
Zsigmond Barna Pál: célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva
Fotó: Zsigmond Barna Pál személyes gyűjteménye
A marosvásárhelyi származású Zsigmond Barna Pál főkonzulként hat évig vezette Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusát, majd 2018-tól országgyűlési képviselőként, de egyúttal a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik. Feladatairól, az egyszerűsített honosításról, a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokról beszélgettünk.
2021. szeptember 14., 20:092021. szeptember 14., 20:09
– Zsigmond Barna Pált Erdélyben és Székelyföldön Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjeként ismerte meg a széles nyilvánosság. Milyen volt ezután a váltás, mennyire különböző országgyűlési képviselőként tevékenykedni, és vannak-e itt szerzett tapasztalatok, amelyek felhasználhatók ebben a munkában?
– Nincs szebb feladat annál, hogy minden egyes nap a Nemzet Házában képviselhetem azokat az embereket, akikért a főkonzulátuson is dolgoztunk hat éven keresztül.
A feladat nem változott, csak a helyszín. Csíkszeredai munkám alatt a mindennapok során felmerülő kérdések, problémák megoldásában tudtunk segíteni, miközben szoros kapcsolatot ápoltunk a helyi közélet szereplőivel. Az itt megszerzett tapasztalatok gyakorlatorientálttá formáltak, ami nélkül el sem tudnám képzelni, hogy parlamenti munkám során hogyan képviselhetném hitelesen a külhoni magyarokat akár a plenáris teremben, akár a Nemzeti Összetartozás Bizottságában, vagy éppen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében és Jogi Bizottságában.
– Képviselői munkája mellett a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik. Mit jelent ez a gyakorlatban, milyen feladatai vannak?
– Nagy öröm ért, amikor megtudtam, hogy a főkonzuli éveim alatt szerzett tapasztalatokat az országgyűlési képviselőség mellett a Kárpát-medencei konzulátusok koordinálásánál is felhasználhatom. Feladataim közé tartozik, hogy összehangoljam a konzulátusok nemzetpolitikai és szakmai tevékenységét a kormány irányelveivel, közreműködjek a külképviseleteket érintő szakpolitikai célkitűzések megfogalmazásában, segítsem a külügyminiszter úr munkáját a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartás erősítésében, valamint koordináljak egyes Kárpát-medencei sportberuházásokat.
– Az egyszerűsített honosítás bevezetése után bő tíz évvel még sok erdélyi magyar nem igényelte a magyar állampolgárságot. Miben látja ennek okait, és miképpen biztatná azokat, akik még nem tették meg ezt a lépést?
– Természetesen a magyarságunk nem az állampolgárságunktól függ. Ez egy lehetőség, amely felvételével nem csak a szívünkben, hanem közjogilag is a magyar nemzet részesei lehetünk. Bár a gyurcsányista baloldal folyamatosan elbagatellizálja a kérdést, véleményem szerint
Ezért biztatok minden erdélyi honfitársamat arra, hogy éljen vele, hiszen ezzel is érdemben teszünk a Kárpát-medencei magyar egység megmaradásáért.
– A honosítottak számára lehetővé vált választójoggal sokan éltek már korábban is, azonban nem mindenki van napirenden az ehhez szükséges regisztráció fontosságával, a személyi adatok naprakésszé tételével. Mivel ismét országgyűlési választások közelednek Magyarországon, mire érdemes figyelnie a külhoni választópolgárnak?
– Aki magyar állampolgár, az természetesen szavazhat is. Nem lehet elégszer ismételni, hogy
Ha ezt már korábban megtette, akkor ez a regisztráció érvényes, tehát nem kell ismételten megtenni. Az eddig regisztráltak száma meghaladja a négyszázezer főt. Ám
mert csak akkor tud szavazni, ha megérkezik a szavazási levélcsomag. Aki segítségre szorul, kérheti az Eurotrans Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a magyar főkonzulátusok segítségét ebben a folyamatban.
– Az eddigi adatok alapján a honosítottak egy része távol maradt a magyarországi országgyűlési választásoktól. Hogy látja ezt a helyzetet, ki döntött jól: akik ezt tették, vagy akik szavaztak, és miért? Mi a 2022-es magyarországi parlamenti választások tétje?
– A kérdésre a legtalálóbb választ Tamási Áron méltán szeretett művében találjuk: A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. Azt gondolom, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországot a szembetűnő változások jellemzik. Elképesztő teljesítményt mutatott a gazdaság növekedése, és végre van egy olyan kormányunk, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzet közjogi és gazdasági értelemben is egybeforrjon. Ahogy az interjú elején fogalmaztam, a mi hivatásunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva. Országgyűlési képviselőként és miniszteri biztosként ezért kötelességemnek érzem minden fórumon hangoztatni, hogy
Látjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett magyarországi baloldal gyakran uszít a határon túli magyarok ellen, emlékezhetünk, Szabó Tímea és Vadai Ágnes kirohanásaira. Ma a magyarországi ellenzék nemzetpolitikai szempontból is azt a gyurcsányi politikát képviseli, amelynek emlékezetes támadása a magyar nemzeti egység ellen a 2004. december 5-i népszavazás. Ma is ott ül a parlamentben az a néhány baloldali ember, aki 23 millió románnal riogatott, vagy az a Bangóné, aki családjával együtt plakátokon hergelte a magyarországiakat, hogy jönnek az erdélyiek és elveszik a munkahelyeket. Ráadásul Gyurcsányék most azzal is kampányolnak, hogy el kell venni a külhoni magyaroktól a szavazati jogot. Ki kell mondani, hogy
Ha az erdélyiek azt szeretnék, hogy folytatódjon az a soha nem látott nemzetpolitikai támogatás, ami az elmúlt években, az Orbán Viktor által vezetett kormányok alatt történt, akkor vegyenek részt a 2022-es magyarországi választásokon és szavazzanak a Fidesz–KDNP-re.
Közel nyolcvan fogat gyűlt össze vasárnap a csíkjenőfalvi húsfeldolgozónál az első felcsíki lovasszán-ünnep megnyitóján, hogy mintegy nyolc kilométert megtéve eljussanak a csíkkarcfalvi közbirtokosság erdei házához.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) konzultál a tagjaival arról, hogy maradjanak-e kormányon a továbbiakban – nyilatkozta hétfőn az alakulat alelnöke, Lia Olguța Vasilescu.
A külügyminisztérium szerint román állampolgárok eddig nem kértek konzuli segítséget Románia külképviseletétől a csaknem 40 halálos áldozatot követelő spanyolországi vonatbaleset nyomán.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt hétfőn 9 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Fagyos időre figyelmeztető újabb riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn Románia egész területére.
Tavaly több mint nyolcezer embert mentettek meg a hegyimentő szolgálat munkatársai Romániában, mintegy 450-nel többet, mint az előző évben.
Hegyimentőt ütött meg egy férfi, miután elégedetlen volt azzal, hogy nem segített megtalálni felesége hóba esett mobiltelefonját.
Javasolni fogja Craiova polgármestere, hogy a város tiszteletbeli polgárává avassák azt az indiai – mint utólag kiderült, nem nepáli – vendégmunkást, aki megmentette a befagyott tóba esett ötéves kislány életét.
A Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Tavaly összesen 3950 halálos és súlyos sérüléssel járó közúti balesetet történt országos szinten, kevesebb, mint az előző évben – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
szóljon hozzá!