Hirdetés
Hirdetés

A magyar egység megmaradása a tét

Zsigmond Barna Pál: célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva •  Fotó: Zsigmond Barna Pál személyes gyűjteménye

Zsigmond Barna Pál: célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva

Fotó: Zsigmond Barna Pál személyes gyűjteménye

A marosvásárhelyi származású Zsigmond Barna Pál főkonzulként hat évig vezette Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusát, majd 2018-tól országgyűlési képviselőként, de egyúttal a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik. Feladatairól, az egyszerűsített honosításról, a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokról beszélgettünk.

Kovács Attila

2021. szeptember 14., 20:092021. szeptember 14., 20:09

– Zsigmond Barna Pált Erdélyben és Székelyföldön Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjeként ismerte meg a széles nyilvánosság. Milyen volt ezután a váltás, mennyire különböző országgyűlési képviselőként tevékenykedni, és vannak-e itt szerzett tapasztalatok, amelyek felhasználhatók ebben a munkában?

– Nincs szebb feladat annál, hogy minden egyes nap a Nemzet Házában képviselhetem azokat az embereket, akikért a főkonzulátuson is dolgoztunk hat éven keresztül.

Az a célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva.

A feladat nem változott, csak a helyszín. Csíkszeredai munkám alatt a mindennapok során felmerülő kérdések, problémák megoldásában tudtunk segíteni, miközben szoros kapcsolatot ápoltunk a helyi közélet szereplőivel. Az itt megszerzett tapasztalatok gyakorlatorientálttá formáltak, ami nélkül el sem tudnám képzelni, hogy parlamenti munkám során hogyan képviselhetném hitelesen a külhoni magyarokat akár a plenáris teremben, akár a Nemzeti Összetartozás Bizottságában, vagy éppen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében és Jogi Bizottságában.

– Képviselői munkája mellett a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik. Mit jelent ez a gyakorlatban, milyen feladatai vannak?

– Nagy öröm ért, amikor megtudtam, hogy a főkonzuli éveim alatt szerzett tapasztalatokat az országgyűlési képviselőség mellett a Kárpát-medencei konzulátusok koordinálásánál is felhasználhatom. Feladataim közé tartozik, hogy összehangoljam a konzulátusok nemzetpolitikai és szakmai tevékenységét a kormány irányelveivel, közreműködjek a külképviseleteket érintő szakpolitikai célkitűzések megfogalmazásában, segítsem a külügyminiszter úr munkáját a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartás erősítésében, valamint koordináljak egyes Kárpát-medencei sportberuházásokat.

– Az egyszerűsített honosítás bevezetése után bő tíz évvel még sok erdélyi magyar nem igényelte a magyar állampolgárságot. Miben látja ennek okait, és miképpen biztatná azokat, akik még nem tették meg ezt a lépést?

– Természetesen a magyarságunk nem az állampolgárságunktól függ. Ez egy lehetőség, amely felvételével nem csak a szívünkben, hanem közjogilag is a magyar nemzet részesei lehetünk. Bár a gyurcsányista baloldal folyamatosan elbagatellizálja a kérdést, véleményem szerint

ez egy igazi esély, hogy visszaszerezzük azt, amit elvettek tőlünk 1920-ban és 2004. december 5-én: a méltóságunkat, és egy erősebb kötődést alakíthatunk ki Magyarországgal.

Ezért biztatok minden erdélyi honfitársamat arra, hogy éljen vele, hiszen ezzel is érdemben teszünk a Kárpát-medencei magyar egység megmaradásáért.

– A honosítottak számára lehetővé vált választójoggal sokan éltek már korábban is, azonban nem mindenki van napirenden az ehhez szükséges regisztráció fontosságával, a személyi adatok naprakésszé tételével. Mivel ismét országgyűlési választások közelednek Magyarországon, mire érdemes figyelnie a külhoni választópolgárnak? 

– Aki magyar állampolgár, az természetesen szavazhat is. Nem lehet elégszer ismételni, hogy

mindenki, aki magyar állampolgár, és akinek nincs állandó lakóhelye Magyarországon, az levélben szavazhat, de csak akkor, ha regisztrált, tehát aki szeretne szavazni, az regisztráljon, jelentkezzen a választói névjegyzékbe.

Ha ezt már korábban megtette, akkor ez a regisztráció érvényes, tehát nem kell ismételten megtenni. Az eddig regisztráltak száma meghaladja a négyszázezer főt. Ám

ha valakinek változtak az adatai, különösen a lakcíme, akkor még egyszer regisztrálnia kell. Fontos, hogy azt a postai címet adja meg, ahol biztosan megkapja a szavazási levélcsomagot,

mert csak akkor tud szavazni, ha megérkezik a szavazási levélcsomag. Aki segítségre szorul, kérheti az Eurotrans Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a magyar főkonzulátusok segítségét ebben a folyamatban.

– Az eddigi adatok alapján a honosítottak egy része távol maradt a magyarországi országgyűlési választásoktól. Hogy látja ezt a helyzetet, ki döntött jól: akik ezt tették, vagy akik szavaztak, és miért? Mi a 2022-es magyarországi parlamenti választások tétje?

– A kérdésre a legtalálóbb választ Tamási Áron méltán szeretett művében találjuk: A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. Azt gondolom, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországot a szembetűnő változások jellemzik. Elképesztő teljesítményt mutatott a gazdaság növekedése, és végre van egy olyan kormányunk, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzet közjogi és gazdasági értelemben is egybeforrjon. Ahogy az interjú elején fogalmaztam, a mi hivatásunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva. Országgyűlési képviselőként és miniszteri biztosként ezért kötelességemnek érzem minden fórumon hangoztatni, hogy

a magyarországi választásokon az erdélyieknek is minél nagyobb számban kell részt venni.

Látjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett magyarországi baloldal gyakran uszít a határon túli magyarok ellen, emlékezhetünk, Szabó Tímea és Vadai Ágnes kirohanásaira. Ma a magyarországi ellenzék nemzetpolitikai szempontból is azt a gyurcsányi politikát képviseli, amelynek emlékezetes támadása a magyar nemzeti egység ellen a 2004. december 5-i népszavazás. Ma is ott ül a parlamentben az a néhány baloldali ember, aki 23 millió románnal riogatott, vagy az a Bangóné, aki családjával együtt plakátokon hergelte a magyarországiakat, hogy jönnek az erdélyiek és elveszik a munkahelyeket. Ráadásul Gyurcsányék most azzal is kampányolnak, hogy el kell venni a külhoni magyaroktól a szavazati jogot. Ki kell mondani, hogy

rajtunk, magyarokon, Magyarországon élő és külhonban élő magyarokon fog múlni az, hogy a magyar egység megmarad-e 2022 után is.

Ha az erdélyiek azt szeretnék, hogy folytatódjon az a soha nem látott nemzetpolitikai támogatás, ami az elmúlt években, az Orbán Viktor által vezetett kormányok alatt történt, akkor vegyenek részt a 2022-es magyarországi választásokon és szavazzanak a Fidesz–KDNP-re.

Hirdetés

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

Hirdetés
2026. augusztus 18., kedd

Pótérettségi: még soha nem volt ilyen magas a sikeresen vizsgázók aránya

Az idei pótérettségin részt vett fiatalok 33,8 százalékának sikerült a vizsgája az első eredmények szerint – közölte kedden az oktatási minisztérium.

Pótérettségi: még soha nem volt ilyen magas a sikeresen vizsgázók aránya
2026. augusztus 18., kedd

Hátulról rohant bele a lovasszekérbe a kisbusz, hatan megsérültek

Egy személyszállító kisbusz hátulról belerohant egy lovasszekérbe hétfő este a Szeben megyei Újegyház (Nocrich) térségében; a balesetben hatan megsérültek, köztük egy 14 éves gyermek – közölte a Szeben megyei rendőrség.

Hátulról rohant bele a lovasszekérbe a kisbusz, hatan megsérültek
2026. augusztus 18., kedd

Döntött az alkotmánybíróság a Románia és az IBRD közötti hitelmegállapodásról

Az alkotmánybíróság hétfőn elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és az SOS Románia párt beadványát a Románia és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank között aláírt hitelmegállapodás ratifikálásáról szóló törv&

Döntött az alkotmánybíróság a Románia és az IBRD közötti hitelmegállapodásról
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az összeférhetetlenség miatt elmarasztalt köztisztségviselőket

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az érdekellentét miatt elmarasztalt köztisztségviselőket – indokolta hétfőn az alkotmánybíróság a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos határozatát.

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az összeférhetetlenség miatt elmarasztalt köztisztségviselőket
2026. augusztus 17., hétfő

Öt liter tej árából vásárolhatnak egy liter üzemanyagot – tiltakozni készülnek a gazdák

Év végéig a székelyföldi tejtermelő gazdaságok csaknem fele megszűnhet, az állatok a vágóhídra jutnak – figyelmezettek a gazdák érdekvédelmi szervezetei, akik az üzemanyagköltségek emelkedése, illetve a tej felvásárlási ára miatt elégedetlenek.

Öt liter tej árából vásárolhatnak egy liter üzemanyagot – tiltakozni készülnek a gazdák
2026. augusztus 17., hétfő

Nem lehet vagyonnyilatkozatok benyújtására kötelezni a köztisztségviselőkkel nem hivatalos párkapcsolatban élőket

Az alkotmánybíróság szerint nem lehet vagyon- és érdeknyilatkozatok benyújtására kötelezni olyan személyeket, akik az állam által hivatalosan el nem ismert párkapcsolatban állnak a köztisztségviselőkkel.

Nem lehet vagyonnyilatkozatok benyújtására kötelezni a köztisztségviselőkkel nem hivatalos párkapcsolatban élőket
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról

Személyes hangvételű dokumentumfilm készül Pigniczky Réka rendezésében Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai „átalakulásáról és bukásáról”, a premiert 2027 első felére tervezik – adta hírül a Filmhu.

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról
Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról
2026. augusztus 17., hétfő

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról

2026. augusztus 17., hétfő

Magyar Péter: alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása

Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is – reagált Magyar Péter miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntésére.

Magyar Péter: alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása
2026. augusztus 17., hétfő

Még mindig kevesen vannak a medvék elleni védelmet kérő petíció támogatói

Huszönöt aláírás hiányzik a háromezerhez, vagyis cikkünk megjelenéséig 2975-en támogatják a Kovászna megyei Agrosic Egyesület által kezdeményezett petíciót, amellyel a medvék túlszaporulatától való védelmet kérnek.

Még mindig kevesen vannak a medvék elleni védelmet kérő petíció támogatói
Hirdetés