vállalják, akkor ezek alapján újra kiírják majd a közbeszerzést.
Kérdés azonban, hogy mi történik a kormány 60 százalékával? Szó sem lehet arról, hogy ezt a város vagy a lakók átvállalják – szögezi le Nagy Zoltán, aki szerint a kormány részéről diszkrimináció, hogy nem járul hozzá a megnyert pályázat különbözetének finanszírozásához, annak ellenére, hogy az utóbb benyújtott más pályázatoknál ez lehetséges. Ezt jelezték is a minisztériumnak. Ha ez nem változik, kénytelenek lesznek visszavonni és utóbb újra benyújtani a tömbházfelújításokról szóló pályázatot.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!