A sertéspestis elleni küzdelemben kifejezetten hasznosak a medvék Hargita megye számára

– idézte fel a korábbi eseteket kérdésünkre István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy fertőzésben elpusztult vaddisznók számát tekintve is az országos lista utolsó helyén áll Hargita, valamint Kovászna megye is, azaz itt a legalacsonyabbak az ilyen esetszámok is, és erre részben a medvék jelenléte ad magyarázatot.

„Eltakarítják” a vaddisznótetemeket

A számos probléma mellett, amit a nagy medvepopuláció okoz a megyében,

ugyanis „eltakarítja” a sertéspestisben elpusztult vaddisznók tetemét – világított rá az összefüggésre a megyei főállatorvos.

Noha az elhullott vaddisznókat más ragadozók és dögevők is megeszik, azok széthordják a tetemeket, így tovább terjesztik a sertéspestis-fertőzést. „A medvék eltakarítják az elhullott vaddisznókat, a baj a többi vaddal van, mert egy róka, egy sakál, egy szarka, egy holló megfog egy darabot és elviszi távolabb. A medve nemigen cipeli. Ha talál egy tetemet, eszik belőle, lefekszik mellé, alszik egyet, majd újra nekifog enni, és ez addig megy, amíg elfogy. Még a farkas is szépen eltakarítja a tetemeket, de a kisebb termetű vadállatok,

A terjedésnek 95 százalékban ez az oka. Ezért vagyunk jobb helyzetben mi más megyékhez képest, ahol a medveállomány kicsi” – magyarázta István Róbert. Megjegyezte, tisztában van vele, hogy a járványtani előny mellett a sok medve jelenléte számos problémát is okoz, de a vadgazdálkodás, állományszabályozás kérdésében az állategészségügyi igazgatóság nem illetékes, az más szakhatóságok feladata.

Alig találnak vaddisznótetemet

A megyei állategészségügyi szakhatóságok egyébként évente húsz vaddisznótetemet kell szállítsanak a főhatóság bukaresti laboratóriumába, de Hargita megyében alig találnak egyet-kettőt évente. Nem azért, mert nem hullanak el itt vaddisznók, hanem azért, mert a medvék nagyon hatékonyan takarítják el az elpusztult példányokat – tudtuk meg az állategészségügyi igazgatóság vezetőjétől.

„A környező megyékben most is vannak elhullások. Mi, ha találunk egy elhullott vaddisznót, már csak a hátsó lába van meg és a bőre, de azt nem vihetjük a laborba”, ott ugyanis az elhullott állat belső szerveire van szükség. A Hargita megyei helyzetet egyébként már a bukaresti laboratóriumban is ismerik, így megértően kezelik a minták hiányát – mondta István Róbert.

A lóvészi gazdaságba is a természetből juthatott be a kórokozó

A Csíkszentmihály községhez tartozó Lóvész településen azonosított afrikai sertéspestisgócról a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője elmondta, a gazdaság tulajdonosa május 19-én értesítette a körzeti állatorvost arról, hogy betegek a farmon tartott sertések. A körzeti és a hatósági állatorvos megvizsgálta az állatokat, kettő lázas volt, de más tüneteik nem voltak, és az alkalmazott kezeléstől néhány napra jobban is lettek, ám nemsokára leterítette a fertőzés az ólban tartott összes sertést és megjelentek rajtuk a sertéspestis jellemző tünetei.

A góc körüli 3 kilométeres védőzónában a fertőzés igazolásától számított egy hétig tilos bármilyen állat szállítása, és az állatorvosok, illetve technikusok majdnem minden nap kötelezően megvizsgálják a zónában található sertésállományt. A 10 kilométeres sugarú megfigyelési körzetben 30 napig tilos a sertések szállítása, és ezt a zónát is körültekintően felügyeli az állategészségügyi szakhatóság – tájékoztatott az igazgatóság vezetője.

A fertőzés kintről juthatott be a gazdaságba, szórványosan lakott településről van szó, távol vannak a házak egymástól,

– magyarázta István Róbert, megjegyezve, ez az eset is jól tükrözi, hogy miért fontos a sertéstartó gazdaságokra vonatkozó szigorú szakhatósági előírások, valamint ajánlások betartása.