Hirdetés
Hirdetés

Ahhoz, hogy valós képet kapjunk a koronavírusról, több időre, számos tanulmányra van szükség

A tüdőgyulladást okozó koronavírus illusztrációja

A tüdőgyulladást okozó koronavírus illusztrációja

Mit tudunk a koronavírusokról és különösen erről a jelenleg világszinten pusztító COVID-19 (angolul coronavirus disease – 2019) betegséget okozó vírusról? Terjed-e a levegőben vagy csak légúti váladékkal és fertőzött tárgyak érintése során? Mivel lehet gyógyítani a beteget és mikorra várható a COVID-19 elleni oltás? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Székely Edit mikrobiológus főorvossal, egyetemi oktatóval. 

Simon Virág

2020. március 29., 15:202020. március 29., 15:20

– Mit kell tudunk a koronavírusokról és hova tagolható be a jelenleg világjárványt okozó COVID-19 elnevezésű betegséget okozó vírustörzs?

– A koronavírusok a Coronaviridae család tagjai, burokkal rendelkező RNS vírusok. Felszínükön tüskeszerű képződmények találhatók, amelyek az elektronmikroszkópos felvételeken napkoronához hasonló képet nyújtanak. A tüskék fontos szerepet töltenek be a gazdasejt felszínén lévő struktúrákhoz, úgynevezett. receptorokhoz való kapcsolódásban. Ezt követően a vírus a sejtbe hatol, ott szaporodik, majd az újonnan képződött vírusok a sejt szétesésével kiszabadulnak, további sejteket fertőzve meg. A fertőzött sejtek pusztulását gyulladásos reakció kíséri, e két tényező (a sejtek szétesése és a gyulladásos reakció) felelős a betegség tüneteinek kialakulásáért.

Hirdetés

A vírussal kapcsolódni képes receptor az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE-2), ami többféle emberi sejt felszínén megtalálható: a légutakon kívül a tápcsatornában, vesében, központi idegrendszerben, stb. Ezzel magyarázható, hogy a vírus által okozott fertőzés nem csupán légúti, hanem tápcsatornai tünetekkel is járhat, a fertőzött egyén légúti váladékain kívül székletével is ürítheti a vírust. A koronavírusoknak számos képviselője van, amelyek embert és többféle állatot fertőzhetnek meg, de rendszerint megtartják a faji határokat, tehát nem terjednek állatról emberre. A régebb óta ismert koronavírusok közönséges náthát és tápcsatornai fertőzéseket (hasmenést) okozhatnak. A koronavírusok a felső légúti virózisok 15-30 százalékáért felelősek. A nátha vagy a meghűlés, ahogyan gyakran emlegetik, szezonális előfordulású, a hideg évszakokra jellemző. Magától gyógyuló, legtöbb esetben szövődménymentes megbetegedésekről van szó, ezért legtöbbször nincs is szükség diagnosztikára, csupán légúti virózisként kezeljük ezeket.

– Az új koronavírus esetében azonban más a helyzet.

– A megszokott, banális fertőzésektől eltérő lefolyású megbetegedést okoznak az újabban megjelent koronavírusok. Az alsó légutakra terjed a fertőzés, potenciálisan súlyos vírusos tüdőgyulladást okozhatnak. 2002-2004 között a SARS-CoV-1 (severe acute respiratory syndrome coronavirus – súlyos, heveny légúti tünetegyüttest okozó koronavírus) vezetett járvány kialakuláshoz. Kínából indult, Ázsiában regisztrálták a legtöbb esetet, kisebb gócok alakultak ki Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és előfordultak esetek Európában is. A fertőzöttek száma meghaladta a nyolcezret, 774 halálesetet jegyeztek fel világszerte, a halálozási arány 10 százalék körüli volt.

A vírusgenom vizsgálata igazolta, hogy denevér vírusából származtatható és az emberre való terjedésében a cibetmacska játszhatott szerepet. 2012-ben a MERS-CoV (Middle-East Respiratory syndrome coronavirus) okozott kisebb kiterjedésű, de időben elhúzódó járványt. Az esetek zömét Szaud-Arábiában és a környező országokban regisztrálták, de szerte a világon előfordultak esetek anélkül, hogy jelentősebb másodlagos terjedés alakult volna ki. 2019 augusztusáig 2494 esetet és 858 halálozást jelentettek a világ 27 országából, a halálozási arány 35 százalék körüli volt. A vírus ez esetben is denevér koronavírusból származott, emberre való terjesztésében pedig a tevék játszhattak szerepet.

2019-ben jelent meg a legújabb koronavírus, a kínai Wuhan városban.

A betegség a COVID-19 (coronavirus disease – 2019), míg a vírus a SARS-CoV-1-el való rokonság alapján a SARS-CoV-2 nevet kapta.

Az előző két koronavírussal szemben a SARS-CoV-2 a terjedési képességével tűnik ki elsősorban.

December elejétől néhány hét alatt kiterjedt járvány alakult ki Kína több régiójában, 2020 januárjában pedig megjelentek a Kínán kívüli esetek is, a vírus rohamosan terjedt szerte a világban. 2020 március 11-én az Egészségügyi Világszervezet világjárványt hirdetett. Mindhárom új koronavírus esetében nyomon követhetőek azok a vírusgenomot érintő mutációk, amelyek lehetővé tették az állati eredetű koronavírusok emberi sejtekhez való alkalmazkodását, így természetes szelekcióval magyarázható a kialakulásuk.

A SARS-CoV-2 a legújabb embert megbetegítő koronavírus, megjelenésétől csupán néhány hónap telt el.

A kínai kutatók január elejére megvalósították a genom szekvenálását, diagnosztikai módszereket dolgoztak ki és ezeket az információkat elérhetővé tették. Ugyanakkor a világ különböző pontján több kutatócsoport kezdte intenzíven kutatni az új vírust. Az adatok napról napra gyűlnek, viszont még mindig sok tulajdonsága ismeretlen, illetve ellentmondásos adatok is napvilágot láttak.

Ahhoz, hogy teljes és valós képet kapjunk a vírusról, több időre, számos kísérletes és klinikai tanulmányra van szükség.

– Hogyan terjed ez a világjárványt okozó vírus?

– A SARS-CoV-2 levegő útján való terjedése vitatott. A legújabb adatok szerint, kísérletes körülmények között a vírus aeroszolban 3 óráig megőrzi fertőzőképességét, ami a levegő útján való terjedés mellett szólna. Ugyanakkor a COVID-19 betegek kórtermében nem sikerült kimutatni fertőzőképes vírust a levegőből, aeroszolhoz kötötten. A jelenlegi álláspont szerint az aeroszol révén való terjedés nem kizárt, de nem is a legszámottevőbb. Sokkal fontosabb viszont a cseppfertőzéssel és a szennyezett tárgyak közvetítésével való terjedés. A cseppfertőzés esetén a fertőzött egyén légúti váladékából származó, az aeroszolnál jelentősen nagyobb és nehezebb cseppek terjesztik a vírust. A hatékony átvitel ez esetben csak kis távolság esetén valósul meg. Egy-két méteres körzetben a cseppek a súlyuk miatt lerakódnak, nem maradnak a levegőben. Ezért ajánlott a legalább két méteres távolság betartása az emberek között.

– Mit kell tudni a maszk és a kesztyű használatáról?

– A maszk viselésével kapcsolatosan ellentmondásos információk keringenek. A jelenlegi álláspont szerint maszk viselése a beteg egyének számára ajánlott, ami csökkentheti a fertőző vírusokat tartalmazó nagyobb cseppek szórását. A különböző felületekre jutó vírusok néhány órán keresztül megőrzik fertőzőképességüket. Ezeket a felületeket (pl. kilincs, bevásárlókosár fogantyúja, stb.) megérintve szennyeződik a kéz, megfelelő higiénia hiányában pedig kézzel juttatható a vírus a száj, orrüreg, szem nyálkahártyájára. Szappanos kézmosással vagy alkoholos kézfertőtlenítő szerekkel eltávolíthatók vagy semlegesíthetők a koronavírusok a kéz felületén.

Egészségügyi maszkot gyártanak. Maszk viselése a beteg egyének számára ajánlott •  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Galéria

Egészségügyi maszkot gyártanak. Maszk viselése a beteg egyének számára ajánlott

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Gumikesztyű használata a hétköznapi tevékenységek során nem ajánlatos. A kesztyű viselésének, fel- és levételének szabályait nem ismerő egyének esetében a kesztyű jelentős fertőzési forrássá válhat.

A szennyezett tárgyak fertőtlenítésére klór (pl. nátrium-hipoklorit), hidrogén peroxid vagy alkohol alapú fertőtlenítőszerek használhatók. Ezeket a szereket a gyártó előírása alapján kell alkalmazni (lásd: koncentráció, a hatás elérése szempontjából optimális alkalmazási időtartam, milyen felületekre alkalmazhatóak).

– Vannak olyan személyek, akik tünetmentesek, mégis vírussal fertőzöttek. Mit tudunk a legveszélyeztetettebb korosztályról?  

– A COVID-19 járvány kialakulásának egyik meghatározó tényezője a tünetmentes fertőzés lehetősége.

Egyes fertőzött egyéneknél nem alakul ki betegségre utaló tünet. Másrészt, a megbetegedett egyének a tünetek megjelenése előtt már fertőzhetnek.

Nem tudjuk pontosan, mikortól válik egy fertőzött egyén vírusterjesztővé. A vírust ürítő személyek átlagosan 2-3 másik személyt fertőzhetnek meg, viszont a terjedés nem egyformán hatékony. Léteznek az úgynevezett „supersrpreader” (szuperterjesztő) személyek, akik nagy számú kontaktszemélyt, akár 10-20 személyt is képesek megfertőzni. A betegség súlyosabb lefolyású, illetve az elhalálozási arány magasabb az idősebb korosztályban és a társbetegségekkel rendelkező egyéneknél (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, idült légúti betegségek, szívbetegségek).

Egyre több helyről jelzik azonban, hogy fiatalabbaknál is kialakulhat súlyos betegség.

A COVID-19 egyik jellegzetessége, hogy kisgyerekeknél egészen ritka a tünetekkel járó megbetegedés. Járványtani szempontból viszont óriási jelentősége van annak a ténynek, hogy

a fiatal, tünetmentesen fertőzött egyének jelentősen hozzájárulnak a vírus terjesztéséhez.

Ezért fontos a szociális eltávolodásra irányuló előírások betartása. Az eltávolodás nem csak a saját védelmünkre szolgál, hanem az esetleges tünetmentes fertőződésünk esetén megakadályozzuk a vírus terjedését.

– Aggodalomra ad okot, hogy úgy tűnik nincs elég teszt, nincs hatékony gyógyszer sem.

– A járvány elleni küzdelem egyik fontos pillére a diagnosztika. Tekintettel arra, hogy új, klinikai laboratóriumokban a vírus megjelenése előtt nem használt speciális tesztekre van szükség, ezek kidolgozása, a meglévő diagnosztikai rendszerekre való adaptálása, legyártása, forgalomba hozása, beszerzése időigényes folyamat. Éppen ezért, egyes kivételektől eltekintve, mint például Dél-Korea, Németország, a legtöbb ország diagnosztikai kapacitása korlátozott. Ezzel magyarázható, hogy nem rendelkezünk közkívánatra, tömegesen végezhető tesztekkel, a tesztelés indikációit továbbra is jól meg kell fontolni.

Nem létezik bizonyítottan hatékony SARS-CoV-2 ellenes gyógymód.

Az eddigi próbálkozások HIV, influenza, malária, SARS-CoV-1, MERS-CoV ellenes szerekkel történtek. Az antivirális szerekkel a vírus replikációjának valamelyik szakaszát próbálják befolyásolni.

Arra vonatkozóan, hogy melyik szer milyen mértékben válik be, a későbbiekben fogunk választ kapni.

Az antivirális szerek mellett az immunmodulátor (az immunrendszer működését megváltoztató) szerek szerepét próbálják meghatározni.

– Mi lesz tavasszal, melegben?

– A járvány további alakulását nem lehet egyértelműen előrejelezni. Alakulását több tényező befolyásolhatja.

Nem tudjuk pontosan, hogyan viselkedik a vírus a melegebb évszakokban.

A légúti megbetegedéseket okozó vírusok fertőzőképessége általában csökken a hideg évszakok elmúltával.

A SARS-CoV-2-ről viszont dokumentálták, hogy a melegebb éghajlatú országokban is terjed.

A szociális eltávolodás lelassíthatja a vírus terjedését, a járványügyi előírások betartása hozzásegíthet a járvány elhúzódóbb kibontakozásához, ami kevésbé terheli meg az egészségügyi rendszert. Az elhalálozási arány, amelyről szintén ellentmondásos adatok keringenek, a vírus tulajdonságain túlmenően a kritikus esetek ellátására való kapacitástól, az egészségügyi rendszer túlterheltségétől, a járvány dinamikájától is függ. Új vírusról lévén szó, jelenleg a lakosságban a fertőzéssel szembeni fogékonyság általános.

Minél többen esnek át a fertőzésen, annál több személy válik védetté, ami a járvány természetes kioltását eredményezheti.

Nem tudjuk, a védettség milyen időtartamú lesz. Rövid ideig tartó védelem esetében (mint a náthát okozó koronavírusok esetében) lehetséges lesz az újrafertőződés és újabb fertőzési hullámok jelenhetnek meg. A vírus virulenciája (megbetegítő képessége) fokozódhat idővel, agresszívebbé válhat vagy épp ellenkezőleg, veszíthet virulenciájából.

– Dolgoznak az oltás kifejlesztésén.

– A vírussal szembeni küzdelemben fontos szerepe lesz az oltásnak. Többféle oltás kifejlesztésén dolgoznak. A koronavírus tüskéje elleni ellenanyagok megakadályozzák a vírus sejtbe való jutását, ezáltal megelőzhető a fertőzés kialakulása. Immunizálás céljából ezért célszerűnek tűnik a tüske antigénjével megismertetni a szervezetet, immunválaszt kialakítani ellene, ami a későbbi vírussal való
találkozás esetében védelmet biztosíthat.

Az oltás biztonságosságának és hatékonyságának ellenőrzése számos vizsgálatot igényel, a szükséges mennyiség előállítása szintén időbe telik, ezért a legderűlátóbb előrejelzések szerint sem valószínű az oltás nyár-ősz előtti alkalmazhatósága.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 16., hétfő

Együtt vívják meg a harcot – korababák szülei találkoztak a koraszülöttek napja alkalmából

Filmbe vagy regénybe illő egyes anyukák és koraszülött babák története, annyi viszontagságon esnek át. Jó, ha látják, hogy nincsenek egyedül, ezért is szervezett nekik találkozót a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház.

Együtt vívják meg a harcot – korababák szülei találkoztak a koraszülöttek napja alkalmából
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Országosan van készlet, mégsem jut minden patikába – elismerte a problémát a miniszter

Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.

Országosan van készlet, mégsem jut minden patikába – elismerte a problémát a miniszter
2026. november 16., hétfő

Ha most lennének a parlamenti választások, akkor az RMDSZ nem jutna be a parlamentbe

Csaknem öt százalékpontot veszített népszerűségéből, de továbbra is magabiztosan megnyerné a romániai parlamenti választásokat a szélsőjobboldali Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) – derült ki egy hétfőn közzétett friss felmérésből.

Ha most lennének a parlamenti választások, akkor az RMDSZ nem jutna be a parlamentbe
2026. november 16., hétfő

Drónmaradványok sodródnak a Fekete-tengeren, a rossz idő miatt azonban nem tudják megvizsgálni ezeket

A kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották a Fekete-tengeren sodródó két drónmaradvány átvizsgálását – közölte hétfő este a védelmi minisztérium.

Drónmaradványok sodródnak a Fekete-tengeren, a rossz idő miatt azonban nem tudják megvizsgálni ezeket
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Kaja Kallas: az EU következő napokban bemutatja az Oroszország elleni 22. szankciós csomagot

Az EU a következő napokban bemutatja az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagot – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.

Kaja Kallas: az EU következő napokban bemutatja az Oroszország elleni 22. szankciós csomagot
2026. november 16., hétfő

Jegybankelnök: Romániának pénzre van szüksége, de nem az IMF pénzére

Romániának jelenleg nincs szüksége megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de meg kell őriznie nemzetközi hitelességét és hozzáférését a tőkepiacokhoz – jelentette ki hétfőn a Román Nemzeti Bank kormányzója.

Jegybankelnök: Romániának pénzre van szüksége, de nem az IMF pénzére
2026. november 16., hétfő

Robert Pattinson lesz az új James Bond

A James Bond-franchise-t tulajdonló Amazon MGM hétfő délután bejelentette, hogy Robert Pattinson bújhat a 007-es ügynök bőrébe a soron következő filmekben.

Robert Pattinson lesz az új James Bond
Robert Pattinson lesz az új James Bond
2026. november 16., hétfő

Robert Pattinson lesz az új James Bond

Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Tovább húzódik Călin Georgescu ügye, kedden dönthetnek a fogva tartásáról

Keddre halasztotta az Ilfov megyei törvényszék a döntést arról, hogy előzetes letartóztatásban marad-e Călin Georgescu abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.

Tovább húzódik Călin Georgescu ügye, kedden dönthetnek a fogva tartásáról
2026. november 16., hétfő

Nem érdemes megszegni a távolságtartási végzést

Az alkoholos befolyásoltság és pszichés betegségek állhatnak többek között a családon belüli erőszak hátterében. Hargita megyében nőtt a bejelentett esetek száma, az év első tíz hónapjában 469 ilyen bűncselekményt jegyeztek.

Nem érdemes megszegni a távolságtartási végzést
2026. november 16., hétfő

Az RMDSZ bizalmatlansági indítványt is benyújthat ha felelősségvállalással fogadtatnák el az új közigazgatási reformot

Az RMDSZ akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat, ha a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a területi-közigazgatási reformot – jelentette ki hétfőn az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond.

Az RMDSZ bizalmatlansági indítványt is benyújthat ha felelősségvállalással fogadtatnák el az új közigazgatási reformot
Hirdetés