
Sajtótájékoztatón az alkotók. Egy erdélyi szász család történetét meséli el az előadás
Fotó: Haáz Vince
Az emigrálás a témája idén a marosvásárhelyi Yorick Stúdiónak, ebben a témában mutatják be előbb egy német kortárs szerző, Elise Wilk darabját, később pedig Kincses Réka drámáját. Mindkét előadás arra szolgál, hogy jobban megértsük az elvándoroltak és a befogadók szemszögét.
2019. szeptember 16., 20:502019. szeptember 16., 20:50
2019. szeptember 17., 15:292019. szeptember 17., 15:29
Tizedik kiadásához érkezett idén a Yorick Stúdió Kultúraközi párbeszéd a kortárs dráma tükrében című projektje.
– mondta az előadás beharangozó sajtótájékoztatóján Sebestyén Aba. Elise Wilk német és Kincses Réka magyar nemzetiségű, romániai származású drámaírók a kivándoroltak és a Romániában maradtak szemszögéből írtak az emigrálásról, mindkét, nagyon személyes jellegű új szöveg a dokumentum-színház és a művész színház közötti határvonalon helyezkedik el.
Sajtótájékoztatón az alkotók
Fotó: Haáz Vince
Az első szöveg, Elise Wilk Eltűntek című drámája. „Az én történetem egy erdélyi szász család történetét meséli 1944-től napjainkig, három részben. Gyakorlatilag az első rész 1989-ben játszódik, a forradalom előtt, a második rész visszamegy az időben 1945-be, amikor a szászokat Szibériába deportálták, az utolsó rész pedig 2007-ben játszódik, amikor Románia csatlakozik az Európai Unióhoz. Gyakorlatilag ugyanazon család története a történelem évszázadain keresztül” – mondta a darab írója, Elise Wilk.
A előadás egyik kulcsszerepében az emigrációban élő és a marosvásárhelyi színházi életbe hosszú kimaradás után visszatérő Szilágyi Enikőt láthatja a közönség, aki több szempontól is személyesen érintett: szász felmenői átélték az előadásban bemutatott történelmi fordulatokat, de a színésznő maga is emigrációban él, jelenleg Párizsban.
– fogalmazott a sajtótájékoztatón Szilágyi Enikő színművész, aki szerint azért is fontos ez a darab, mert a történelemnek egy agyonhallgatott korszakát mutatja be. A bemutatóra szeptember 18-án, 19 órakor kerül sor Marosvásárhelyen, a Mészárosok Bástyájában. Kincses Réka drámáját a későbbiekben mutatják be.
Jelenet az előadásból
Fotó: Haáz Vince
A Kultúraközi párbeszéd a kortárs dráma tükrében című projekt tizedik kiadásának támogatói a Bethlen Gábor Alap, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!