Hirdetés
Hirdetés

A magyar egység megmaradása a tét

Zsigmond Barna Pál: célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva •  Fotó: Zsigmond Barna Pál személyes gyűjteménye

Zsigmond Barna Pál: célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva

Fotó: Zsigmond Barna Pál személyes gyűjteménye

A marosvásárhelyi származású Zsigmond Barna Pál főkonzulként hat évig vezette Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusát, majd 2018-tól országgyűlési képviselőként, de egyúttal a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik. Feladatairól, az egyszerűsített honosításról, a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokról beszélgettünk.

Kovács Attila

2021. szeptember 14., 20:092021. szeptember 14., 20:09

– Zsigmond Barna Pált Erdélyben és Székelyföldön Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjeként ismerte meg a széles nyilvánosság. Milyen volt ezután a váltás, mennyire különböző országgyűlési képviselőként tevékenykedni, és vannak-e itt szerzett tapasztalatok, amelyek felhasználhatók ebben a munkában?

– Nincs szebb feladat annál, hogy minden egyes nap a Nemzet Házában képviselhetem azokat az embereket, akikért a főkonzulátuson is dolgoztunk hat éven keresztül.

Az a célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva.

A feladat nem változott, csak a helyszín. Csíkszeredai munkám alatt a mindennapok során felmerülő kérdések, problémák megoldásában tudtunk segíteni, miközben szoros kapcsolatot ápoltunk a helyi közélet szereplőivel. Az itt megszerzett tapasztalatok gyakorlatorientálttá formáltak, ami nélkül el sem tudnám képzelni, hogy parlamenti munkám során hogyan képviselhetném hitelesen a külhoni magyarokat akár a plenáris teremben, akár a Nemzeti Összetartozás Bizottságában, vagy éppen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében és Jogi Bizottságában.

– Képviselői munkája mellett a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik. Mit jelent ez a gyakorlatban, milyen feladatai vannak?

– Nagy öröm ért, amikor megtudtam, hogy a főkonzuli éveim alatt szerzett tapasztalatokat az országgyűlési képviselőség mellett a Kárpát-medencei konzulátusok koordinálásánál is felhasználhatom. Feladataim közé tartozik, hogy összehangoljam a konzulátusok nemzetpolitikai és szakmai tevékenységét a kormány irányelveivel, közreműködjek a külképviseleteket érintő szakpolitikai célkitűzések megfogalmazásában, segítsem a külügyminiszter úr munkáját a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartás erősítésében, valamint koordináljak egyes Kárpát-medencei sportberuházásokat.

– Az egyszerűsített honosítás bevezetése után bő tíz évvel még sok erdélyi magyar nem igényelte a magyar állampolgárságot. Miben látja ennek okait, és miképpen biztatná azokat, akik még nem tették meg ezt a lépést?

– Természetesen a magyarságunk nem az állampolgárságunktól függ. Ez egy lehetőség, amely felvételével nem csak a szívünkben, hanem közjogilag is a magyar nemzet részesei lehetünk. Bár a gyurcsányista baloldal folyamatosan elbagatellizálja a kérdést, véleményem szerint

ez egy igazi esély, hogy visszaszerezzük azt, amit elvettek tőlünk 1920-ban és 2004. december 5-én: a méltóságunkat, és egy erősebb kötődést alakíthatunk ki Magyarországgal.

Ezért biztatok minden erdélyi honfitársamat arra, hogy éljen vele, hiszen ezzel is érdemben teszünk a Kárpát-medencei magyar egység megmaradásáért.

– A honosítottak számára lehetővé vált választójoggal sokan éltek már korábban is, azonban nem mindenki van napirenden az ehhez szükséges regisztráció fontosságával, a személyi adatok naprakésszé tételével. Mivel ismét országgyűlési választások közelednek Magyarországon, mire érdemes figyelnie a külhoni választópolgárnak? 

– Aki magyar állampolgár, az természetesen szavazhat is. Nem lehet elégszer ismételni, hogy

mindenki, aki magyar állampolgár, és akinek nincs állandó lakóhelye Magyarországon, az levélben szavazhat, de csak akkor, ha regisztrált, tehát aki szeretne szavazni, az regisztráljon, jelentkezzen a választói névjegyzékbe.

Ha ezt már korábban megtette, akkor ez a regisztráció érvényes, tehát nem kell ismételten megtenni. Az eddig regisztráltak száma meghaladja a négyszázezer főt. Ám

ha valakinek változtak az adatai, különösen a lakcíme, akkor még egyszer regisztrálnia kell. Fontos, hogy azt a postai címet adja meg, ahol biztosan megkapja a szavazási levélcsomagot,

mert csak akkor tud szavazni, ha megérkezik a szavazási levélcsomag. Aki segítségre szorul, kérheti az Eurotrans Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a magyar főkonzulátusok segítségét ebben a folyamatban.

– Az eddigi adatok alapján a honosítottak egy része távol maradt a magyarországi országgyűlési választásoktól. Hogy látja ezt a helyzetet, ki döntött jól: akik ezt tették, vagy akik szavaztak, és miért? Mi a 2022-es magyarországi parlamenti választások tétje?

– A kérdésre a legtalálóbb választ Tamási Áron méltán szeretett művében találjuk: A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. Azt gondolom, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországot a szembetűnő változások jellemzik. Elképesztő teljesítményt mutatott a gazdaság növekedése, és végre van egy olyan kormányunk, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzet közjogi és gazdasági értelemben is egybeforrjon. Ahogy az interjú elején fogalmaztam, a mi hivatásunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva. Országgyűlési képviselőként és miniszteri biztosként ezért kötelességemnek érzem minden fórumon hangoztatni, hogy

a magyarországi választásokon az erdélyieknek is minél nagyobb számban kell részt venni.

Látjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett magyarországi baloldal gyakran uszít a határon túli magyarok ellen, emlékezhetünk, Szabó Tímea és Vadai Ágnes kirohanásaira. Ma a magyarországi ellenzék nemzetpolitikai szempontból is azt a gyurcsányi politikát képviseli, amelynek emlékezetes támadása a magyar nemzeti egység ellen a 2004. december 5-i népszavazás. Ma is ott ül a parlamentben az a néhány baloldali ember, aki 23 millió románnal riogatott, vagy az a Bangóné, aki családjával együtt plakátokon hergelte a magyarországiakat, hogy jönnek az erdélyiek és elveszik a munkahelyeket. Ráadásul Gyurcsányék most azzal is kampányolnak, hogy el kell venni a külhoni magyaroktól a szavazati jogot. Ki kell mondani, hogy

rajtunk, magyarokon, Magyarországon élő és külhonban élő magyarokon fog múlni az, hogy a magyar egység megmarad-e 2022 után is.

Ha az erdélyiek azt szeretnék, hogy folytatódjon az a soha nem látott nemzetpolitikai támogatás, ami az elmúlt években, az Orbán Viktor által vezetett kormányok alatt történt, akkor vegyenek részt a 2022-es magyarországi választásokon és szavazzanak a Fidesz–KDNP-re.

Hirdetés

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 30., péntek

Meghirdették a Zöldövezet program újabb kiadását

A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány meghirdette a Zöldövezet program 20. kiadását, amelyben összesen 850 ezer lejjel támogatják civil szervezetek környezetvédelmi projektjeit.

Meghirdették a Zöldövezet program újabb kiadását
Hirdetés
2026. január 30., péntek

Mennyi marad helyben? – két forgatókönyvet vázolt fel az államfő az adókat illetően

Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.

Mennyi marad helyben? – két forgatókönyvet vázolt fel az államfő az adókat illetően
2026. január 30., péntek

El kell indítani a Kalász negyedi temető bővítésének folyamatát

Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.

El kell indítani a Kalász negyedi temető bővítésének folyamatát
2026. január 29., csütörtök

Kerékpárost gázoltak halálra Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely között

Egy 60 éves székelyudvarhelyi kerékpáros férfi szenvedett halálos balesetet csütörtök este a 137-es megyei úton – tájékoztat a Hargita megyei rendőrség.

Kerékpárost gázoltak halálra Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely között
Hirdetés
2026. január 29., csütörtök

Nem könnyű bevonzani a munkavállalókat a fizetett házimunkák hivatalos platformjára

Nehézkesen halad a fizetett házi-, háztartási munkák elvégzését és az ilyen jellegű megbízásokat hivatalos mederbe terelő országos platform elterjedése. A magyarázat részben a munkavállalók magatartásában keresendő.

Nem könnyű bevonzani a munkavállalókat a fizetett házimunkák hivatalos platformjára
2026. január 29., csütörtök

Petíció indult az elektromos cigaretták zárt helyekről való kitiltásáért

Több mint 55 ezer állampolgár írta alá a Declic Közösség petícióját az elektromos cigaretták összes fajtájának zárt nyilvános helyekről való kitiltásáról, követelve Alexandru Rogobete egészségügyi minisztertől, hogy módosítsa az idevágó jogszabályt.

Petíció indult az elektromos cigaretták zárt helyekről való kitiltásáért
2026. január 29., csütörtök

Kábítószert és alkoholt is fogyasztott a tragikus balesetet szenvedett görög kisbusz vezetője

Kábítószer és alkohol hatása alatt volt annak a Temes megyében balesetet szenvedett görög kisbusznak a sofőrje, amelyben hét ember vesztette életét – közölte csütörtökön az ügyben eljáró lugosi vádhatóság szóvivője.

Kábítószert és alkoholt is fogyasztott a tragikus balesetet szenvedett görög kisbusz vezetője
Hirdetés
2026. január 29., csütörtök

AMR: nem az önkormányzatok döntöttek az adóemelésekről

A Romániai Megyei Jogú Városok Egyesülete (AMR) közleményben reagált a 2026-ra vonatkozó helyi adók és illetékek körül kialakult közvitára.

AMR: nem az önkormányzatok döntöttek az adóemelésekről
2026. január 29., csütörtök

„Ne terheljenek még jobban minket” – adóvisszatérítést sürgetnek a marosvásárhelyi gondozók

Feszült hangulatú felszólalások jellemezték a marosvásárhelyi önkormányzat januári ülését, ahol a fogyatékkal élőket gondozók érdemi segítséget követeltek a várostól. A tanács a buszmegállók modernizálásának elhalasztásáról is döntött.

„Ne terheljenek még jobban minket” – adóvisszatérítést sürgetnek a marosvásárhelyi gondozók
2026. január 29., csütörtök

Egy hónappal újév után a parlament is megkezdi a munkát

Megkezdi hétfőn a parlament idei első rendes ülésszakát. A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 16 órára hívta össze a plénumot.

Egy hónappal újév után a parlament is megkezdi a munkát
Hirdetés