Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:27

Az erdélyi csapatok nélkül folytatódott a jégkorong Erste Liga

12:07

Több, mint 70 százalékkal drágult az áram az elmúlt egy évben

11:49

Ennyi volt a nettó átlagbér szeptemberben

10:33

Korszerű szabadidőközpontot álmodtak a zabolai Csipkésbe

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Átvette a nyereményt és üzent a hatoslottó erdélyi nyertese

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette

Borzasztó baleset történt Hidegségben: az udvaron gázoltak halálra egy kisfiút

„Buta”, „analfabéta”, „CES-es”: háborog egy baróti anyuka, aki szerint megalázó jelzőkkel illették fiát az iskolában

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes

„Buta”, „analfabéta”, „CES-es”: háborog egy baróti anyuka, aki szerint megalázó jelzőkkel illették fiát az iskolában

Nincs megállás? Helyenként már nálunk is 8 lej fölött egy liter gázolaj

Körforgalmat alakítottak ki Csíkszentkirályon

Egy lépéssel közelebb az új Olt-híd építéséhez Csíkszereda nyugati kijáratánál

Erősödő ellenszélben a minőségi közoktatás

A Sapientia révén a semmiből egy új világot teremtett az erdélyi magyarság

Fotó: Veres Nándor

Első tanévnyitójának 20. évfordulóját ünnepli Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A kétnapos rendezvény első napján, szombaton többek között pódiumbeszélgetést tartottak, amelyen érdekes háttérinformációkat osztottak meg a meghívottak.

Iszlai Katalin

2021. október 02., 21:312021. október 02., 21:31

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a 2012-es intézményi akkreditáció óta az első tanévnyitó évfordulóján szervezi meg az Egyetem Napja nevű eseményt. Az idei alkalom azért is különleges, mert

a felsőoktatási intézmény húsz éve, 2001. október 3-án nyitotta meg kapuit.

A kerek évfordulót kétnapos rendezvénnyel Csíkszeredában ünnepli az egyetem, ennek részeként szerveztek szombaton többek között egy pódiumbeszélgetést.

Fotó: Veres Nándor

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora, Kása Zoltán, a Sapientia EMTE korábbi rektorhelyettese, egykori szenátusi elnöke és Lázár Ede, az egyetem csíkszeredai karának dékánja számos érdekességet osztott meg az érdeklődőkkel a nagy aulában.

Farkas Emőd (irodavezető, Sapientia Alapítvány) moderátor kérésére a meghívottak először a kezdetekre emlékeztek vissza, felelevenítették, miként kerültek kapcsolatba az egyetemmel, ezt követően pedig általánosabb témák kerültek terítékre. Első ízben arról esett szó, hogy miért lett több kar, miért éppen a meglévő helyszíneket választották, és hogyan állt össze a szakkínálat. Kató Béla kiemelte:

az indulás óta szempont az, hogy olyan szakokat indítsanak el, amelyek az állami egyetemi oktatásban hiánycikknek számítanak.

Abban viszont, hogy pontosan mikor, hol és mi valósult meg, mindig közrejátszott az emberi tényező is.

Fotó: Veres Nándor

Kása Zoltán arról beszélt, hogy a legelején Marosvásárhely nem is szerepelt helyszínként a tervekben, azt, hogy mégis épült ott egyetem, a helybéliek harcolták ki. Mint fogalmazott:

az utolsó percben ugrottak fel az utolsó vagonra, azóta azonban a mozdonyt megcserélték, hiszen a diáklétszám és a szakkínálat szempontjából is élen jár a marosvásárhelyi kar.

Beszélt továbbá egy egyezségről is, amit többek között a Sapientia EMTE kötött a Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel arra vonatkozóan, hogy ne indítsák ugyanazokat a szakokat. Ezt Kása bevallása szerint

mindkét fél megszegte az idők során, de csak olyan mértékben, hogy ne befolyásolják kedvezőtlenül egymás működését.

Fotó: Veres Nándor

A Sapientia indított például informatika szakot, de ez iránt akkora az érdeklődés, hogy minden felsőoktatási intézményben betelnek a helyek. Ugyanígy viszont a Babeş-Bolyai Tudományegyetem is indított környezettudomány szakot magyar diákok számára azt követően, hogy a Sapientián már működött ilyen képzés. Lázár Ede a gondolatmenethez kapcsolódva kiemelte: az említett szabály létjogosultságát nem kérdőjelezi meg, de mindenképpen erős korlátot jelentett a Sapientiának az elmúlt 20 évben.

Ha főáramú szakokkal tudtunk volna a keresletnek megfelelően indítani, jóval egyszerűbb lett volna a működésünk

– ismerte el.

Fotó: Veres Nándor

A továbbiakban a meghívottak arra tértek ki, hogy hol látják a Sapientiát a többi egyetem között. Ezzel kapcsolatban Tonk Márton elmondta:

mára kialakult az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat, amelyhez három intézmény tartozik: a Sapientia EMTE, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet.

Az sem titok továbbá, hogy ez a három intézmény között előkészítés alatt áll egy olyan dokumentum, amely jogi értelemben is létrehozza az egyetemi konzorciumot. Ezáltal számos lehetőség nyílik meg előttük, például

jóval könnyebb lesz doktori iskolákat indítaniuk együtt, mint külön-külön.

Fotó: Veres Nándor

A pódiumbeszélgetés utolsó kérdéseként a moderátor arra volt kíváncsi, hogy mi volt az elmúlt 20 év legnagyobb megvalósítása a meghívottak szerint. Számos fontos pillanat elhangzott, a legmeghatározóbb választ azonban Kató Béla adta. Mint fogalmazott, a legnagyobb megvalósítás az, hogy

a semmiből egy új világot teremtett az erdélyi magyarság.

„Se diák nem volt, se tanár, se épület. Ma minden van már. Ha ez nem a csoda kategóriába tartozik, akkor mi? Ilyen módon, ilyen rövid idő alatt ezt nem tették meg sok helyen.

A felmérésekben a nyolcvanadik helyről indultunk, és ma már a huszadik helyen van az egyetem. Nincs lehetetlen. Bármit meg lehet csinálni, csak hinni kell benne

– húzta alá.