
Cristian Tabără a kézdivásárhelyi Nagy Mózes iskola diákjai között
Fotó: Nagy Mózes Gimnázium
Cristian Tabără a román közszolgálati televízió Exclusiv în România című műsora számára Kézdivásárhelyen forgatott több napon át. Többek között a március 15-ei főtéri ünnepségen is részt vett, emellett a Nagy Mózes Gimnázium tanárai és diákjai számára tartott előadást az általa a békés román-magyar együttélés kulcsának tartott párbeszédről. A magyar nyelven kitűnően beszélő újságírónak ezt követően tettük fel kérdéseinket.
2023. március 19., 21:052023. március 19., 21:05
2023. március 20., 13:542023. március 20., 13:54
– Az előadáson említette, hogy a felmenői között magyarok is vannak.
– Négy különböző etnikumú nagyszülőm van: anyai nagyapám, Gulácsi József magyar, míg nagyanyám, Lupotz (a személyi iratokban Lupațiu – szerk.) Maria szász volt. Apai nagyapám, Tabără Ioan román, nagyanyám pedig a Debrecen mellett született, svéd származású Papp Anna volt. Én magam Nagyváradon születtem és nőttem fel, a helyi román és magyar gyerekekkel együtt, de voltak közöttünk bolgárok és görögök is.
– Szóval nem a családban tanult meg magyarul...
– Nem. Bár, amint említettem, negyedrészben magyar vér folyik az ereimben, anyai nagyszüleim elváltak, amikor édesanyám kisgyerek volt. Édesanyámat nagyanyám nevelte, és, bár magyar nevet viselt, alig ismerte a nyelvet. Szász nagyanyám inkább a román nyelvet beszélte, mintsem a szászt.
Egyszer aztán a kezembe került Gárdonyi Géza regényének, az Egri csillagoknak a Székelyudvarhelyen is megfordult, bukaresti Gelu Păteanu által készített román fordítása. Bár remek munkát végzett, mégis hiányérzetem támadt a könyv olvasása közben: hiányzott abból a magyar lélek, a magyar nyelv. Akkor eldöntöttem, hogy a regényt a magyar eredetiben olvasom el. Laci (Debreczeni László – szerk.) barátom a hír hallatán kikerekedett szemmel kérdezte: »Te megbolondultál? Hiszen ez számunkra is nehéz olvasmány!«. Ennek ellenére segített nekem, és végül sikerült értve elolvasnom a regényt, ami remek élményt nyújtott számomra.
Fotó: Nagy Mózes Gimnázium
– Hogyan viszonyulnak román-, illetve magyar ismerősei az ön „többnyelvűségéhez”?
– Amikor évekkel később Bukarestbe kerültem, az erdélyi akcentusom, meg amiatt, hogy magyarul is beszéltem, számukra én lettem „a magyar” („ungurul” – szerk.). Amikor később hazatértem, a beszédemből kihallható bukaresti akcentus miatt a váradiak „lebukarestiztek” („miticule”, „bucureșteanule” – szerk.). Fura volt számomra, de elfogadtam, hogy ők így látják ezeket a dolgokat. Akkor értettem meg, hogy
Akkor éreztem úgy, hogy számomra a járható út a párbeszéd előmozdítása.
– A gyerekkori barátságokra vezethető vissza az önre jellemző tolerancia és a magyar-, illetve románajkúak közötti párbeszéd szorgalmazása a jobb együttélés érdekében?
– Azt hiszem, túlnyomórészt valóban onnan ered; emellett úgy vélem, ez szerves része annak, amit transzszilvanizmusnak neveznek. Hiszen megértettem, hogy mi, erdélyiek sokfélék vagyunk:
Ha valaki Erdélyt magáénak akarja, az összes, különféle etnikumú lakosával együtt kell akarnia. Számunkra ez „toţi”, „mi”, „wir”, nyelvtől függetlenül mi, erdélyiek ilyenek vagyunk.
Azt azonban tudjuk, hogy 300 évvel ezelőtt, ahogy 400 év múlva is mind itt lesznek a leszármazottaink. Ezért részesítem előnyben a párbeszédet. Nem szeretem a háborúskodást, melyet most is láthatunk Ukrajnában is. Mindegy, kinek adunk igazat az ott keletkezett konfliktusban, azt láthatjuk, hogy ez a konfliktus egy legalább száz évig tartó gyűlölködést szült az ukránok és oroszok között.
Fotó: Nagy Mózes Gimnázium
– Román-, illetve magyar barátai kérdezték már, hogy végső soron kinek a pártján áll?
– Voltam már hasonló helyzetben, hiszen radikalizálódott emberek mindenütt vannak, a szélsőségesség nem etnikumfüggő. Néhány „radikalizált” románnal beszélgetéseink során eljutottam arra a pontra, amikor arra kértem, ne akarják, hogy közöttük és egy magyar között kelljen választanom, mert biztos, hogy utóbbit választom a magukfajta gondolkodásúak helyett. Ugyanez hasonló gondolkodású magyarokkal folytatott beszélgetéseim során is megtörtént.
Tényleg nem érdekel egy adott személy etnikuma, bőrszíne, vallása, ehelyett az fontos számomra, hogy egy kiegyensúlyozott ember legyen, akivel, ha egy hegyet nézünk, ne azt mondjuk, hogy az a Fekete-tenger.
Fotó: Nagy Mózes Gimnázium
Számomra alapvető, hogy a természetestől, a valóstól ne rugaszkodjunk el. Ha sokat mutogatnak rám ujjal és „lemagyaroznak”, vagy „románoznak”, majd azt mondom majd, „igen, magyar vagy éppen román vagyok, ha nektek ez így jó!” És ennek nincs köze az ereinkben csörgedező vérhez, hiszen gyakran kérdezem az embereket:
Ha ne adj’Isten, valakit egy fegyveres konfliktus során meg kellene védenem, nem érdekelne a nemzetisége, ha tehetném, megmenteném, függetlenül a nemzetiségétől. Nem szeretem a háborút, pacifista vagyok, ám szükség esetén valószínű, hogy harcolnék. Ám csak az utolsó pillanatban, ha már minden kötél szakad, hiszen számomra a szó egy sokkal fontosabb és jobb fegyver a golyónál.
– Nem érzi magát magányosnak ezzel a párbeszédre való buzdítással?
– Napjainkban sokan vagyunk magányosak. Ha azonban megtanulunk beszélgetni egymással, ha hajlunk a párbeszédre, egy pozitív erőt felmutató tömeggé válhatunk. Az őszinte párbeszéd hiánya miatt vagyunk magányosak. Nagyon fájdalmas is lehet a párbeszéd, mindegy, hogy szülő és gyerek között, baráti- vagy párkapcsolatban folytatjuk azt, de bármilyen érzékeny az adott téma, még mindig jobb a szó, mint egy pofon, egy ököl vagy éppen egy golyó.
Cristian Tabără
Cristian Tabără (Nagyvárad, 1967. november 30. –) román újságíró és televíziós személyiség. Újságíróként előbb a temesvári Gazeta de Vestnek írt, majd a nagyváradi Radio Sonvestnek dolgozott, valamint a Pro TV Híradójának riportereként is tevékenykedett. Szerkesztette és vezette a Parte de carte (magyarul Könyvadag) és Te vezi la Știrile Pro TV (Viszontlátod magad a Pro TV Híradójában) című műsorokat. (forrás: Wikipédia)
A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.
Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.
Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.
A Román Rendőrség fegyverek, robbanóanyagok és veszélyes anyagok osztályának rendőrei több mint tíz tonna pirotechnikai terméket foglaltak le a szeptember 21. és november 19. között végrehajtott akciók nyomán.
Meghalt egy traktorvezető egy balesetben, amelyben egy személyautó is érintett volt.
A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengés volt szombatra virradóan Vrancea megyében.
Felerősödik a cél, havazhat a hegyekben és a látótávolság is csökkenhet az utakon szombaton és vasárnap – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.
Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.
A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.
3 hozzászólás