A természet megoldotta a medvekárokat – egyelőre

Nem nőtt a medvekilövésekre vonatkozó engedélykérések száma november közepe óta, amikor Hargita megye prefektusa a vadásztársaságokhoz fordult, hogy azok kérelmezzék a veszélyes példányok ártalmatlanítását a szakminisztériumtól. Jean Adrian Andrei az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva akkor azt mondta, olyan értesülései vannak, hogy a vadásztársaságok elégedetlenek, mert a veszélyes medvékre vonatkozó ártalmatlanítási kérelmeket a szaktárcánál nem hagyják jóvá, mivel a 2018-as intervenciós medvekilövési keret kimerült. A prefektus hozzátette, egyeztetett a környezetvédelmi minisztérium képviselőivel, akik biztosították afelől, hogy

a tárca kiadja a sürgősségi jóváhagyást, ha emberre veszélyes medvét kell ártalmatlanítani.

Az elmúlt hetekben nem nőtt a kilövési kérések száma – tájékoztatott érdeklődésünkre Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője elmondta, mindössze két-három ilyen jellegű kérés érkezett az intézményhez, a legutóbbit múlt héten iktatták, és el is készítették hozzá a környezetvédelmi szakvéleményezést. Arról is beszámolt, hogy

idén 243 medvék által okozott kárról kaptak bejelentést, de az utóbbi két hétben drasztikusan csökkent az ilyen esetek száma, sőt voltaképpen megszűntek.

Úgy véli, ennek az az oka, hogy a medvék elhúzódtak délebbre, a makktermő vidékekre, Székelykeresztúr térségébe, illetve még távolabb, Maros megyébe. Erről számoltak be egyébként korábban a vadásztársaságok képviselői is lapunknak a sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében elrendelt vaddisznókilövések kapcsán. A Csíkszeredai Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója, Bencze István akkor elmondta, ha akarnának, sem tudnának vaddisznót lőni, ugyanis idén nagyon jó volt a makktermés, emiatt a vaddisznók, de a medvék és a szarvasok is elmentek élelem után azokba a térségekbe, ahol cserefaerdők vannak.

Domokos László József egyébként abban sem biztos, hogy a korábbi kilövési engedélyek mindegyikét felhasználták a vadásztársaságok.

Ha  ugyanis sikerül kilőni a veszélyes példányt, erről harminc napon belül jelentést kell tenni a megyei környezetvédelmi ügynökségnek. Ez azonban több korábbi engedély esetében nem történt meg. „Vannak olyanok, amelyekről nem kaptunk visszajelzést, nem tudjuk, mi történt velük. Szerintem olyan is van, ami már lejárt” – fogalmazott az ügynökség igazgatója.

Jó hír a gazdáknak továbbá, hogy kedvezőbbé vált a vadászati törvény. Az új jogszabályt hosszan tartó vita után fogadta el a képviselőház döntő kamaraként. Az új szabályozás értelmében gyorsabban megtéríthetik a vadkárokat, és azokban az esetekben is kárpótlást nyújtanak, ha valaki vadállat támadásának áldozatává vált.

Jelentős változásokat hozhat a vadkárok ügyében az új vadászati törvény

Az új vadászati törvény megtéríti a vadkárokat, és azokban az esetekben is kárpótlást nyújt, ha egy személy vadállat támadásának áldozatává vált – ismertette egyebek mellett Korodi Attila és Tánczos Barna RMDSZ-es politikusok.