A világon először Erdélyben foglalták törvénybe a vallásszabadságot
A család és a szülőföld mellett az unitárius vallás és a vallásszabadság igazi kincs – hangzott el vasárnap a Tordán elfogadott vallásügyi törvény kihirdetésének 452. évfordulójának ünneplésén a székelyudvarhelyi Dávid Ferenc téri unitárius templomban.
A Tordai Országgyűlés a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, kimondva, hogy „a hit Istennek ajándéka”. Az 1568. évi erdélyi országgyűlés által elfogadott vallásügyi törvény emlékét, illetve a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökítette meg a Magyar Országgyűlés 2018-ban,
január 13-át pedig a vallásszabadság ünnepévé nyilvánította.
A történelmi évfordulót helyi szokás szerint együtt ülte a két székelyudvarhelyi unitárius gyülekezet, ezúttal a Bethlen-lakótelepi templomban. Szószéki beszédében Simó Sándor belvárosi lelkész, a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör esperese egy történettel világított rá a nap üzenetére.
A valahai koldusnak fel kellett hívni a figyelmét, hogy nyissa meg és tekintsen bele a ládájába, amely telis-tele van kincsekkel. A hívő embernek nem kívül kell keresnie, hanem belül kell meglelnie igazi kincsét: a mindennél hatalmasabb Istent. Az igehirdető kiemelte azt is, hogy
gyönyörű, gazdag szülőföldünk és családunk mellett az unitárius vallás, valamint a vallásszabadság valós erdélyi kincsünk. Éljük meg Isten- és emberszeretetben!
Rüsz Domokos, a házigazda gyülekezet lelkésze a harmadízben együtt tartott hagyományépítő vallásszabadságnapi istentiszteleten emlékeztetett, hogy a 452 éve kihirdetett, a hit- és lelkiismereti szabadságot három nemzet, illetve négy bevett vallás számára szavatoló törvény miatt
feltekintett Erdélyre, „a vallásszabadság klasszikus völgyére” a művelt világ.
„(…) midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyőgessön az tanításáért” – idézte Rüsz Domokos lelkész a közös utat kijelölő korabeli törvényt. Az ősök az Isten kezébe, illetve az önmagunkba vetett hitet, és a jövő reményét üzenik általa.
Útravaló a vallásszabadság örököseinek
Az idei ünnepet megelőzően Székely Kinga Réka, a Magyar Unitárius Egyház (MUE) hitéleti- és missziós előadó-tanácsosa a Székelyhonnak elmondta, „napjainkban két feladat vár a vallásszabadság örököseire. Egyfelől újra és újra meg kell tanuljuk egymás hitét tiszteletben tartani, mert még
ma is hajlamosak vagyunk arra, hogy a magunk felekezetét tartsuk mindenek felett állónak.
Másrészt lélekkel és értelemmel meg kell találjuk a módját annak, hogy hitünket és egyházi hagyományainkat szerethetővé tegyük fiataljaink számára.”
A MUE szervezésében hétfőn, január 13-án délután öt órától a kolozsvári belvárosi unitárius templomban az istentiszteleten és megemlékezésen Demeter Sándor Loránd székelyderzsi unitárius lelkész lesz az igehirdető. Utána megkoszorúzzák Dávid Ferenc egyházalapító püspök szobrát.
24h
