Cristian Tabără a kézdivásárhelyi Nagy Mózes iskola diákjai között
Fotó: Nagy Mózes Gimnázium
Cristian Tabără a román közszolgálati televízió Exclusiv în România című műsora számára Kézdivásárhelyen forgatott több napon át. Többek között a március 15-ei főtéri ünnepségen is részt vett, emellett a Nagy Mózes Gimnázium tanárai és diákjai számára tartott előadást az általa a békés román-magyar együttélés kulcsának tartott párbeszédről. A magyar nyelven kitűnően beszélő újságírónak ezt követően tettük fel kérdéseinket.
2023. március 19., 21:052023. március 19., 21:05
2023. március 20., 13:542023. március 20., 13:54
– Az előadáson említette, hogy a felmenői között magyarok is vannak.
– Négy különböző etnikumú nagyszülőm van: anyai nagyapám, Gulácsi József magyar, míg nagyanyám, Lupotz (a személyi iratokban Lupațiu – szerk.) Maria szász volt. Apai nagyapám, Tabără Ioan román, nagyanyám pedig a Debrecen mellett született, svéd származású Papp Anna volt. Én magam Nagyváradon születtem és nőttem fel, a helyi román és magyar gyerekekkel együtt, de voltak közöttünk bolgárok és görögök is.
– Szóval nem a családban tanult meg magyarul...
– Nem. Bár, amint említettem, negyedrészben magyar vér folyik az ereimben, anyai nagyszüleim elváltak, amikor édesanyám kisgyerek volt. Édesanyámat nagyanyám nevelte, és, bár magyar nevet viselt, alig ismerte a nyelvet. Szász nagyanyám inkább a román nyelvet beszélte, mintsem a szászt.
Egyszer aztán a kezembe került Gárdonyi Géza regényének, az Egri csillagoknak a Székelyudvarhelyen is megfordult, bukaresti Gelu Păteanu által készített román fordítása. Bár remek munkát végzett, mégis hiányérzetem támadt a könyv olvasása közben: hiányzott abból a magyar lélek, a magyar nyelv. Akkor eldöntöttem, hogy a regényt a magyar eredetiben olvasom el. Laci (Debreczeni László – szerk.) barátom a hír hallatán kikerekedett szemmel kérdezte: »Te megbolondultál? Hiszen ez számunkra is nehéz olvasmány!«. Ennek ellenére segített nekem, és végül sikerült értve elolvasnom a regényt, ami remek élményt nyújtott számomra.
Fotó: Nagy Mózes Gimnázium
– Hogyan viszonyulnak román-, illetve magyar ismerősei az ön „többnyelvűségéhez”?
– Amikor évekkel később Bukarestbe kerültem, az erdélyi akcentusom, meg amiatt, hogy magyarul is beszéltem, számukra én lettem „a magyar” („ungurul” – szerk.). Amikor később hazatértem, a beszédemből kihallható bukaresti akcentus miatt a váradiak „lebukarestiztek” („miticule”, „bucureșteanule” – szerk.). Fura volt számomra, de elfogadtam, hogy ők így látják ezeket a dolgokat. Akkor értettem meg, hogy
Akkor éreztem úgy, hogy számomra a járható út a párbeszéd előmozdítása.
– A gyerekkori barátságokra vezethető vissza az önre jellemző tolerancia és a magyar-, illetve románajkúak közötti párbeszéd szorgalmazása a jobb együttélés érdekében?
– Azt hiszem, túlnyomórészt valóban onnan ered; emellett úgy vélem, ez szerves része annak, amit transzszilvanizmusnak neveznek. Hiszen megértettem, hogy mi, erdélyiek sokfélék vagyunk:
Ha valaki Erdélyt magáénak akarja, az összes, különféle etnikumú lakosával együtt kell akarnia. Számunkra ez „toţi”, „mi”, „wir”, nyelvtől függetlenül mi, erdélyiek ilyenek vagyunk.
Azt azonban tudjuk, hogy 300 évvel ezelőtt, ahogy 400 év múlva is mind itt lesznek a leszármazottaink. Ezért részesítem előnyben a párbeszédet. Nem szeretem a háborúskodást, melyet most is láthatunk Ukrajnában is. Mindegy, kinek adunk igazat az ott keletkezett konfliktusban, azt láthatjuk, hogy ez a konfliktus egy legalább száz évig tartó gyűlölködést szült az ukránok és oroszok között.
Fotó: Nagy Mózes Gimnázium
– Román-, illetve magyar barátai kérdezték már, hogy végső soron kinek a pártján áll?
– Voltam már hasonló helyzetben, hiszen radikalizálódott emberek mindenütt vannak, a szélsőségesség nem etnikumfüggő. Néhány „radikalizált” románnal beszélgetéseink során eljutottam arra a pontra, amikor arra kértem, ne akarják, hogy közöttük és egy magyar között kelljen választanom, mert biztos, hogy utóbbit választom a magukfajta gondolkodásúak helyett. Ugyanez hasonló gondolkodású magyarokkal folytatott beszélgetéseim során is megtörtént.
Tényleg nem érdekel egy adott személy etnikuma, bőrszíne, vallása, ehelyett az fontos számomra, hogy egy kiegyensúlyozott ember legyen, akivel, ha egy hegyet nézünk, ne azt mondjuk, hogy az a Fekete-tenger.
Fotó: Nagy Mózes Gimnázium
Számomra alapvető, hogy a természetestől, a valóstól ne rugaszkodjunk el. Ha sokat mutogatnak rám ujjal és „lemagyaroznak”, vagy „románoznak”, majd azt mondom majd, „igen, magyar vagy éppen román vagyok, ha nektek ez így jó!” És ennek nincs köze az ereinkben csörgedező vérhez, hiszen gyakran kérdezem az embereket:
Ha ne adj’Isten, valakit egy fegyveres konfliktus során meg kellene védenem, nem érdekelne a nemzetisége, ha tehetném, megmenteném, függetlenül a nemzetiségétől. Nem szeretem a háborút, pacifista vagyok, ám szükség esetén valószínű, hogy harcolnék. Ám csak az utolsó pillanatban, ha már minden kötél szakad, hiszen számomra a szó egy sokkal fontosabb és jobb fegyver a golyónál.
– Nem érzi magát magányosnak ezzel a párbeszédre való buzdítással?
– Napjainkban sokan vagyunk magányosak. Ha azonban megtanulunk beszélgetni egymással, ha hajlunk a párbeszédre, egy pozitív erőt felmutató tömeggé válhatunk. Az őszinte párbeszéd hiánya miatt vagyunk magányosak. Nagyon fájdalmas is lehet a párbeszéd, mindegy, hogy szülő és gyerek között, baráti- vagy párkapcsolatban folytatjuk azt, de bármilyen érzékeny az adott téma, még mindig jobb a szó, mint egy pofon, egy ököl vagy éppen egy golyó.
Cristian Tabără
Cristian Tabără (Nagyvárad, 1967. november 30. –) román újságíró és televíziós személyiség. Újságíróként előbb a temesvári Gazeta de Vestnek írt, majd a nagyváradi Radio Sonvestnek dolgozott, valamint a Pro TV Híradójának riportereként is tevékenykedett. Szerkesztette és vezette a Parte de carte (magyarul Könyvadag) és Te vezi la Știrile Pro TV (Viszontlátod magad a Pro TV Híradójában) című műsorokat. (forrás: Wikipédia)
Az egészségügyben dolgozók bérpótlékai a munkájuknak csak egy meghatározott része esetében csökken, más tevékenységeik esetében nem. Még nem világos, hogy ennek rendszerszinten milyen hatása lesz, véli a Sanitas képviselője.
Ilie Bolojan kormányfő szerdán bejelentette, hogy jövő évben sem fognak nőni a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések. A költségvetési hiány csökkentése érdekében kétkulcsos áfát vezetnek be, és csökkentik a pártok állami támogatását is.
Börtönbüntetést kaptak ketten Hargita megyében állatkínzás miatt: egy 19 éves a kölyökkutyáját tépette szét nagykutyákkal, egy másik pedig megcsonkította saját kutyája fülét. Az első esetben felfüggesztett büntetés született, másodikban letöltendő.
A Közigazgatási Szakszervezetek Szövetsége (FNSA) kérte a Nép Ügyvédjétől, hogy hivatalból emeljen alkotmányossági kifogást az alkotmánybíróságon a közigazgatásban dolgozók bércsökkentését előíró 2025/36-os számú sürgősségi kormányrendelet ellen.
Háborús bűnösök kultuszának ápolása és legionárius propaganda vádjával bíróság elé állította a legfőbb ügyészség Călin Georgescut. A volt elnökjelöltet további öt bűncselekménnyel gyanúsítják, amelyek ügyében folytatódik a nyomozás.
A diákok megnyugtatása a célja annak az intézkedésnek, amely értelmében idéntől meg lehet tekinteni a nyolcadikosok képességfelmérő dolgozatait – véli Irsai Izabella tanfelügyelő. A jegyeket csütörtökön teszik közzé, óvni már aznap is lehet.
Baleset történt Sepsiszentgyörgyön a Gyöngyvirág és Oltmező utcai kereszteződés körforgalmának közelében szerdán. A történtek miatt nehézkesen halad a forgalom az érintett útszakaszon.
Ilie Bolojan miniszterelnök a Hivatalos Közlönyben szerdán közzétett határozataiban megszabta az öt kormányfőhelyettes feladatkörét.
Csütörtökön elsőfokú hőségriasztás lesz érvényben tizenöt nyugat- és dél-romániai megyében – figyelmeztetett szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Gyermekekhez, tanítókhoz és szülőkhöz is szól az az októbertől induló kezdeményezés, amely a román nyelv játékos, élményszerű elsajátítását tűzte ki célul Csíkszeredában – olvasható a városháza szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményében.
3 hozzászólás