Hirdetés
Hirdetés

A magyar egység megmaradása a tét

Zsigmond Barna Pál: célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva •  Fotó: Zsigmond Barna Pál személyes gyűjteménye

Zsigmond Barna Pál: célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva

Fotó: Zsigmond Barna Pál személyes gyűjteménye

A marosvásárhelyi származású Zsigmond Barna Pál főkonzulként hat évig vezette Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusát, majd 2018-tól országgyűlési képviselőként, de egyúttal a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik. Feladatairól, az egyszerűsített honosításról, a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokról beszélgettünk.

Kovács Attila

2021. szeptember 14., 20:092021. szeptember 14., 20:09

– Zsigmond Barna Pált Erdélyben és Székelyföldön Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjeként ismerte meg a széles nyilvánosság. Milyen volt ezután a váltás, mennyire különböző országgyűlési képviselőként tevékenykedni, és vannak-e itt szerzett tapasztalatok, amelyek felhasználhatók ebben a munkában?

– Nincs szebb feladat annál, hogy minden egyes nap a Nemzet Házában képviselhetem azokat az embereket, akikért a főkonzulátuson is dolgoztunk hat éven keresztül.

Az a célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva.

A feladat nem változott, csak a helyszín. Csíkszeredai munkám alatt a mindennapok során felmerülő kérdések, problémák megoldásában tudtunk segíteni, miközben szoros kapcsolatot ápoltunk a helyi közélet szereplőivel. Az itt megszerzett tapasztalatok gyakorlatorientálttá formáltak, ami nélkül el sem tudnám képzelni, hogy parlamenti munkám során hogyan képviselhetném hitelesen a külhoni magyarokat akár a plenáris teremben, akár a Nemzeti Összetartozás Bizottságában, vagy éppen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében és Jogi Bizottságában.

– Képviselői munkája mellett a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik. Mit jelent ez a gyakorlatban, milyen feladatai vannak?

– Nagy öröm ért, amikor megtudtam, hogy a főkonzuli éveim alatt szerzett tapasztalatokat az országgyűlési képviselőség mellett a Kárpát-medencei konzulátusok koordinálásánál is felhasználhatom. Feladataim közé tartozik, hogy összehangoljam a konzulátusok nemzetpolitikai és szakmai tevékenységét a kormány irányelveivel, közreműködjek a külképviseleteket érintő szakpolitikai célkitűzések megfogalmazásában, segítsem a külügyminiszter úr munkáját a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartás erősítésében, valamint koordináljak egyes Kárpát-medencei sportberuházásokat.

– Az egyszerűsített honosítás bevezetése után bő tíz évvel még sok erdélyi magyar nem igényelte a magyar állampolgárságot. Miben látja ennek okait, és miképpen biztatná azokat, akik még nem tették meg ezt a lépést?

– Természetesen a magyarságunk nem az állampolgárságunktól függ. Ez egy lehetőség, amely felvételével nem csak a szívünkben, hanem közjogilag is a magyar nemzet részesei lehetünk. Bár a gyurcsányista baloldal folyamatosan elbagatellizálja a kérdést, véleményem szerint

ez egy igazi esély, hogy visszaszerezzük azt, amit elvettek tőlünk 1920-ban és 2004. december 5-én: a méltóságunkat, és egy erősebb kötődést alakíthatunk ki Magyarországgal.

Ezért biztatok minden erdélyi honfitársamat arra, hogy éljen vele, hiszen ezzel is érdemben teszünk a Kárpát-medencei magyar egység megmaradásáért.

– A honosítottak számára lehetővé vált választójoggal sokan éltek már korábban is, azonban nem mindenki van napirenden az ehhez szükséges regisztráció fontosságával, a személyi adatok naprakésszé tételével. Mivel ismét országgyűlési választások közelednek Magyarországon, mire érdemes figyelnie a külhoni választópolgárnak? 

– Aki magyar állampolgár, az természetesen szavazhat is. Nem lehet elégszer ismételni, hogy

mindenki, aki magyar állampolgár, és akinek nincs állandó lakóhelye Magyarországon, az levélben szavazhat, de csak akkor, ha regisztrált, tehát aki szeretne szavazni, az regisztráljon, jelentkezzen a választói névjegyzékbe.

Ha ezt már korábban megtette, akkor ez a regisztráció érvényes, tehát nem kell ismételten megtenni. Az eddig regisztráltak száma meghaladja a négyszázezer főt. Ám

ha valakinek változtak az adatai, különösen a lakcíme, akkor még egyszer regisztrálnia kell. Fontos, hogy azt a postai címet adja meg, ahol biztosan megkapja a szavazási levélcsomagot,

mert csak akkor tud szavazni, ha megérkezik a szavazási levélcsomag. Aki segítségre szorul, kérheti az Eurotrans Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a magyar főkonzulátusok segítségét ebben a folyamatban.

– Az eddigi adatok alapján a honosítottak egy része távol maradt a magyarországi országgyűlési választásoktól. Hogy látja ezt a helyzetet, ki döntött jól: akik ezt tették, vagy akik szavaztak, és miért? Mi a 2022-es magyarországi parlamenti választások tétje?

– A kérdésre a legtalálóbb választ Tamási Áron méltán szeretett művében találjuk: A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. Azt gondolom, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországot a szembetűnő változások jellemzik. Elképesztő teljesítményt mutatott a gazdaság növekedése, és végre van egy olyan kormányunk, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzet közjogi és gazdasági értelemben is egybeforrjon. Ahogy az interjú elején fogalmaztam, a mi hivatásunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva. Országgyűlési képviselőként és miniszteri biztosként ezért kötelességemnek érzem minden fórumon hangoztatni, hogy

a magyarországi választásokon az erdélyieknek is minél nagyobb számban kell részt venni.

Látjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett magyarországi baloldal gyakran uszít a határon túli magyarok ellen, emlékezhetünk, Szabó Tímea és Vadai Ágnes kirohanásaira. Ma a magyarországi ellenzék nemzetpolitikai szempontból is azt a gyurcsányi politikát képviseli, amelynek emlékezetes támadása a magyar nemzeti egység ellen a 2004. december 5-i népszavazás. Ma is ott ül a parlamentben az a néhány baloldali ember, aki 23 millió románnal riogatott, vagy az a Bangóné, aki családjával együtt plakátokon hergelte a magyarországiakat, hogy jönnek az erdélyiek és elveszik a munkahelyeket. Ráadásul Gyurcsányék most azzal is kampányolnak, hogy el kell venni a külhoni magyaroktól a szavazati jogot. Ki kell mondani, hogy

rajtunk, magyarokon, Magyarországon élő és külhonban élő magyarokon fog múlni az, hogy a magyar egység megmarad-e 2022 után is.

Ha az erdélyiek azt szeretnék, hogy folytatódjon az a soha nem látott nemzetpolitikai támogatás, ami az elmúlt években, az Orbán Viktor által vezetett kormányok alatt történt, akkor vegyenek részt a 2022-es magyarországi választásokon és szavazzanak a Fidesz–KDNP-re.

Hirdetés

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 19., hétfő

Végeláthatatlan sorban a lovasszánok: új hagyományt teremtettek Felcsíkon – videó

Közel nyolcvan fogat gyűlt össze vasárnap a csíkjenőfalvi húsfeldolgozónál az első felcsíki lovasszán-ünnep megnyitóján, hogy mintegy nyolc kilométert megtéve eljussanak a csíkkarcfalvi közbirtokosság erdei házához.

Végeláthatatlan sorban a lovasszánok: új hagyományt teremtettek Felcsíkon – videó
Hirdetés
2026. január 19., hétfő

Kormányválság körvonalazódik: a PSD a távozást fontolgatja

A Szociáldemokrata Párt (PSD) konzultál a tagjaival arról, hogy maradjanak-e kormányon a továbbiakban – nyilatkozta hétfőn az alakulat alelnöke, Lia Olguța Vasilescu.

Kormányválság körvonalazódik: a PSD a távozást fontolgatja
2026. január 19., hétfő

Spanyolországi vonatbaleset: egyelőre nem tudni, van-e román állampolgár az áldozatok között

A külügyminisztérium szerint román állampolgárok eddig nem kértek konzuli segítséget Románia külképviseletétől a csaknem 40 halálos áldozatot követelő spanyolországi vonatbaleset nyomán.

Spanyolországi vonatbaleset: egyelőre nem tudni, van-e román állampolgár az áldozatok között
2026. január 19., hétfő

Földrengéssel indult a hét

A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt hétfőn 9 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengéssel indult a hét
Földrengéssel indult a hét
2026. január 19., hétfő

Földrengéssel indult a hét

Hirdetés
2026. január 19., hétfő

Székelyföldön is kitart a fagyos idő, éjszaka mínusz 20 fok is lehet

Fagyos időre figyelmeztető újabb riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn Románia egész területére.

Székelyföldön is kitart a fagyos idő, éjszaka mínusz 20 fok is lehet
2026. január 19., hétfő

Több mint nyolcezer embert mentettek meg tavaly a hegyimentők

Tavaly több mint nyolcezer embert mentettek meg a hegyimentő szolgálat munkatársai Romániában, mintegy 450-nel többet, mint az előző évben.

Több mint nyolcezer embert mentettek meg tavaly a hegyimentők
2026. január 18., vasárnap

Hegyimentőt bántalmazott egy férfi egy hóba esett telefon miatt

Hegyimentőt ütött meg egy férfi, miután elégedetlen volt azzal, hogy nem segített megtalálni felesége hóba esett mobiltelefonját.

Hegyimentőt bántalmazott egy férfi egy hóba esett telefon miatt
Hirdetés
2026. január 18., vasárnap

Tiszteletbeli polgári címmel tüntetnék ki az ötéves kislányt megmentő vendégmunkást

Javasolni fogja Craiova polgármestere, hogy a város tiszteletbeli polgárává avassák azt az indiai – mint utólag kiderült, nem nepáli – vendégmunkást, aki megmentette a befagyott tóba esett ötéves kislány életét.

Tiszteletbeli polgári címmel tüntetnék ki az ötéves kislányt megmentő vendégmunkást
2026. január 18., vasárnap

Önként fizetünk jóval többet az áramért, holott akár 35 százalékkal is olcsóbban kaphatnánk

A Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.

Önként fizetünk jóval többet az áramért, holott akár 35 százalékkal is olcsóbban kaphatnánk
2026. január 18., vasárnap

A gyorshajtás csak a második legfőbb ok a súlyos közúti baleseteknél

Tavaly összesen 3950 halálos és súlyos sérüléssel járó közúti balesetet történt országos szinten, kevesebb, mint az előző évben – közölte vasárnap a Román Rendőrség.

A gyorshajtás csak a második legfőbb ok a súlyos közúti baleseteknél
Hirdetés