Hirdetés
Hirdetés

A virágról nem, de a nőnapi buliról le kell mondani

Járványügyi szempontból nem tekinthető veszélyesnek virág ajándékozása. Inkább a csoportos gyülekezésektől kell tartani. Képünk illusztráció •  Fotó: Gábos Albin

Járványügyi szempontból nem tekinthető veszélyesnek virág ajándékozása. Inkább a csoportos gyülekezésektől kell tartani. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Nem tiltja meg a tanügyminisztérium a nőnapi virág- és márciuskaajándékozás hagyományát az iskolákban. A hangsúly a testi érintkezések és a csoportos találkozások mellőzésén van, hisz olyankor terjed a legjobban a vírus, amikor a maszk lekerül, és közös evészet, ivászat van. Tar Gyöngyivel, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjével beszélgettünk a tavasz első ünnepeiről járványügyi szempontból.

Hajnal Csilla

2021. február 26., 10:192021. február 26., 10:19

2021. február 26., 12:042021. február 26., 12:04

Nem tiltják meg a tanintézményekben a nőnapi virágajándékozást, akárcsak a román kultúrkörben hagyományos márciuskával való köszöntést sem, még csak ajánlást sem tesznek ennek mellőzésére – jelentette ki Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter. Egy televíziós interjúban pedig hangsúlyozta,

ha ezt betiltanák, akkor a tanulók felmérő tesztjeinek átadását is be lehetne tiltani, hiszen azok is személyes tárgyak.

Viszont felhívják a figyelmet a járványügyi szabályozások – különösen a megfelelő távolságtartás – betartatására a koronavírus terjedésének megelőzése érdekében.

Nem ördögtől való

Járványtani szempontból nem valószínű, hogy nagy jelentősége van a márciuskaosztásnak, ha nem jár testi érintkezéssel.

A nálunk annyira bevett szokást, a kézfogást kell inkább kerülni az iskolában

– fogalmazta meg Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. „Ezt az aranyszabályt most is be kell tartani, akárcsak a spanyolnátha idején, és ha nem jár testi érintkezéssel a márciuskaosztás, illetve a virágajándékozás, akkor nem tartom ördögtől valónak, hisz

Idézet
minden hagyományunkat nem lehet feladni”

– fejtette ki a Hargita megyei tisztifőorvos. Hozzátette azonban, hogy megvárja még az egészségügyi miniszter nyilatkozatát ebben a témában, mert az lesz a mérvadó.

Inkább az eszem-iszom miatt terjedhet

Mint Tar Gyöngyi hangsúlyozta, a Székelyhon olvasói körében, magyar kultúrkörben nem annyira elterjedt a márciuskaosztogatás szokása, csak a román kultúrából átvett szokásként létezik, ezért nem is valószínű, hogy tartani kell ennek a hagyománynak a veszélyeitől. Inkább arra hívná fel az olvasók figyelmét, hogy

a szoros érintkezések, találkozások, csoportos gyülekezések, az ilyen alkalmakkal szervezett bulik a veszélyesebbek, amikor leveszik az emberek a maszkot, együtt esznek, isznak,

tehát olyan érintkezésforma jön létre, amely alkalmával a vírus könnyen átjuthat egyik szervezetből a másikba.

Hirdetés

„Sajnos növekszik a vírus terjedése, látjuk, hogy az iskolások és tanárok körében is növekedik az esetszám, ez egyértelműen összefügg az iskolakezdéssel. Ha azt akarjuk, hogy az iskolák nyitva maradhassanak és tovább haladjunk a normalitás felé, akkor minél többen oltassák be magukat a tanárok és tanügyi dolgozók közül, akik jogosultak rá, és minél szorosabban felügyeljék a járványügyi előírások betartását az iskolákban” – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi.

Hargita megyében is több osztályt kellett már bezárni, mert egymás után jelennek meg az esetek, és néha halmozottan is. Mint elmondta, gyorsabb a vírusterjedés üteme, mint amennyire sikerült letornázni, Hargita megye ugyanis nagyon jó pozícióból indult, gyakorlatilag

átlagosan tíz alatt volt megyeszinten a fertőzések száma, mielőtt megkezdődött az iskola, illetve a félév első napjaiban, amikor még csak az otthonról hozott fertőzések voltak az iskolákban. Most már 20–30, sőt e fölötti esetszám is volt egy-egy napon, azaz megháromszorozódott az esetszám két héttel az iskolakezdés után,

ami egybeesik a koronavírus terjedési idejével. „Sajnos az a baj, hogy hamarosan begyűrűzik az idős korosztályba is a vírus, ahonnan az áldozatok kikerülnek, mert a gyerek kapcsolatba lép velük még mielőtt megjelennek az első tünetei” – hívta fel az olvasók figyelmét a közegészségügyi igazgatóság vezetője.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
2026. május 23., szombat

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok

Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok
2026. május 23., szombat

Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó

A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.

Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó
Hirdetés