A romániai alkalmazottaknál csak a csehek és a görögök túlóráznak többet

Minden ezen felül ledolgozott óra túlórának számít, amely a munkaadó kérésére, és az alkalmazott beleegyezésével végezhető, de az így ledolgozott munkaidő sem haladhatja meg a heti 48 órát.

A túlórát fizetett szabadidővel, vagy – amennyiben ez a munka természete miatt nem lehetséges – pénzbeli juttatással kell megtérítenie a munkaadónak. A fent említett kutatás szerint a túlórázás a romániai alkalmazottak több mint 35 százalékát érinti (ennyien dolgoznak többet heti 40 óránál), ezzel pedig a ledolgozott munkaórák számának tekintetében a harmadik helyen áll az uniós tagországokat összehasonlító rangsorban – a romániai munkavállalóknál csak a csehek és a görögök dolgoznak többet (az uniós átlag 23 százalék).

A két munkanap közötti pihenőidő tekintetében a hazai munkavállalók 22 százaléka állította azt, hogy egy hónapban többször is előfordul, hogy kevesebb mint 11 óra telik el két munkanapjuk között. Az uniós átlag 23 százalék. Arra a kérdésre, hogy mi alapján határozzák meg munkaidejüket, a romániai alkalmazottak 69 százaléka válaszolta, hogy a vállalat határozza meg azt, és nincs lehetőségük változtatásra (az uniós átlag 56 százalék); és csupán hat százalékuk állította, hogy bizonyos keretek között ők határozhatják meg munkaidejüket, miközben az uniós átlag ebben az esetben jóval magasabb, 19 százalékos. A fennmaradó válaszadók közül 8 százalék nyilatkozta, hogy választhat a vállalat által meghatározott különböző munkarendek között, 17 százalékuk pedig teljes egészében saját munkarendet határozhat meg magának.

A felmérés szerint a hazai munkavállalók 25 százaléka érzi úgy, hogy nagyon jól illeszkedik a munkaideje a munkán kívüli, családi vagy társadalmi kötelezettségeihez, továbbá 67 százalék szerint illeszkedik jól, 7 százalék szerint nem túl jól, egy százalék szerint pedig egyáltalán nem illeszkedik egyéb kötelezettségeikhez a munkaidejük.

Az országos munkaügyi felügyelőség vezetője, Dantes Nicolea Bratu az Adevărul román nyelvű napilapnak elmondta, a túlórázással kapcsolatos rendellenességek a második helyen állnak az intézmény által kapott panaszok rangsorában. Mint mondta, évente 50–80 ezer petíciót kapnak, ezek zöme a munkaidőn kívül ledolgozott órákkal kapcsolatos: vagy nem vezetnek nyilvántartást a túlórák számáról, vagy nem kárpótolják azt szabadidővel, sem pénzbeli juttatással.

Az intézmény Hargita megyei vezetője, Dorin Male szerint a probléma itt sem ismeretlen, tavaly 11 panaszt kaptak a túlórázással kapcsolatosan. Bakcsy Tünde, a Csíki Vállalkozók Egyesületének ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta,

„Régebben a nyolc óra munkaidő azt jelentette, hogy 7-től 15 óráig kellett dolgozni. Korán keltek, a nyolc órát ledolgozták, de kora délután lejárt a munkaidő, és volt egy hosszú szabad délutánja mindenkinek a családdal tölteni.

Ez azért is lehet, mert a vállalkozó nem tudja megengedni magának, hogy két alkalmazottat foglalkoztasson, ezért csak nyolc órát nyit, egy alkalmazottal. Ha még az ebédszünetet is figyelembe vesszük, akkor ki lehet számolni, hogy mikor ér haza az alkalmazott, és mennyi időt tud a családdal tölteni. Ami a vállalkozókat illeti, nekik nincs konkrét munkaprogramjuk. Számukra mindegy, hogy mikor és mennyit dolgoznak, a lényeg, hogy a vállalkozásuk jól működjön” – emelte ki Bakcsy Tünde.