
Nem várhatják el a területtulajdonosok, hogy többet kapjanak a földjeikért, mint amennyit azok valójában érnek. Képünk illusztráció
Fotó: Sándor Csilla
A hivatalosan bevallott a valósnál kisebb terület-vételárak miatt kapnak a piaci árnál kevesebbet a kisajátított területek tulajdonosai. Több területtulajdonos jelezte a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak, hogy kevesli a elkerülő út építéséhez kisajátított területekre megállapított összeget.
2021. április 22., 18:102021. április 22., 18:10
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere korábban azt tanácsolta az érintetteknek, ha úgy gondolják, a kisajátításért felajánlott összeg jelentősen különbözik a terület piaci értékétől, akkor összefogva, közösen tereljék bírósági útra az ügyet.
A polgármester csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, azóta kiderült, hogy
A felértékelő a közjegyzőktől kéri ki az adott területen lebonyolított adásvételeket, az azokban szereplő árakat átlagolja, ebből számolja ki a piaci értéket, amit kifizetnek a területekért. A gond az, hogy fennáll a gyanúja, hogy a tranzakciók során
Ha eladtak egy területet tízezer euróért, a hivatalos dokumentumokba a közjegyzőnél kétezer eurót írtak be, így fennáll a szürke adásvétel gyanúja – fejtette ki meglátásait a polgármester. „Ilyen körülmények között már nem lehet a bírósághoz fordulni, hiszen nem mondhatják azt a bírónak, hogy adót csaltak, amikor vásárolták a területet.
– szögezte le Antal Árpád. Hozzátette, a terelőút építésének folyamata a tervek szerint halad, a vételár körüli elégedetlenség, még egy per sem lassítja le azt, ezért is mondta korábban, hogy nyugodtan forduljanak igazságszolgáltatáshoz. Szerinte úgy tűnik, hogy most már erre nincs indok. Az Országos Útügyi Igazgatóság 2019-ben hirdette meg a közmeghallgatást az elkerülő út megépítéséről, akkor nem érkeztek be észrevételek.
Amennyiben a nyomvonal kettészeli a földeket, a tulajdonosok egymás közötti cseréjével megoldható, hogy mindenkinek csak egyik oldalon legyen területe – tanácsolja a városvezetés. Fontolgatják, hogy ilyen esetben a város vállalja át az átíratás költségeit, ám erre jogi megoldást kell találni.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata már tíz éve tervezi az elkerülő út megépítését, hogy csökkentsék a városon áthaladó forgalmat.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
A jelenlegi 4325 lejről 4652 lejre emelné 2027-ben a bruttó minimálbért az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). A szakszervezeti szövetség átlátható, méltányos számítási módszert és a minimálbér befagyasztásának elkerülését szorgalmazza.
November 6-a, péntek az utolsó nap, amikor a gazdák benyújthatják a kérelmüket az aszály sújtotta kukorica- és napraforgótermés után járó rendkívüli támogatásra – hívta fel a figyelmet kedden a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Az ősz színeit kedd reggelre a frissen hullott hó fehérsége törte meg Hargitafürdőn.
Romániában több mint négyezer gyermek szenved 1-es típusú cukorbetegségben, a kezeléshez való hozzáférést, a metabolikus betegségek megelőzését és az egészségnevelést a legfontosabb prioritások közé kell sorolni – jelentette ki az egészségügyi miniszter.
szóljon hozzá!