
Fotó: Haáz Vince
Szerda délután kellett volna döntenie a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetőségi tanácsának arról, hogy a 2023-2024-es tanévtől úgy módosuljon a marosvásárhelyi iskolahálózat, hogy abban külön szerepeljen a Bolyai Farkas Gimnázium és külön a római katolikus felekezeti gimnázium. Információink szerint azonban halasztottak az ügyben.
2022. augusztus 31., 21:092022. augusztus 31., 21:09
2022. augusztus 31., 21:192022. augusztus 31., 21:19
Mint írtunk róla, múlt héten a marosvásárhelyi önkormányzat tanácsülésén elfogadta a jelenlegi Bolyai Farkas Gimnázium megosztását és a római katolikus felekezeti iskola beiktatását a 2023-2024-es tanévtől a marosvásárhelyi iskolahálózatba. Ez az első lépés volt az idén felszámolt felekezeti iskola újra alapítására.

Elfogadta a marosvásárhelyi önkormányzat a jelenlegi Bolyai Farkas Gimnázium megosztását és a római katolikus felekezeti iskola beiktatását a 2023-2024-es tanévtől a marosvásárhelyi iskolahálózatba.
A következő lépésben a kérdés a tanfelügyelőség vezetőtanácsa elé került, akik tovább kellett volna küldjék a határozatot az oktatási minisztériumba azzal, hogy támogatják vagy elutasítják az önkormányzat javaslatát, elutasítás esetén pedig meg kell indokolni, hogy miért is nincs szükség egy magyar felekezeti iskolára Marosvásárhelyen.
A tanfelügyelőség azonban nem döntött erről, inkább halasztottak, ami jó alkalom arra, hogy újabb időhúzással késleltessék a katolikus iskola újra alapításának kérdését. Bár a tanfelügyelőségtől szerda este nem értünk el senkit, továbbra is figyelemmel követjük az ügyet.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
1 hozzászólás