Akit időnként lemagyaroznak és lerománoznak
Cristian Tabără a kézdivásárhelyi Nagy Mózes iskola diákjai között
Fotó: Nagy Mózes Gimnázium
Cristian Tabără a román közszolgálati televízió Exclusiv în România című műsora számára Kézdivásárhelyen forgatott több napon át. Többek között a március 15-ei főtéri ünnepségen is részt vett, emellett a Nagy Mózes Gimnázium tanárai és diákjai számára tartott előadást az általa a békés román-magyar együttélés kulcsának tartott párbeszédről. A magyar nyelven kitűnően beszélő újságírónak ezt követően tettük fel kérdéseinket.
Daczó Hodor Barna
2023. március 19., 21:052023. március 19., 21:05
2023. március 20., 13:542023. március 20., 13:54
– Az előadáson említette, hogy a felmenői között magyarok is vannak.
– Négy különböző etnikumú nagyszülőm van: anyai nagyapám, Gulácsi József magyar, míg nagyanyám, Lupotz (a személyi iratokban Lupațiu – szerk.) Maria szász volt. Apai nagyapám, Tabără Ioan román, nagyanyám pedig a Debrecen mellett született, svéd származású Papp Anna volt. Én magam Nagyváradon születtem és nőttem fel, a helyi román és magyar gyerekekkel együtt, de voltak közöttünk bolgárok és görögök is.
– Szóval nem a családban tanult meg magyarul...
– Nem. Bár, amint említettem, negyedrészben magyar vér folyik az ereimben, anyai nagyszüleim elváltak, amikor édesanyám kisgyerek volt. Édesanyámat nagyanyám nevelte, és, bár magyar nevet viselt, alig ismerte a nyelvet. Szász nagyanyám inkább a román nyelvet beszélte, mintsem a szászt.
Egyszer aztán a kezembe került Gárdonyi Géza regényének, az Egri csillagoknak a Székelyudvarhelyen is megfordult, bukaresti Gelu Păteanu által készített román fordítása. Bár remek munkát végzett, mégis hiányérzetem támadt a könyv olvasása közben: hiányzott abból a magyar lélek, a magyar nyelv. Akkor eldöntöttem, hogy a regényt a magyar eredetiben olvasom el. Laci (Debreczeni László – szerk.) barátom a hír hallatán kikerekedett szemmel kérdezte: »Te megbolondultál? Hiszen ez számunkra is nehéz olvasmány!«. Ennek ellenére segített nekem, és végül sikerült értve elolvasnom a regényt, ami remek élményt nyújtott számomra.
Fotó: Nagy Mózes Gimnázium
– Hogyan viszonyulnak román-, illetve magyar ismerősei az ön „többnyelvűségéhez”?
– Amikor évekkel később Bukarestbe kerültem, az erdélyi akcentusom, meg amiatt, hogy magyarul is beszéltem, számukra én lettem „a magyar” („ungurul” – szerk.). Amikor később hazatértem, a beszédemből kihallható bukaresti akcentus miatt a váradiak „lebukarestiztek” („miticule”, „bucureșteanule” – szerk.). Fura volt számomra, de elfogadtam, hogy ők így látják ezeket a dolgokat. Akkor értettem meg, hogy
Akkor éreztem úgy, hogy számomra a járható út a párbeszéd előmozdítása.
– A gyerekkori barátságokra vezethető vissza az önre jellemző tolerancia és a magyar-, illetve románajkúak közötti párbeszéd szorgalmazása a jobb együttélés érdekében?
– Azt hiszem, túlnyomórészt valóban onnan ered; emellett úgy vélem, ez szerves része annak, amit transzszilvanizmusnak neveznek. Hiszen megértettem, hogy mi, erdélyiek sokfélék vagyunk:
Ha valaki Erdélyt magáénak akarja, az összes, különféle etnikumú lakosával együtt kell akarnia. Számunkra ez „toţi”, „mi”, „wir”, nyelvtől függetlenül mi, erdélyiek ilyenek vagyunk.
Azt azonban tudjuk, hogy 300 évvel ezelőtt, ahogy 400 év múlva is mind itt lesznek a leszármazottaink. Ezért részesítem előnyben a párbeszédet. Nem szeretem a háborúskodást, melyet most is láthatunk Ukrajnában is. Mindegy, kinek adunk igazat az ott keletkezett konfliktusban, azt láthatjuk, hogy ez a konfliktus egy legalább száz évig tartó gyűlölködést szült az ukránok és oroszok között.
Fotó: Nagy Mózes Gimnázium
– Román-, illetve magyar barátai kérdezték már, hogy végső soron kinek a pártján áll?
– Voltam már hasonló helyzetben, hiszen radikalizálódott emberek mindenütt vannak, a szélsőségesség nem etnikumfüggő. Néhány „radikalizált” románnal beszélgetéseink során eljutottam arra a pontra, amikor arra kértem, ne akarják, hogy közöttük és egy magyar között kelljen választanom, mert biztos, hogy utóbbit választom a magukfajta gondolkodásúak helyett. Ugyanez hasonló gondolkodású magyarokkal folytatott beszélgetéseim során is megtörtént.
Tényleg nem érdekel egy adott személy etnikuma, bőrszíne, vallása, ehelyett az fontos számomra, hogy egy kiegyensúlyozott ember legyen, akivel, ha egy hegyet nézünk, ne azt mondjuk, hogy az a Fekete-tenger.
Fotó: Nagy Mózes Gimnázium
Számomra alapvető, hogy a természetestől, a valóstól ne rugaszkodjunk el. Ha sokat mutogatnak rám ujjal és „lemagyaroznak”, vagy „románoznak”, majd azt mondom majd, „igen, magyar vagy éppen román vagyok, ha nektek ez így jó!” És ennek nincs köze az ereinkben csörgedező vérhez, hiszen gyakran kérdezem az embereket:
Ha ne adj’Isten, valakit egy fegyveres konfliktus során meg kellene védenem, nem érdekelne a nemzetisége, ha tehetném, megmenteném, függetlenül a nemzetiségétől. Nem szeretem a háborút, pacifista vagyok, ám szükség esetén valószínű, hogy harcolnék. Ám csak az utolsó pillanatban, ha már minden kötél szakad, hiszen számomra a szó egy sokkal fontosabb és jobb fegyver a golyónál.
– Nem érzi magát magányosnak ezzel a párbeszédre való buzdítással?
– Napjainkban sokan vagyunk magányosak. Ha azonban megtanulunk beszélgetni egymással, ha hajlunk a párbeszédre, egy pozitív erőt felmutató tömeggé válhatunk. Az őszinte párbeszéd hiánya miatt vagyunk magányosak. Nagyon fájdalmas is lehet a párbeszéd, mindegy, hogy szülő és gyerek között, baráti- vagy párkapcsolatban folytatjuk azt, de bármilyen érzékeny az adott téma, még mindig jobb a szó, mint egy pofon, egy ököl vagy éppen egy golyó.
Cristian Tabără
Cristian Tabără (Nagyvárad, 1967. november 30. –) román újságíró és televíziós személyiség. Újságíróként előbb a temesvári Gazeta de Vestnek írt, majd a nagyváradi Radio Sonvestnek dolgozott, valamint a Pro TV Híradójának riportereként is tevékenykedett. Szerkesztette és vezette a Parte de carte (magyarul Könyvadag) és Te vezi la Știrile Pro TV (Viszontlátod magad a Pro TV Híradójában) című műsorokat. (forrás: Wikipédia)
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Száraz növényzet és melléképület gyúlt ki
Tarlótűzhöz, valamint kigyúlt melléképülethez vonultak ki a csíkszeredai hivatásos tűzoltók vasárnap, koradélután.
Száraz növényzet és melléképület gyúlt ki
Megvan még az ábeles furfang?
Talpraesett? Furfangos? Huncut? Gyakorlatias és természetközeli? Olyan, mint a szülei, vagy okosabb? Mennyire nyitott a világra? Milyen kihívások elé állítja a felnőtteket? Fontos-e, hogy ismerje saját nyelvjárását? Egyáltalán milyen is a székely gyermek?
Megvan még az ábeles furfang?
Több mint 800 jogosítványt vontak be a rendőrök szombaton
Több mint 800 gépjárművezetői engedélyt vont be a rendőrség az elmúlt 24 órában, ebből 107-et ittas, 11-et kábítószer hatása alatt történő vezetés miatt – tájékoztatott vasárnap a belügyminisztérium.
Több mint 800 jogosítványt vontak be a rendőrök szombaton
Bölényeket szaporítanának a marosvásárhelyi állatkertben
Európai bölénytehén és több egzotikus állat is érkezett nemrég a marosvásárhelyi állatkertbe. Azt szeretnék, hogy a vásárhelyi állatkert része legyen a tenyészprogramnak és közösen megmentsék a kihalástól a legnagyobb testű európai szárazföldi emlősöket.
Bölényeket szaporítanának a marosvásárhelyi állatkertben
Ha ma derűs az idő, jó búza- és szénatermés várható
Jézus nevelőapjára, Józsefre még az evangéliumokban sem esik egyforma hangsúly, hol az alázatos, jámbor családfő, hol Mária jegyese, hol a názáreti ács szerepét emelik ki. Elődeink azonban abban biztosak voltak, hogy napja a tavasz előhírnöke.
Ha ma derűs az idő, jó búza- és szénatermés várható
Idős robogóst és gyalogost is elütöttek Maroshévízen
Két gázolásos baleset is történt szombaton Maroshévízen. Egyik esetben egy idős robogóst, a másikban pedig egy úttesten átkelő gyalogost ütöttek el, mindkettejüket kórházba szállították.
Idős robogóst és gyalogost is elütöttek Maroshévízen
Meg kell győzni a vállalkozókat, hogy a turisztikai adó szükséges
Örvendetesnek nevezte László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke, hogy a sepsiszentgyörgyi városháza már tavaly bevezette az éjszakánkénti 2 lejes idegenforgalmi adót a 14 év feletti turisták esetében.
Meg kell győzni a vállalkozókat, hogy a turisztikai adó szükséges
Bőven van ellenszél – véli az új EMSZ-elnök
Hűséget ígért a közösségi önrendelkezés ügyéhez és a csapathoz, amellyel közösséget vállalt – terveiről kérdeztük Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt, akit az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnökévé választottak szombaton.
Bőven van ellenszél – véli az új EMSZ-elnök
Droglabort számoltak fel a háromszéki hatóságok
A szervezett bűnözés elleni ügyosztály Kovászna megyei rendőrei a DIICOT ügyészeivel együttműködve droglabort számoltak fel a napokban.
Droglabort számoltak fel a háromszéki hatóságok
János vitéz Marosvásárhelyen
A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági- és Gyermekszínházban mutatják be szombaton, 18 órától Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményét, a Jászai-díjas Barabás Olga rendezésében.
János vitéz Marosvásárhelyen
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
3 hozzászólás