Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:57

Az új egészségügyi miniszter tanácsadója lesz a Nobel-díjas Karikó Katalin

12:36

Tarr Zoltán azt ígéri, hogy módosítani fogják a magyar választási törvény nemzetiségekre vonatkozó részét

12:22

Mérséklik az alintézmények kiadásait, de 73 millió lej jut beruházásokra Székelyudvarhelyen

12:10

Politikai források: az RMDSZ-szel is egyeztet a parlamentben a PSD

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hatórányi keresés után egy repceföldön elbújva fogták el a mezőn meggyilkolt 18 éves lány gyilkosát

Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Harapásokkal borított holttestet találtak a Kalonda-tetői nárciszrét közelében, egy medve is jelen volt

Konyhakéssel szúrta meg osztálytársát egy 12 éves gyermek a szünetben

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Eldőlt a kormány sorsa, így szavaztak ma a parlamentben

Jön a tarifakorrekció. Magyarán: nő a víz- és csatornadíj

„Akasztófán lenne a helye” – ilyen üzenetekkel fenyegették a kézdivásárhelyi diáknapok résztvevőit

Bolojan: én odébbállhatok, de az ország súlyos problémái ittmaradnak

A segítő emberek és a gondviselés jóvoltából mindent sikerült túlélni

Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház

A Szent Erzsébet Egyesület Pál atya vezetésével harminc árva vagy félárva gyerekről gondoskodik, akiknek az adományozó marosvásárhelyiek jóvoltából sikerült gondtalan, szép karácsonyi ünnepséget rendezni. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház átadta a gyűjtésből származott adományokat és még egy erre az alkalomra készült műsorral is meglepte a gyerekeket.

Antal Erika

2017. december 26., 20:582017. december 26., 20:58

A legkisebb 5, a legnagyobb 17 éves Pál atya gondozottjai között, árvák és félárvák, akik számára a színház kezdeményezésére összegyűlt tartós élelmiszer – liszt, cukor, olaj, száraz tészta, konzervek – a tapasztalatok szerint egy fél évig is kitart az ésszerű gazdálkodás mellett. De tisztító- és tisztálkodó szereket is hoztak az adakozók, a nagytermi és kistermi bejáratoknál és a Merkúr üzletházakban kihelyezett gyűjtőládákba pedig játékok, tanszerek, háztartási felszerelések is kerültek.

Az idei adománygyűjtés mennyiségben és minőségben is felülmúlja az eddigieket – mondta a Vásárhelyi Hírlapnak Pál atya, aki azt is kiemelte, hogy az anyagi segítség mellett ugyanolyan fontos a morális támogatás.

Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház

Sokat jelent, ha érezzük, hogy van mögöttünk egy lelki támasz, egy olyan erkölcsi háttér, amelyre mindig lehet számítani. A segítő emberek adománya szeretetből fakad, mi pedig minden adományozónak azt kívánjuk, hogy ez a szeretet megmaradjon és éljen tovább

– fogalmazott az atya.

Pál atya árvái valamennyien szeretetben élnek, a nevelőknek, gondozóknak egyformán szeretetre vágyó gyerekek, akiknek odafigyelésre, biztonságra, állandó támaszra van szükségük. A színház által szervezett ünnepi eseményen a Tompa Miklós- és Liviu Rebreanu Társulatok művészei – Benő Kinga, Alexandra Țifrea, Ciugulitu Csaba, Korpos András és Luchian Pantea – készültek egy meglepetés-műsorral, interaktív előadással, amelybe a színészek a kicsiket, de még a jelenlevő gondozókat is bevonták.

A közös játék megkezdése előtt Gáspárik Attila színházigazgató köszöntött mindenkit, majd elkezdődött az éneklés, tánc, beszélgetés. A hangulat oldotta Ciugulitu Csaba közvetlen bemutatkozása, aki valamennyi jelenlevőt megszólított, kihívott, kezet fogott vele. A zene ritmusára kezdődött a tánc, az ének, magyar, román és angol nyelvű slágerek, karácsonyi dalok, vidám szövegek hangzottak el. Majd mindenki nagy meglepetésére megérkezett a Mikulás is, ami azért is okozott nagy-nagy örömet a kicsik között, mert az idén nem sikerült személyesen is találkozniuk a nagyszakállúval. A Mikulásnak – Korpos Andrásnak – a Manócska – Benő Kinga – segédkezett, hiszen a Nemzeti jóvoltából az adományok mellett, mindenki személyes ajándékcsomagot is kapott egy-egy hatalmas szatyorban.

Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház

Nehéz év volt az idei Pál atya és a Szent Erzsébet Egyesület számára, hiszen az is előfordult, hogy azt sem tudták, mi lesz egyik napról a másikra. A törvények változása okozta káosz miatt éppen az állami alkalmazottak maradtak hónapokig fizetés nélkül, a bérek késtek, a bizonytalanság pedig megnehezítette a helyzetüket.

Volt egy időszak, amikor úgy tűnt, véget kell vetnünk a tevékenységünknek, az alapítvány ugyan megmaradt volna, de a gyermeknevelés veszélyben volt, gyakran éreztük Damoklész kardját a fejünk felett, de Isten kegyelmével, az ő áldásával itt vagyunk és reméljük, hogy jövő évben is itt leszünk

– fogalmazott Pál atya, hozzátéve, hogy jóemberek és a gondviselés jóvoltából mindent sikerült túlélni, a nehézségek is megoldódtak, most már tiszta szívvel, örömmel és nyugodtan ünnepelnek és készülnek a jövő esztendőre.

Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház

A karácsonyra természetesen a Szent Erzsébet Egyesületnél is az adventben kezdtek felkészülni, igyekeztek annak a keresztény töltetét megtanítani a gyerekeknek. Az előkészületek után következett a konkrét ünneplés, amikor Jézus születését ünnepli mindenki. Sárpatakon van egy kápolna azon az udvaron, ahol a gyerekházak állnak – négy működő gyerekház – és istentisztelettel, szentmisével köszöntötték az ünnepet, a gyerekek mellett a gondozók, de még a falubeliek is jelen voltak. Pál atyának Kolozsváron van a hivatala, ezért a szentestén oda szólította a kötelesség, így a neveltjei számára egy nappal hamarabb jött az angyal. A gyerekek kis ünnepi műsorát katolikusok, reformátusok hallgatták közösen és örültek az együttlétnek. December 25-én estére újból visszatért „árvái” közé az atya, ismét misézett, hogy „a továbbiakban is megőrizhessék a karácsony hangulatát, nem csak az ünnepnapok alatt, de karácsonytól karácsonyig” – mondta Pál atya.