
A villanyszámlák összege egyre nagyobb, ezért jelentős kiadást jelent a kifizetésük. Képünk illusztráció
Fotó: Székelyhon
Ahogy az egyéni háztartásokat, úgy az oktatási intézményeket is kedvezőtlenül érintette a közszolgáltatások árának növekedése. Ezúttal a villanyárakat vettük górcső alá, hogy megtudjuk, hol melyik szolgáltató biztosítja az áramot az oktatási intézményekben és főként milyen áron.
2022. április 10., 16:302022. április 10., 16:30
Ha most a városvezetők, iskolaigazgatók visszanéznek és összehasonlítják a tavalyi és idéni közszolgáltatások költségeit, bátran mondhatják, hogy kiadások szempontjából kedvező volt az online oktatás. Nem kellett fűteni, villanyt sem használtak az üres termekben. Ráadásul
Összeállításunkban azt kérdeztük meg, hogy melyik áramszolgáltató cég ügyfelei a nagyobb városok iskolái, és mennyiért szolgáltatják számukra a villanyáramot. Ahol lehetett, ott tavalyi és idéni számlákat is összehasonlítottunk.
Marosvásárhelyen hagyományosan az egyik legnagyobb áramszolgáltató, az Electrica cég ügyfelei maradtak az iskolák is. Mint a városháza sajtószóvivője, Rigmányi Eszter elmondta, az oktatási intézményeknek 0,98 lejben számlázzák kilowattonként az áramot. Megtudtuk, hogy tavaly februárban 5 ezer kilowattal kevesebb volt a fogyasztás, hiszen online oktatás is volt. A két, városszintű villanyszáma közötti különbség azonban ettől függetlenül is nagy, hiszen
Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson az iskolák maguk kötik a szerződést, és a számukra biztosított költségvetésből fizetik a közszolgáltatásokat. Mint a székelyudvarhelyi városháza sajtószóvivője, Zörgő Noémi elmondta, ezért nem rendelkezik pontos adatokkal, hogy melyik iskola melyik szolgáltatóval áll szerződéses viszonyban és mennyiért kapják az áramot.
Gyergyószentmiklóson a városháza sajtószóvivője, Hegyi Zsuzsanna pár iskolából kikérte az adatokat. Mint tőle megtudtuk, nagyon eltérőek a számok, általánosítani nem lehet és mindegyik eset sajátos. Például
a Kós Károly Általános Iskola tavaly februári villanyszámláján szereplő összeg 1047,68 lej volt, az idei februári számla értéke 1361,69 lej. Ez utóbbi tartalmazza a kompenzációt is, és a számlán szereplő összeg az összes intézményre vonatkozik, tehát a főépületre, az iskolára és az óvodákra is;
A Vaskertes Általános Iskolának tavaly márciusban 6390 kWh fogyasztás mellett 4905,10 lejt kellett fizetnie, az idén – szintén márciusra – 3054 kWh után 3080,04 lejt;
A Fogarasy Mihály Szakközépiskola tavaly márciusban 3283 kWh-t fogyasztott, a számlán 2580,51 lej szerepelt, idén márciusban a fogyasztás 2549 kWh volt, 2465,65 lej értékben. A különbséget az adja, hogy a tavaly nagyobb volt abban az egy hónapban a fogyasztás a műhelyekben, mint a többiben, most viszont úgy készült el a műhelyek programja, hogy több hónapra leosztva/megosztva vették használatba az energiát. A középiskola az Electrica szolgáltató ügyfele van, amely 0,96 lejben számlázza kilowattóránként az áramot.
Mint a csíkszeredai alpolgármester, Sógor Enikő irodájától megtudtuk, azok az intézmények, amelyek a városháza keretszerződése mentén szerződtek, az MVM Future Energy Technology kft. ügyfelei tavaly március 1. óta. Addig a Monssonnal szerződtek, ahonnan 0,24838 lej/kWh áron kapták a villanyáramot. A szolgáltatócsere után az MVM 2022. február 28-ig 0,2389 lej/kWh biztosította az áramot, idén márciusban már 1,190 lej/kWh, míg áprilistól 1,490 lej/kWh áron. Mivel több oktatási intézmény mellett bentlakás is van és a számlákat közösen fizetik, ezért az illetékesek nem tudtak pontosan megmondani, hogy a tavalyi és idei számlák között mekkora különbséget vannak. De elég, ha a szolgáltatói árakat nézzük, és láthatjuk, hogy Csíkszeredában is folyamatosan többet kell fizetni azért, hogy az oktatási intézményekben megfelelő körülményeket tudjanak biztosítani.
Késve fizettek, gáz nélkül maradtak
Maros megyében – az eddigi jelentések szerint – csupán két általános iskolában okoztak gondot a több mint duplájára nőtt számlák, elsősorban gázszámlák. Kisikland község két oktatási intézményben múlt hónap végén egy bő hétre felfüggesztették az oktatást, miután késve fizették ki a számlát, és emiatt pár napig földgáz-szolgáltatás nélkül maradtak. Mint kiderült, tavaly télen havonta 2000 lejt fizettek a tantermek melegítésére, idén ez az összeg 9000 lejre nőtt, és ezt késéssel tudták törleszteni.
A Gyimesek vadregényes erdői között, a hegyek ölelésében egy különleges természeti kincs bújik meg: a Jávárdi-vízesés, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Zúgó. A név tökéletesen illik rá – itt a víz sziklák között zúg le a mélybe.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
szóljon hozzá!