
Fotó: Veres Nándor
Feltalálták, bevezették, elterjesztették, hozzájárulva Európa néptáplálkozásához. A gyakorta szakrális jelentéssel is bíró ételekből és italokból, ezer év kolostori gasztronómiai kultúrájából nyújt ízelítőt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban a Szerzetesek asztalánál című kiállítás.
2018. június 10., 15:512018. június 10., 15:51
Maradandó és továbbgondolásra-olvasásra ösztönző tárlatvezetést tartott pénteken este Székelyudvarhelyen Saly Noémi, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kurátora, az igényes és érdekes kiállítás életre hívója.
A múzeumi környezetben műtárgyakká átminősült használati tárgyak szemlélése közepette rádöbbentünk: hozzátartoznak életünkhöz. A vándorkiállítás „legszentebb sarka” a helyi ferences barátok hagyatékának szépségeit is látni engedi – mutatott rá Miklós Zoltán múzeumigazgató. A kultúra átadásában mit köszönhet Európa avagy a magyarság a szerzetesrendeknek? – tette fel a kérdést Kovács Csaba Antal testvér, az udvarhelyi ferences templom igazgatója.
Az erdélyi múlthoz szintén hozzátartoznak az egyházi gasztronómia áldásai. A mai társadalomnak is sok tanulnivalója van a megszentelt élet tagjaitól. Antal testvér hiszi, hogy nem csak emlék a monostori kútfő: mindig lesznek szerzetesek, akik imádkoznak és dolgoznak.
Fotó: Veres Nándor
Saly Noémi muzeológus a mozaiktárlaton nemcsak kalauzolt, hanem olyan kérdésekre is ráirányította a részvevők figyelmét, hogy kik a szerzetesek, milyen a fogadalommal megpecsételt életük, hol laknak, mi a különbség a monostor, a kolostor és a rendház között. Kiemelte, hogy a refektórium nem csupán a test táplálásának, hanem a szellem és lélek gyarapításának is helyszíne. Hozzátette, mindannyian a Jóisten asztalának vendégei vagyunk, hálát kellene adnunk ezért. Majd az imánkban kért mindennapi kenyeret két vonatkozásban mutatta be: akként, ami asztalunkra kerül, illetve a szentmisei ostyát, amelyben egy makula hiba sem lehet.
A misebor szigorú előírások szerinti elkészítése mellett sokat tanult Európa a szőlőhöz értő szerzetesektől.
A tárlaton kilenc élelmiszerfajtán keresztül ismerhetjük meg a kolostori étkezési kultúrát. Botanikai ismereteket, legendákat, lélekmelengető egyházi gasztronómiatörténeti érdekességeket mesélt Saly Noémi. Míg a párlatok, főzetek, gyógylikőrök, gyomorkeserűk világában jártunk, megtudtuk, hogy
A csekély alkoholtartalmú sör és bor fogyasztásának szintén betegségmegelőző szerepe volt: kiküszöbölték a rossz minőségű víz okozta bajokat.
Fotó: Veres Nándor
A fűszernövények kolostori felhasználásánál kiemelt helyet kapott a „magyar borsról”, a paprikáról szóló ismertetés, amely a szeged-alsóvárosi ferencesekhez köthető. Felfedezték, hogy a főúri díszkertek növénye, a paprika ehető, sőt alkalmas a malária, a harmadnapos hideglelés tünetmentessé tételére, és a nép rádöbbent, hogy
Magyarország legjellegzetesebb fűszere „nem jött át a Király-hágón” – Erdélyben inkább borssal ízesítenek ma is. Aztán a gyümölcs, a méz és viasz sokoldalú felhasználásával ismertetett meg a kurátor. A két böjti élelmiszernek, a katakombák ideje óta Krisztus-jelképként ismert halnak és a szertartásokhoz, gyógyításhoz, ételkészítéshez egyaránt használt olajnak kiemelt figyelmet szentel a tárlat.
Fotó: Veres Nándor
Láthatjuk az első magyar méhészeti szakmunkát, az első kertészeti szakkönyvet és a konyhás testvérek által írt vagy használt szakácskönyveket, köztük a csíksomlyói ferences klastrom 1600-as évek végén írt szakácskönyvét, valamint a rendházak étkezéssel kapcsolatos kiadásait rögzítő konyhakönyveket.
Végül sajtfalatkákat, almaszeleteket és bort kóstolhattak a kiállításmegnyitó részvevői. A Szerzetesek asztalánál című tárlat szeptember 30-áig látogatható.
Két, folyóba esett ember mentésére riasztották szombat délután a segesvári tűzoltókat.
Mintegy 1500 utast érintenek a közel-keleti helyzet miatti járattörlések – tájékoztatott szombaton a bukaresti repülőtereket üzemeltető vállalt (CNAB) szóvivője.
Március első tíz napján nagyon kevés csapadék várható, túlnyomóan napos időre és az ilyenkor szokásosnál magasabb hőmérsékletekre lehet számítani, a nappali csúcsértékek többnyire 10 és 17 Celsius-fok között alakulnak.
A külügyminisztérium szombaton a közel-keleti biztonsági helyzet romlására hivatkozva a 8-as szintre emelte az Izraelre vonatkozó utazási figyelmeztetést a kilencfokozatú skálán, és arra szólította fel a román állampolgárokat, hogy ne utazzanak Izraelbe.
Országszerte fagyosan indult a naptári tél utolsó napja, de a legalacsonyabb értékeket – egy kivétellel – székelyföldi településeken mérték.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
szóljon hozzá!