Hirdetés
Hirdetés

A Sapientia révén a semmiből egy új világot teremtett az erdélyi magyarság

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Első tanévnyitójának 20. évfordulóját ünnepli Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A kétnapos rendezvény első napján, szombaton többek között pódiumbeszélgetést tartottak, amelyen érdekes háttérinformációkat osztottak meg a meghívottak.

Iszlai Katalin

2021. október 02., 21:312021. október 02., 21:31

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a 2012-es intézményi akkreditáció óta az első tanévnyitó évfordulóján szervezi meg az Egyetem Napja nevű eseményt. Az idei alkalom azért is különleges, mert

a felsőoktatási intézmény húsz éve, 2001. október 3-án nyitotta meg kapuit.

A kerek évfordulót kétnapos rendezvénnyel Csíkszeredában ünnepli az egyetem, ennek részeként szerveztek szombaton többek között egy pódiumbeszélgetést.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora, Kása Zoltán, a Sapientia EMTE korábbi rektorhelyettese, egykori szenátusi elnöke és Lázár Ede, az egyetem csíkszeredai karának dékánja számos érdekességet osztott meg az érdeklődőkkel a nagy aulában.

Farkas Emőd (irodavezető, Sapientia Alapítvány) moderátor kérésére a meghívottak először a kezdetekre emlékeztek vissza, felelevenítették, miként kerültek kapcsolatba az egyetemmel, ezt követően pedig általánosabb témák kerültek terítékre. Első ízben arról esett szó, hogy miért lett több kar, miért éppen a meglévő helyszíneket választották, és hogyan állt össze a szakkínálat. Kató Béla kiemelte:

az indulás óta szempont az, hogy olyan szakokat indítsanak el, amelyek az állami egyetemi oktatásban hiánycikknek számítanak.

Abban viszont, hogy pontosan mikor, hol és mi valósult meg, mindig közrejátszott az emberi tényező is.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Kása Zoltán arról beszélt, hogy a legelején Marosvásárhely nem is szerepelt helyszínként a tervekben, azt, hogy mégis épült ott egyetem, a helybéliek harcolták ki. Mint fogalmazott:

az utolsó percben ugrottak fel az utolsó vagonra, azóta azonban a mozdonyt megcserélték, hiszen a diáklétszám és a szakkínálat szempontjából is élen jár a marosvásárhelyi kar.

Beszélt továbbá egy egyezségről is, amit többek között a Sapientia EMTE kötött a Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel arra vonatkozóan, hogy ne indítsák ugyanazokat a szakokat. Ezt Kása bevallása szerint

mindkét fél megszegte az idők során, de csak olyan mértékben, hogy ne befolyásolják kedvezőtlenül egymás működését.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A Sapientia indított például informatika szakot, de ez iránt akkora az érdeklődés, hogy minden felsőoktatási intézményben betelnek a helyek. Ugyanígy viszont a Babeş-Bolyai Tudományegyetem is indított környezettudomány szakot magyar diákok számára azt követően, hogy a Sapientián már működött ilyen képzés. Lázár Ede a gondolatmenethez kapcsolódva kiemelte: az említett szabály létjogosultságát nem kérdőjelezi meg, de mindenképpen erős korlátot jelentett a Sapientiának az elmúlt 20 évben.

Idézet
Ha főáramú szakokkal tudtunk volna a keresletnek megfelelően indítani, jóval egyszerűbb lett volna a működésünk

– ismerte el.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A továbbiakban a meghívottak arra tértek ki, hogy hol látják a Sapientiát a többi egyetem között. Ezzel kapcsolatban Tonk Márton elmondta:

mára kialakult az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat, amelyhez három intézmény tartozik: a Sapientia EMTE, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet.

Az sem titok továbbá, hogy ez a három intézmény között előkészítés alatt áll egy olyan dokumentum, amely jogi értelemben is létrehozza az egyetemi konzorciumot. Ezáltal számos lehetőség nyílik meg előttük, például

jóval könnyebb lesz doktori iskolákat indítaniuk együtt, mint külön-külön.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A pódiumbeszélgetés utolsó kérdéseként a moderátor arra volt kíváncsi, hogy mi volt az elmúlt 20 év legnagyobb megvalósítása a meghívottak szerint. Számos fontos pillanat elhangzott, a legmeghatározóbb választ azonban Kató Béla adta. Mint fogalmazott, a legnagyobb megvalósítás az, hogy

a semmiből egy új világot teremtett az erdélyi magyarság.

„Se diák nem volt, se tanár, se épület. Ma minden van már. Ha ez nem a csoda kategóriába tartozik, akkor mi? Ilyen módon, ilyen rövid idő alatt ezt nem tették meg sok helyen.

Idézet
A felmérésekben a nyolcvanadik helyről indultunk, és ma már a huszadik helyen van az egyetem. Nincs lehetetlen. Bármit meg lehet csinálni, csak hinni kell benne

– húzta alá.

Hirdetés

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

A közel-keleti helyzetről tárgyal a Legfelsőbb Védelmi Tanács

Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.

A közel-keleti helyzetről tárgyal a Legfelsőbb Védelmi Tanács
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Sajtóforrás: harci repülőgépeket és katonákat küldene az USA Romániába a közel-keleti konfliktus miatt

Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.

Sajtóforrás: harci repülőgépeket és katonákat küldene az USA Romániába a közel-keleti konfliktus miatt
2026. március 10., kedd

Sajtóértesülés: még ezen a héten Bukarestbe jön Volodimir Zelenszkij

Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.

Sajtóértesülés: még ezen a héten Bukarestbe jön Volodimir Zelenszkij
2026. március 10., kedd

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, lehet tanulmányozni

A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.

Nyilvános a 2026-os állami költségvetés tervezete, lehet tanulmányozni
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Bojkottra készülnek a tanárok, veszélybe kerülhet a próbavizsgák megszervezése

Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.

Bojkottra készülnek a tanárok, veszélybe kerülhet a próbavizsgák megszervezése
2026. március 10., kedd

Tűz ütött ki egy lakóházban Libánfalván

Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.

Tűz ütött ki egy lakóházban Libánfalván
2026. március 10., kedd

Történelmi pillanat: hetven év után visszatértek a fakó keselyűk Romániába

Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.

Történelmi pillanat: hetven év után visszatértek a fakó keselyűk Romániába
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Felmérés: ezzel az öt dologgal spórolnának leginkább a romániaiak ebben a megdrágult világban

A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.

Felmérés: ezzel az öt dologgal spórolnának leginkább a romániaiak ebben a megdrágult világban
2026. március 10., kedd

Bemutatták az új Dacia-modellt, a Strikert

Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.

Bemutatták az új Dacia-modellt, a Strikert
2026. március 10., kedd

Tarlóégetés: nehezen vonhatók felelősségre a védett területek felgyújtói

Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.

Tarlóégetés: nehezen vonhatók felelősségre a védett területek felgyújtói
Hirdetés