„Régebben a nyolc óra munkaidő azt jelentette, hogy 7-től 15 óráig kellett dolgozni.”
Fotó: Balogh Orsolya
A romániai alkalmazottak 35 százaléka heti 40 óránál többet dolgozik – derül ki az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért) legfrissebb adataiból. Az Európai munkakörülmény-felmérés nevű kutatás szerint a túlórázásnak jelentős negatív hatással van a munkavállalókra. A jelenség Hargita megyében sem ismeretlen.
2018. április 30., 08:512018. április 30., 08:51
A heti 40 óránál hosszabb munkaidő nemcsak fárasztó, hanem törvénytelen is lehet, amennyiben a munkaadó nem ellensúlyozza azt szabadnappal vagy magasabb fizetéssel. A Munkatörvénykönyv értelmében ugyanis
Minden ezen felül ledolgozott óra túlórának számít, amely a munkaadó kérésére, és az alkalmazott beleegyezésével végezhető, de az így ledolgozott munkaidő sem haladhatja meg a heti 48 órát.
A túlórát fizetett szabadidővel, vagy – amennyiben ez a munka természete miatt nem lehetséges – pénzbeli juttatással kell megtérítenie a munkaadónak. A fent említett kutatás szerint a túlórázás a romániai alkalmazottak több mint 35 százalékát érinti (ennyien dolgoznak többet heti 40 óránál), ezzel pedig a ledolgozott munkaórák számának tekintetében a harmadik helyen áll az uniós tagországokat összehasonlító rangsorban – a romániai munkavállalóknál csak a csehek és a görögök dolgoznak többet (az uniós átlag 23 százalék).
A két munkanap közötti pihenőidő tekintetében a hazai munkavállalók 22 százaléka állította azt, hogy egy hónapban többször is előfordul, hogy kevesebb mint 11 óra telik el két munkanapjuk között. Az uniós átlag 23 százalék. Arra a kérdésre, hogy mi alapján határozzák meg munkaidejüket, a romániai alkalmazottak 69 százaléka válaszolta, hogy a vállalat határozza meg azt, és nincs lehetőségük változtatásra (az uniós átlag 56 százalék); és csupán hat százalékuk állította, hogy bizonyos keretek között ők határozhatják meg munkaidejüket, miközben az uniós átlag ebben az esetben jóval magasabb, 19 százalékos. A fennmaradó válaszadók közül 8 százalék nyilatkozta, hogy választhat a vállalat által meghatározott különböző munkarendek között, 17 százalékuk pedig teljes egészében saját munkarendet határozhat meg magának.
A felmérés szerint a hazai munkavállalók 25 százaléka érzi úgy, hogy nagyon jól illeszkedik a munkaideje a munkán kívüli, családi vagy társadalmi kötelezettségeihez, továbbá 67 százalék szerint illeszkedik jól, 7 százalék szerint nem túl jól, egy százalék szerint pedig egyáltalán nem illeszkedik egyéb kötelezettségeikhez a munkaidejük.
Fotó: Pinti Attila
Érdekes adat az is, hogy 21 százalékuk saját bevallásuk szerint mindig vagy többnyire túl fáradtnak érezték magukat a munkaidő lejárta után ahhoz, hogy elvégezzék a szükséges házimunkákat (41 százalékuk néha, 38 százalék pedig ritkán vagy soha). A túlórázás, illetve a munka és a magánélet egyensúlyának felbomlása azonban komoly kockázatokkal járhat: a kutatás szerint a probléma kapcsolatba hozható az egyén fizikai és lelki egészségének romlásával, a saját életvitelével való elégedettségének csökkenésével, az érzelmi kimerültséggel, a depresszió kialakulásával, étvágycsökkenéssel és fáradékonysággal. Mindezek mellett motivációvesztést, kiégést is eredményez, illetve negatívan hat a munka eredményességére,
Az országos munkaügyi felügyelőség vezetője, Dantes Nicolea Bratu az Adevărul román nyelvű napilapnak elmondta, a túlórázással kapcsolatos rendellenességek a második helyen állnak az intézmény által kapott panaszok rangsorában. Mint mondta, évente 50–80 ezer petíciót kapnak, ezek zöme a munkaidőn kívül ledolgozott órákkal kapcsolatos: vagy nem vezetnek nyilvántartást a túlórák számáról, vagy nem kárpótolják azt szabadidővel, sem pénzbeli juttatással.
Az intézmény Hargita megyei vezetője, Dorin Male szerint a probléma itt sem ismeretlen, tavaly 11 panaszt kaptak a túlórázással kapcsolatosan. Bakcsy Tünde, a Csíki Vállalkozók Egyesületének ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta,
„Régebben a nyolc óra munkaidő azt jelentette, hogy 7-től 15 óráig kellett dolgozni. Korán keltek, a nyolc órát ledolgozták, de kora délután lejárt a munkaidő, és volt egy hosszú szabad délutánja mindenkinek a családdal tölteni.
Ez azért is lehet, mert a vállalkozó nem tudja megengedni magának, hogy két alkalmazottat foglalkoztasson, ezért csak nyolc órát nyit, egy alkalmazottal. Ha még az ebédszünetet is figyelembe vesszük, akkor ki lehet számolni, hogy mikor ér haza az alkalmazott, és mennyi időt tud a családdal tölteni. Ami a vállalkozókat illeti, nekik nincs konkrét munkaprogramjuk. Számukra mindegy, hogy mikor és mennyit dolgoznak, a lényeg, hogy a vállalkozásuk jól működjön” – emelte ki Bakcsy Tünde.
Megrázó felvételt tettek közzé a napokban, sokkolva az internet és a közutak népét: egy szabálytalan előzés csak hajszál híján nem fordult katasztrófába.
17 méter magas lucfenyőt állítottak fel Csíkszereda ünnepi karácsonyfájaként a városi parkban hétfőn – adta hírül Facebook-oldalán Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
A kormány tartalékalapjából érkezett 895 ezer lej felhasználásáról döntöttek és a városi ügyintézéseket segítő új projekteket is elindítottak Gyergyószentmiklóson, többek között ezekről döntöttek a hétfőn tartott rendkívüli önkormányzati ülésen.
A hét első felében a sokévi átlagnál magasabb hőmérsékleti értékekre lehet számítani országszerte, aztán lehűl a levegő, és hasonlóan alakul az időjárás a jövő héten is. Csapadék is több alkalommal várható a november 18. és december 1. közötti időszakban.
Épületdarabok zuhantak a járdára egy ingatlanról a székelyudvarhelyi városháza közelében – a helyi rendőrség fel fogja szólítani az épület tulajdonosait, hogy végezzék el a javításokat a járókelők biztonsága érdekében.
Kérést kell letenniük néhány kézdivásárhelyi utca lakóinak, hogy csatlakozzanak az új szennyvízcsatornára.
Maros megye az első négy megye között volt két évvel ezelőtt, ahol bevezette a rendőrség az elektronikus megfigyelőrendszert. A köznapi fogalommal lábbilincsként emlegetett rendszerrel októberben 278 személyt figyeltek az országos hatóságok.
Méltósággal viselt, súlyos betegség után elhunyt Székely Árpád, az a székelyudvarhelyi földrajztanár és fotográfus, akinek felépüléséért számos jóakaratú ember fogott össze az elmúlt hónapokban.
Lejárt a korábbi engedély, így ismét kérnie kell a dokumentumot az államtól Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának a szejkefürdői mofettagázok és ásványvizek kitermelése érdekében – derült ki a hétfői tanácsülésen.
Kelemen Hunor és az RMDSZ választási programja a családok megsegítésére, a vállalkozások támogatására összpontosít, a magyar közösség érdekeit tartja szem előtt – értékelte Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere Marosvásárhelyen.
szóljon hozzá!