Ahová évente egyszer érkezik a pap – házszentelés Gyepesben

A vízkereszt a csillaglátó áldásvárás napja: a bibliai mágusoknak a gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli a katolikus egyház. Homoródremetében ez az ünnep a házszentelés évenkénti alkalma. Ma a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Egyházközséghez tartozik a falucska és a pár gyepesi család. Amikor az idő engedi, lovas szánnal járják végig a házszentelési útvonalat a csengettyűs vidimuszok, a ministráns gyermekek, és szertartást végzők. Idén Gyepesben két portára tért be Tamás Huba lelkipásztor, Székely István kántor, ifj. Oláh Ferenc, a remetei kísérő és – a helyi szóhasználattal – „szentszamár”, az adományhordozó Molnár Gyula.

A gyepesi utcán is felhangzott az „Ó, szép Jézus...” kezdetű újévi ének: minden remetei gyermek cselekvőn vett részt a szomszéd falubéli házszentelésen. Aztán a portákon az örömhíres, bőségkívánó rímek és gyermekhangok (de a házőrzők is) jelezték az áldáshozó szent kereszt érkezését. A „láttuk az Úr csillagát”-áldáskérelem, közös imádság és vízhintés után a vízkereszti lelkipásztori látogatás során szó esett a családok örömeiről, majd az unokák képe is előkerült. Egészséget, békességet kívántak, ahol eljártunk, és hogy esztendőre újra találkozhassunk. Végül a szemöldökfára felkerült az új év száma, valamint a C + M + B felirat, amely a latin „Christus Mansionem Benedicat”, azaz „Krisztus áldja meg e hajlékot!” mondatot rövidíti.

A házszentelés a katolikus családok számára örömünnep, amely hozzátartozik évkezdő rendjükhöz, mégis vízkereszt napja idén a gyepesiek gyászalkalma volt. Szomorúan mondták: fogyunk. A maroknyi közösség, felekezetre való tekintet nélkül, a falu végén gyászlobogók alatt fogadta középkorú halottját.