A védelmi rendszer nehézségei: kijárási korlátozás, látogatási tilalom, elkülönítés

Az online oktatás megszervezése szintén kihívást jelent. A szakmai személyzet esetében is lecsökkentették a kapcsolattartást, tehát a pszichológusok, szociális munkások sem tudnak dolgozni a gyerekekkel, mivel igyekeznek minimálisra csökkenteni a személyes érintkezéseket. A felnőttotthonokban továbbá, ahol többségében fogyatékkal élők tartózkodnak, szintén nehéz megértetni a lakókkal, hogy nem hagyhatják el a létesítményeket. A helyzetet az sem könnyíti meg, hogy sem a gyermek-, sem a felnőttotthonokban nem fogadhatnak látogatókat, pedig sokan tartják a kapcsolatot családtagjaikkal.

Az igazgató arra is kitért, hogy

Személyzethiánnyal egyelőre nem küszködnek, de félő, hogy a jövőben kialakulhat, mivel eddig is volt már példa arra, hogy egyes munkatársaik otthoni elkülönítésbe kerültek külföldről hazatérő hozzátartozóik miatt. „Az is kérdés, hogy ha netán a személyzetünkből többen is megbetegednek, azt hogyan fogjuk megoldani. Tartalék személyzetünk nincsen, mindössze egy-két olyan kolléga van, akinek a korábbi munkaköre háttérbe szorult, ezért tudnánk a segítségükre számítani. Ha azonban számos kollégát érintene a fertőzés, más intézményekhez kellene forduljunk segítségért” – figyelmeztetett az igazgató. Hozzátette: hogy erre ne kerülhessen sor,

Két elkülönítésre alkalmas létesítmény előkészítése van folyamatban, elsősorban nem az esetlegesen megfertőződők, hanem a rendszerbe újonnan bekerülők számára. Magyarán úgy szeretnék megelőzni, hogy az otthonokban élő gyerekek koronavírus-fertőzött személyekkel kerüljenek kapcsolatba, hogy az új érkezőket, akiknek nem ismerik az életkörülményeit, 14 napra elkülönítik, mielőtt elhelyeznék valamelyik gyerekotthonban. Ugyanígy járnak el abban az esetben is, ha egy fiatalkorú megszökik valamelyik otthonból, illetve azok esetében is, akik azért kerülnek hozzájuk, mert szüleiket kórházba utalják a járvány miatt, és nincs más, akinél elhelyezhetnék őket.

– zárta Elekes.