Ahhoz, hogy valós képet kapjunk a koronavírusról, több időre, számos tanulmányra van szükség

A betegség a COVID-19 (coronavirus disease – 2019), míg a vírus a SARS-CoV-1-el való rokonság alapján a SARS-CoV-2 nevet kapta.

December elejétől néhány hét alatt kiterjedt járvány alakult ki Kína több régiójában, 2020 januárjában pedig megjelentek a Kínán kívüli esetek is, a vírus rohamosan terjedt szerte a világban. 2020 március 11-én az Egészségügyi Világszervezet világjárványt hirdetett. Mindhárom új koronavírus esetében nyomon követhetőek azok a vírusgenomot érintő mutációk, amelyek lehetővé tették az állati eredetű koronavírusok emberi sejtekhez való alkalmazkodását, így természetes szelekcióval magyarázható a kialakulásuk.

A kínai kutatók január elejére megvalósították a genom szekvenálását, diagnosztikai módszereket dolgoztak ki és ezeket az információkat elérhetővé tették. Ugyanakkor a világ különböző pontján több kutatócsoport kezdte intenzíven kutatni az új vírust. Az adatok napról napra gyűlnek, viszont még mindig sok tulajdonsága ismeretlen, illetve ellentmondásos adatok is napvilágot láttak.

– Hogyan terjed ez a világjárványt okozó vírus?

– A SARS-CoV-2 levegő útján való terjedése vitatott. A legújabb adatok szerint, kísérletes körülmények között a vírus aeroszolban 3 óráig megőrzi fertőzőképességét, ami a levegő útján való terjedés mellett szólna. Ugyanakkor a COVID-19 betegek kórtermében nem sikerült kimutatni fertőzőképes vírust a levegőből, aeroszolhoz kötötten. A jelenlegi álláspont szerint az aeroszol révén való terjedés nem kizárt, de nem is a legszámottevőbb. Sokkal fontosabb viszont a cseppfertőzéssel és a szennyezett tárgyak közvetítésével való terjedés. A cseppfertőzés esetén a fertőzött egyén légúti váladékából származó, az aeroszolnál jelentősen nagyobb és nehezebb cseppek terjesztik a vírust. A hatékony átvitel ez esetben csak kis távolság esetén valósul meg. Egy-két méteres körzetben a cseppek a súlyuk miatt lerakódnak, nem maradnak a levegőben. Ezért ajánlott a legalább két méteres távolság betartása az emberek között.

– Mit kell tudni a maszk és a kesztyű használatáról?

– A maszk viselésével kapcsolatosan ellentmondásos információk keringenek. A jelenlegi álláspont szerint maszk viselése a beteg egyének számára ajánlott, ami csökkentheti a fertőző vírusokat tartalmazó nagyobb cseppek szórását. A különböző felületekre jutó vírusok néhány órán keresztül megőrzik fertőzőképességüket. Ezeket a felületeket (pl. kilincs, bevásárlókosár fogantyúja, stb.) megérintve szennyeződik a kéz, megfelelő higiénia hiányában pedig kézzel juttatható a vírus a száj, orrüreg, szem nyálkahártyájára. Szappanos kézmosással vagy alkoholos kézfertőtlenítő szerekkel eltávolíthatók vagy semlegesíthetők a koronavírusok a kéz felületén.

A szennyezett tárgyak fertőtlenítésére klór (pl. nátrium-hipoklorit), hidrogén peroxid vagy alkohol alapú fertőtlenítőszerek használhatók. Ezeket a szereket a gyártó előírása alapján kell alkalmazni (lásd: koncentráció, a hatás elérése szempontjából optimális alkalmazási időtartam, milyen felületekre alkalmazhatóak).

– Vannak olyan személyek, akik tünetmentesek, mégis vírussal fertőzöttek. Mit tudunk a legveszélyeztetettebb korosztályról?  

– A COVID-19 járvány kialakulásának egyik meghatározó tényezője a tünetmentes fertőzés lehetősége.

Nem tudjuk pontosan, mikortól válik egy fertőzött egyén vírusterjesztővé. A vírust ürítő személyek átlagosan 2-3 másik személyt fertőzhetnek meg, viszont a terjedés nem egyformán hatékony. Léteznek az úgynevezett „supersrpreader” (szuperterjesztő) személyek, akik nagy számú kontaktszemélyt, akár 10-20 személyt is képesek megfertőzni. A betegség súlyosabb lefolyású, illetve az elhalálozási arány magasabb az idősebb korosztályban és a társbetegségekkel rendelkező egyéneknél (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, idült légúti betegségek, szívbetegségek).

A COVID-19 egyik jellegzetessége, hogy kisgyerekeknél egészen ritka a tünetekkel járó megbetegedés. Járványtani szempontból viszont óriási jelentősége van annak a ténynek, hogy

Ezért fontos a szociális eltávolodásra irányuló előírások betartása. Az eltávolodás nem csak a saját védelmünkre szolgál, hanem az esetleges tünetmentes fertőződésünk esetén megakadályozzuk a vírus terjedését.

– Aggodalomra ad okot, hogy úgy tűnik nincs elég teszt, nincs hatékony gyógyszer sem.

– A járvány elleni küzdelem egyik fontos pillére a diagnosztika. Tekintettel arra, hogy új, klinikai laboratóriumokban a vírus megjelenése előtt nem használt speciális tesztekre van szükség, ezek kidolgozása, a meglévő diagnosztikai rendszerekre való adaptálása, legyártása, forgalomba hozása, beszerzése időigényes folyamat. Éppen ezért, egyes kivételektől eltekintve, mint például Dél-Korea, Németország, a legtöbb ország diagnosztikai kapacitása korlátozott. Ezzel magyarázható, hogy nem rendelkezünk közkívánatra, tömegesen végezhető tesztekkel, a tesztelés indikációit továbbra is jól meg kell fontolni.

Az eddigi próbálkozások HIV, influenza, malária, SARS-CoV-1, MERS-CoV ellenes szerekkel történtek. Az antivirális szerekkel a vírus replikációjának valamelyik szakaszát próbálják befolyásolni.

Az antivirális szerek mellett az immunmodulátor (az immunrendszer működését megváltoztató) szerek szerepét próbálják meghatározni.

– Mi lesz tavasszal, melegben?

– A járvány további alakulását nem lehet egyértelműen előrejelezni. Alakulását több tényező befolyásolhatja.

A légúti megbetegedéseket okozó vírusok fertőzőképessége általában csökken a hideg évszakok elmúltával.

A szociális eltávolodás lelassíthatja a vírus terjedését, a járványügyi előírások betartása hozzásegíthet a járvány elhúzódóbb kibontakozásához, ami kevésbé terheli meg az egészségügyi rendszert. Az elhalálozási arány, amelyről szintén ellentmondásos adatok keringenek, a vírus tulajdonságain túlmenően a kritikus esetek ellátására való kapacitástól, az egészségügyi rendszer túlterheltségétől, a járvány dinamikájától is függ. Új vírusról lévén szó, jelenleg a lakosságban a fertőzéssel szembeni fogékonyság általános.

Nem tudjuk, a védettség milyen időtartamú lesz. Rövid ideig tartó védelem esetében (mint a náthát okozó koronavírusok esetében) lehetséges lesz az újrafertőződés és újabb fertőzési hullámok jelenhetnek meg. A vírus virulenciája (megbetegítő képessége) fokozódhat idővel, agresszívebbé válhat vagy épp ellenkezőleg, veszíthet virulenciájából.

– Dolgoznak az oltás kifejlesztésén.

– A vírussal szembeni küzdelemben fontos szerepe lesz az oltásnak. Többféle oltás kifejlesztésén dolgoznak. A koronavírus tüskéje elleni ellenanyagok megakadályozzák a vírus sejtbe való jutását, ezáltal megelőzhető a fertőzés kialakulása. Immunizálás céljából ezért célszerűnek tűnik a tüske antigénjével megismertetni a szervezetet, immunválaszt kialakítani ellene, ami a későbbi vírussal való
találkozás esetében védelmet biztosíthat.