A Sapientia révén a semmiből egy új világot teremtett az erdélyi magyarság

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Első tanévnyitójának 20. évfordulóját ünnepli Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A kétnapos rendezvény első napján, szombaton többek között pódiumbeszélgetést tartottak, amelyen érdekes háttérinformációkat osztottak meg a meghívottak.

Iszlai Katalin

2021. október 02., 21:312021. október 02., 21:31

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a 2012-es intézményi akkreditáció óta az első tanévnyitó évfordulóján szervezi meg az Egyetem Napja nevű eseményt. Az idei alkalom azért is különleges, mert

a felsőoktatási intézmény húsz éve, 2001. október 3-án nyitotta meg kapuit.

A kerek évfordulót kétnapos rendezvénnyel Csíkszeredában ünnepli az egyetem, ennek részeként szerveztek szombaton többek között egy pódiumbeszélgetést.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora, Kása Zoltán, a Sapientia EMTE korábbi rektorhelyettese, egykori szenátusi elnöke és Lázár Ede, az egyetem csíkszeredai karának dékánja számos érdekességet osztott meg az érdeklődőkkel a nagy aulában.

Farkas Emőd (irodavezető, Sapientia Alapítvány) moderátor kérésére a meghívottak először a kezdetekre emlékeztek vissza, felelevenítették, miként kerültek kapcsolatba az egyetemmel, ezt követően pedig általánosabb témák kerültek terítékre. Első ízben arról esett szó, hogy miért lett több kar, miért éppen a meglévő helyszíneket választották, és hogyan állt össze a szakkínálat. Kató Béla kiemelte:

az indulás óta szempont az, hogy olyan szakokat indítsanak el, amelyek az állami egyetemi oktatásban hiánycikknek számítanak.

Abban viszont, hogy pontosan mikor, hol és mi valósult meg, mindig közrejátszott az emberi tényező is.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Kása Zoltán arról beszélt, hogy a legelején Marosvásárhely nem is szerepelt helyszínként a tervekben, azt, hogy mégis épült ott egyetem, a helybéliek harcolták ki. Mint fogalmazott:

az utolsó percben ugrottak fel az utolsó vagonra, azóta azonban a mozdonyt megcserélték, hiszen a diáklétszám és a szakkínálat szempontjából is élen jár a marosvásárhelyi kar.

Beszélt továbbá egy egyezségről is, amit többek között a Sapientia EMTE kötött a Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel arra vonatkozóan, hogy ne indítsák ugyanazokat a szakokat. Ezt Kása bevallása szerint

mindkét fél megszegte az idők során, de csak olyan mértékben, hogy ne befolyásolják kedvezőtlenül egymás működését.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A Sapientia indított például informatika szakot, de ez iránt akkora az érdeklődés, hogy minden felsőoktatási intézményben betelnek a helyek. Ugyanígy viszont a Babeş-Bolyai Tudományegyetem is indított környezettudomány szakot magyar diákok számára azt követően, hogy a Sapientián már működött ilyen képzés. Lázár Ede a gondolatmenethez kapcsolódva kiemelte: az említett szabály létjogosultságát nem kérdőjelezi meg, de mindenképpen erős korlátot jelentett a Sapientiának az elmúlt 20 évben.

Idézet
Ha főáramú szakokkal tudtunk volna a keresletnek megfelelően indítani, jóval egyszerűbb lett volna a működésünk

– ismerte el.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A továbbiakban a meghívottak arra tértek ki, hogy hol látják a Sapientiát a többi egyetem között. Ezzel kapcsolatban Tonk Márton elmondta:

mára kialakult az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat, amelyhez három intézmény tartozik: a Sapientia EMTE, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet.

Az sem titok továbbá, hogy ez a három intézmény között előkészítés alatt áll egy olyan dokumentum, amely jogi értelemben is létrehozza az egyetemi konzorciumot. Ezáltal számos lehetőség nyílik meg előttük, például

jóval könnyebb lesz doktori iskolákat indítaniuk együtt, mint külön-külön.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A pódiumbeszélgetés utolsó kérdéseként a moderátor arra volt kíváncsi, hogy mi volt az elmúlt 20 év legnagyobb megvalósítása a meghívottak szerint. Számos fontos pillanat elhangzott, a legmeghatározóbb választ azonban Kató Béla adta. Mint fogalmazott, a legnagyobb megvalósítás az, hogy

a semmiből egy új világot teremtett az erdélyi magyarság.

„Se diák nem volt, se tanár, se épület. Ma minden van már. Ha ez nem a csoda kategóriába tartozik, akkor mi? Ilyen módon, ilyen rövid idő alatt ezt nem tették meg sok helyen.

Idézet
A felmérésekben a nyolcvanadik helyről indultunk, és ma már a huszadik helyen van az egyetem. Nincs lehetetlen. Bármit meg lehet csinálni, csak hinni kell benne

– húzta alá.

3 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Hajnali 4 fok Csíkban, miközben Európa retteg a hőségtől

Miközben Európa-szerte a hőséggel küszködnek, addig íme egy hűsítő hír: Csíkszeredában szerdára virradóan 4,2 Celsius-fokra esett vissza a hőmérséklet.

Hajnali 4 fok Csíkban, miközben Európa retteg a hőségtől
2025. július 02., szerda

Megint jön egy salátarendelet, és ez még keserűbb lesz

Dragoș Anastasiu kedden este bejelentette, hogy a kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő csomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni”.

Megint jön egy salátarendelet, és ez még keserűbb lesz
2025. július 02., szerda

Földrengés volt ma reggel, amikor a legtöbben munkába készültek

A Richter-skála szerint 3,6-os erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt ma reggel, amikor a legtöbben munkába készültek
2025. július 02., szerda

Hatezer hektár alá csökkent a burgonyaföldek összterülete Hargita megyében

A Hargita megye alap növénykultúrájának számító pityókát egyre kisebb területen termesztik a megyében. Alig több, mint tíz év alatt a felére csökkent a burgonyaföldek összterülete, idén ez már a hatezer hektárt sem éri el.

Hatezer hektár alá csökkent a burgonyaföldek összterülete Hargita megyében
2025. július 01., kedd

A minimálbéren dolgozó hatéves fizetését kapná meg a most búcsúzó magyar alkotmánybíró is

Fejenkét 180 ezer lejes juttatásról szóló összeget hozott nyilvánosságra kedden a román központi sajtó, amit annak a három alkotmánybírónak adnának, akiknek most jár le a kilencéves mandátumuk. Köztük van a magyar alkotmánybíró is.

A minimálbéren dolgozó hatéves fizetését kapná meg a most búcsúzó magyar alkotmánybíró is
2025. július 01., kedd

Előre tervezett áramszünetek több településen Maros, Hargita és Kovászna megyében

Az áramszolgáltató közlése szerint előre tervezett karbantartási munkálatok miatt a következő napokban több településen is ideiglenes áramszünetre kell számítani.

Előre tervezett áramszünetek több településen Maros, Hargita és Kovászna megyében
2025. július 01., kedd

Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött a bíróság

Az ítélet nem jogerős.

Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött a bíróság
2025. július 01., kedd

Háztartási célokra alkalmas a csapvíz Dicsőszentmártonban

A dicsőszentmártoni ivóvíztisztító-állomás továbbra is zavartalanul biztosítja a háztartási vízellátást a térségben, mivel a Kis-Küküllő sókoncentrációja a legfrissebb mérések szerint még mindig a megengedett 1500 mg/l-es határérték alatt van.

Háztartási célokra alkalmas a csapvíz Dicsőszentmártonban
2025. július 01., kedd

Elindult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi Gondosóra programra

Elindult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi időseknek és rászorulóknak szóló Gondosóra szociális támogatási programra, kedden. Mutatjuk, hogyan jelentkezhetnek az érdekeltek.

Elindult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi Gondosóra programra