Hirdetés
Hirdetés

A migráció témájában mutat be előadásokat a marosvásárhelyi Yorick Stúdió

Sajtótájékoztatón az alkotók. Egy erdélyi szász család történetét meséli el az előadás •  Fotó: Haáz Vince

Sajtótájékoztatón az alkotók. Egy erdélyi szász család történetét meséli el az előadás

Fotó: Haáz Vince

Az emigrálás a témája idén a marosvásárhelyi Yorick Stúdiónak, ebben a témában mutatják be előbb egy német kortárs szerző, Elise Wilk darabját, később pedig Kincses Réka drámáját. Mindkét előadás arra szolgál, hogy jobban megértsük az elvándoroltak és a befogadók szemszögét.

Szász Cs. Emese

2019. szeptember 16., 20:502019. szeptember 16., 20:50

2019. szeptember 17., 15:292019. szeptember 17., 15:29

Tizedik kiadásához érkezett idén a Yorick Stúdió Kultúraközi párbeszéd a kortárs dráma tükrében című projektje.

Idézet
Minden évben olyan témákat igyekeztünk körbejárni, amelyek foglalkoztatják a társadalmunkat. Idén a kivándorlásra, az emigrálásra esett a választásunk, hiszen ez folyik ki a sajtóból, a migránsok érkezése, de a romániaiak kivándorlása is

– mondta az előadás beharangozó sajtótájékoztatóján Sebestyén Aba. Elise Wilk német és Kincses Réka magyar nemzetiségű, romániai származású drámaírók a kivándoroltak és a Romániában maradtak szemszögéből írtak az emigrálásról, mindkét, nagyon személyes jellegű új szöveg a dokumentum-színház és a művész színház közötti határvonalon helyezkedik el.

Sajtótájékoztatón az alkotók •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Sajtótájékoztatón az alkotók

Fotó: Haáz Vince

Az első szöveg, Elise Wilk Eltűntek című drámája. „Az én történetem egy erdélyi szász család történetét meséli 1944-től napjainkig, három részben. Gyakorlatilag az első rész 1989-ben játszódik, a forradalom előtt, a második rész visszamegy az időben 1945-be, amikor a szászokat Szibériába deportálták, az utolsó rész pedig 2007-ben játszódik, amikor Románia csatlakozik az Európai Unióhoz. Gyakorlatilag ugyanazon család története a történelem évszázadain keresztül” – mondta a darab írója, Elise Wilk.

Hirdetés

A előadás egyik kulcsszerepében az emigrációban élő és a marosvásárhelyi színházi életbe hosszú kimaradás után visszatérő Szilágyi Enikőt láthatja a közönség, aki több szempontól is személyesen érintett: szász felmenői átélték az előadásban bemutatott történelmi fordulatokat, de a színésznő maga is emigrációban él, jelenleg Párizsban.

Idézet
Ajándék ez az előadás számomra, hiszen harminc éve hagytam el Marosvásárhelyt, negyvenöt éve vagyok a pályán

– fogalmazott a sajtótájékoztatón Szilágyi Enikő színművész, aki szerint azért is fontos ez a darab, mert a történelemnek egy agyonhallgatott korszakát mutatja be. A bemutatóra szeptember 18-án, 19 órakor kerül sor Marosvásárhelyen, a Mészárosok Bástyájában. Kincses Réka drámáját a későbbiekben mutatják be. 

Jelenet az előadásból •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Jelenet az előadásból

Fotó: Haáz Vince

A Kultúraközi párbeszéd a kortárs dráma tükrében című projekt tizedik kiadásának támogatói a Bethlen Gábor Alap, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét

A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
2026. július 23., csütörtök

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
2026. július 23., csütörtök

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség

A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.

Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség
2026. július 23., csütörtök

Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön

Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.

Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön
2026. július 23., csütörtök

Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot

Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.

Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot
Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Festési tippek a Hérával

A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.

Festési tippek a Hérával
Festési tippek a Hérával
2026. július 23., csütörtök

Festési tippek a Hérával

2026. július 23., csütörtök

A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.

A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság
Hirdetés