Hirdetés
Hirdetés

A Sapientia révén a semmiből egy új világot teremtett az erdélyi magyarság

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Első tanévnyitójának 20. évfordulóját ünnepli Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A kétnapos rendezvény első napján, szombaton többek között pódiumbeszélgetést tartottak, amelyen érdekes háttérinformációkat osztottak meg a meghívottak.

Iszlai Katalin

2021. október 02., 21:312021. október 02., 21:31

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a 2012-es intézményi akkreditáció óta az első tanévnyitó évfordulóján szervezi meg az Egyetem Napja nevű eseményt. Az idei alkalom azért is különleges, mert

a felsőoktatási intézmény húsz éve, 2001. október 3-án nyitotta meg kapuit.

A kerek évfordulót kétnapos rendezvénnyel Csíkszeredában ünnepli az egyetem, ennek részeként szerveztek szombaton többek között egy pódiumbeszélgetést.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora, Kása Zoltán, a Sapientia EMTE korábbi rektorhelyettese, egykori szenátusi elnöke és Lázár Ede, az egyetem csíkszeredai karának dékánja számos érdekességet osztott meg az érdeklődőkkel a nagy aulában.

Farkas Emőd (irodavezető, Sapientia Alapítvány) moderátor kérésére a meghívottak először a kezdetekre emlékeztek vissza, felelevenítették, miként kerültek kapcsolatba az egyetemmel, ezt követően pedig általánosabb témák kerültek terítékre. Első ízben arról esett szó, hogy miért lett több kar, miért éppen a meglévő helyszíneket választották, és hogyan állt össze a szakkínálat. Kató Béla kiemelte:

az indulás óta szempont az, hogy olyan szakokat indítsanak el, amelyek az állami egyetemi oktatásban hiánycikknek számítanak.

Abban viszont, hogy pontosan mikor, hol és mi valósult meg, mindig közrejátszott az emberi tényező is.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Kása Zoltán arról beszélt, hogy a legelején Marosvásárhely nem is szerepelt helyszínként a tervekben, azt, hogy mégis épült ott egyetem, a helybéliek harcolták ki. Mint fogalmazott:

az utolsó percben ugrottak fel az utolsó vagonra, azóta azonban a mozdonyt megcserélték, hiszen a diáklétszám és a szakkínálat szempontjából is élen jár a marosvásárhelyi kar.

Beszélt továbbá egy egyezségről is, amit többek között a Sapientia EMTE kötött a Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel arra vonatkozóan, hogy ne indítsák ugyanazokat a szakokat. Ezt Kása bevallása szerint

mindkét fél megszegte az idők során, de csak olyan mértékben, hogy ne befolyásolják kedvezőtlenül egymás működését.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A Sapientia indított például informatika szakot, de ez iránt akkora az érdeklődés, hogy minden felsőoktatási intézményben betelnek a helyek. Ugyanígy viszont a Babeş-Bolyai Tudományegyetem is indított környezettudomány szakot magyar diákok számára azt követően, hogy a Sapientián már működött ilyen képzés. Lázár Ede a gondolatmenethez kapcsolódva kiemelte: az említett szabály létjogosultságát nem kérdőjelezi meg, de mindenképpen erős korlátot jelentett a Sapientiának az elmúlt 20 évben.

Idézet
Ha főáramú szakokkal tudtunk volna a keresletnek megfelelően indítani, jóval egyszerűbb lett volna a működésünk

– ismerte el.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A továbbiakban a meghívottak arra tértek ki, hogy hol látják a Sapientiát a többi egyetem között. Ezzel kapcsolatban Tonk Márton elmondta:

mára kialakult az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat, amelyhez három intézmény tartozik: a Sapientia EMTE, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet.

Az sem titok továbbá, hogy ez a három intézmény között előkészítés alatt áll egy olyan dokumentum, amely jogi értelemben is létrehozza az egyetemi konzorciumot. Ezáltal számos lehetőség nyílik meg előttük, például

jóval könnyebb lesz doktori iskolákat indítaniuk együtt, mint külön-külön.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A pódiumbeszélgetés utolsó kérdéseként a moderátor arra volt kíváncsi, hogy mi volt az elmúlt 20 év legnagyobb megvalósítása a meghívottak szerint. Számos fontos pillanat elhangzott, a legmeghatározóbb választ azonban Kató Béla adta. Mint fogalmazott, a legnagyobb megvalósítás az, hogy

a semmiből egy új világot teremtett az erdélyi magyarság.

„Se diák nem volt, se tanár, se épület. Ma minden van már. Ha ez nem a csoda kategóriába tartozik, akkor mi? Ilyen módon, ilyen rövid idő alatt ezt nem tették meg sok helyen.

Idézet
A felmérésekben a nyolcvanadik helyről indultunk, és ma már a huszadik helyen van az egyetem. Nincs lehetetlen. Bármit meg lehet csinálni, csak hinni kell benne

– húzta alá.

Hirdetés

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 26., vasárnap

Viharok rondíthatnak bele a vasárnapunkba – sárga riasztást adtak ki Maros megyére is

Záporokra, zivatarokra, viharos szélre és jégesőre figyelmeztető sárga jelzésű előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több térségére.

Viharok rondíthatnak bele a vasárnapunkba – sárga riasztást adtak ki Maros megyére is
Hirdetés
2026. július 26., vasárnap

Új nap, újabb lelőtt drón Romániában

Újabb drónt lőtt le vasárnap reggel 10:13-kor a román légierő egyik F-16-os vadászgépe Románia területi vizei fölött, a Sulina-Chilia térségben – jelentette be a Facebook-oldalán Nicușor Dan.

Új nap, újabb lelőtt drón Romániában
Új nap, újabb lelőtt drón Romániában
2026. július 26., vasárnap

Új nap, újabb lelőtt drón Romániában

2026. július 26., vasárnap

Októberi reggelnek is beillett volna ez a július végi vasárnap

Az ilyenkor megszokotthoz képest „csípősebb” volt a reggel országszerte az elmúlt napok lehűlése és csapadékos időjárása miatt.

Októberi reggelnek is beillett volna ez a július végi vasárnap
2026. július 26., vasárnap

Két földrengés is volt vasárnap hajnalban

Buzău és Vrancea megyében is volt egy földrengés vasárnap hajnalban – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Két földrengés is volt vasárnap hajnalban
Két földrengés is volt vasárnap hajnalban
2026. július 26., vasárnap

Két földrengés is volt vasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. július 26., vasárnap

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról

Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról – közölte a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szombaton.

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról
2026. július 26., vasárnap

Ivóvíz nélkül maradt Segesvár és környéke miközben zajlik a középkori fesztivál

A város fő vízvezetékének meghibásodása miatt vasárnap, előreláthatóan este 8 óráig nem lesz ivóvíz Segesváron és a környező településeken.

Ivóvíz nélkül maradt Segesvár és környéke miközben zajlik a középkori fesztivál
2026. július 26., vasárnap

Öt nap élménye sűrűsödött az idei utolsó tusványosi nagykoncertekbe

Az idei Tusványos talán legbarátságosabb estéjén már érezni lehetett, hogy közeleg a búcsú, de a nagyszínpad előtti hangulaton ennek nyoma sem látszott.

Öt nap élménye sűrűsödött az idei utolsó tusványosi nagykoncertekbe
Hirdetés
2026. július 25., szombat

A megemelkedett árak mellett dilemmákkal is járt a büdzsé beosztása a fiatalok számára Tusványoson

A fesztiválélmény megmarad, csak közben folyamatos matekozás zajlik: mire menjen el a napi keret? Egy nap Tusványoson könnyen elvisz 60–100 lejt, de tapasztalataink szerint a legtöbb fiatal igyekezett okosan beosztani a pénzét.

A megemelkedett árak mellett dilemmákkal is járt a büdzsé beosztása a fiatalok számára Tusványoson
2026. július 25., szombat

Szombat délután is rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szombaton 15 óra 13 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Szombat délután is rengett a föld
Szombat délután is rengett a föld
2026. július 25., szombat

Szombat délután is rengett a föld

2026. július 25., szombat

Volt egészségügyi miniszter: kormány az állam védelmének egyik legfontosabb pillérét, az egészségügyi rendszert gyengíti

Alexandru Rogobete volt egészségügyi miniszter szerint a kormány az állások befagyasztásával és az egészségügyi dolgozók jövedelmének csökkentésével az állam védelmének egyik legfontosabb pillérét, az egészségügyi rendszert gyengíti.

Volt egészségügyi miniszter: kormány az állam védelmének egyik legfontosabb pillérét, az egészségügyi rendszert gyengíti
Hirdetés