
Képünk illusztráció
Fotó: Rab Zoltán
A Maros megyei rendőrség – a többi hatósággal együttműködve – 23 ezer lejt meghaladó bírságot szabott ki a járványügyi intézkedések betartását ellenőrző legutóbbi akcióján.
2021. március 15., 15:272021. március 15., 15:27
2021. március 15., 15:332021. március 15., 15:33
Elsősorban a kijárási tilalom megszegéséért, az arcmaszk hiányáért vagy nem megfelelő viseléséért büntettek. De ezer lejre bírságolták meg azt a személyt is, aki nem tartotta be a házi karantént, illetve egy éttermet is megbüntettek, mert megszegte a járványügyi szabályokat.
Az ellenőrzések folytatódnak, a rendfenntartók és más állami szervek naponta járőröznek, hogy a járvány terjedését az intézkedések betartásával megakadályozzák – tájékoztatott a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Az újonnan azonosított koronavírusos megbetegedések, illetve a tesztek száma is jelentősen csökkent a vasárnapi adatokhoz képest. A betegséggel összefüggésbe hozható elhalálozások számában enyhe növekedés, az intenzív terápiás ellátásra szorulók számában azonban csökkenés tapasztalható.
A kormányhivatal hétfői adatai szerint Maros megyében az elmúlt huszonnégy órában 46 koronavírussal fertőzött beteget azonosítottak, így a járvány kezdete óta a betegek száma 18 801-re emelkedett a megyében. Eddig 17 376-an küzdötték le a fertőzést a járvány kezdete óta Maros megyében. Kórházban 170 személyt kezelnek, illetve 37 beteget megfigyelés alatt tartanak, ők a teszteredményeikre várnak. Otthonában 85 személy gyógyul, 922-ten pedig otthoni karanténban tartózkodnak. Maros megyében eddig 603 személy hunyt el a koronavírussal összefüggő okok miatt.

Lecsökkent az új fertőzések száma a korábbi napokhoz képest hétfőn Hargita megyében, és halálesetek sem történtek a térségben az elmúlt 24 órában. A fertőzöttségi arány szintén csökkent, a kórházban ápolt fertőzöttek száma viszont egyre magasabb.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!