
Zsigmond Barna Pál: célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva
Fotó: Zsigmond Barna Pál személyes gyűjteménye
A marosvásárhelyi származású Zsigmond Barna Pál főkonzulként hat évig vezette Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusát, majd 2018-tól országgyűlési képviselőként, de egyúttal a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik. Feladatairól, az egyszerűsített honosításról, a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokról beszélgettünk.
2021. szeptember 14., 20:092021. szeptember 14., 20:09
– Zsigmond Barna Pált Erdélyben és Székelyföldön Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjeként ismerte meg a széles nyilvánosság. Milyen volt ezután a váltás, mennyire különböző országgyűlési képviselőként tevékenykedni, és vannak-e itt szerzett tapasztalatok, amelyek felhasználhatók ebben a munkában?
– Nincs szebb feladat annál, hogy minden egyes nap a Nemzet Házában képviselhetem azokat az embereket, akikért a főkonzulátuson is dolgoztunk hat éven keresztül.
A feladat nem változott, csak a helyszín. Csíkszeredai munkám alatt a mindennapok során felmerülő kérdések, problémák megoldásában tudtunk segíteni, miközben szoros kapcsolatot ápoltunk a helyi közélet szereplőivel. Az itt megszerzett tapasztalatok gyakorlatorientálttá formáltak, ami nélkül el sem tudnám képzelni, hogy parlamenti munkám során hogyan képviselhetném hitelesen a külhoni magyarokat akár a plenáris teremben, akár a Nemzeti Összetartozás Bizottságában, vagy éppen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében és Jogi Bizottságában.
– Képviselői munkája mellett a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik. Mit jelent ez a gyakorlatban, milyen feladatai vannak?
– Nagy öröm ért, amikor megtudtam, hogy a főkonzuli éveim alatt szerzett tapasztalatokat az országgyűlési képviselőség mellett a Kárpát-medencei konzulátusok koordinálásánál is felhasználhatom. Feladataim közé tartozik, hogy összehangoljam a konzulátusok nemzetpolitikai és szakmai tevékenységét a kormány irányelveivel, közreműködjek a külképviseleteket érintő szakpolitikai célkitűzések megfogalmazásában, segítsem a külügyminiszter úr munkáját a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartás erősítésében, valamint koordináljak egyes Kárpát-medencei sportberuházásokat.
– Az egyszerűsített honosítás bevezetése után bő tíz évvel még sok erdélyi magyar nem igényelte a magyar állampolgárságot. Miben látja ennek okait, és miképpen biztatná azokat, akik még nem tették meg ezt a lépést?
– Természetesen a magyarságunk nem az állampolgárságunktól függ. Ez egy lehetőség, amely felvételével nem csak a szívünkben, hanem közjogilag is a magyar nemzet részesei lehetünk. Bár a gyurcsányista baloldal folyamatosan elbagatellizálja a kérdést, véleményem szerint
Ezért biztatok minden erdélyi honfitársamat arra, hogy éljen vele, hiszen ezzel is érdemben teszünk a Kárpát-medencei magyar egység megmaradásáért.
– A honosítottak számára lehetővé vált választójoggal sokan éltek már korábban is, azonban nem mindenki van napirenden az ehhez szükséges regisztráció fontosságával, a személyi adatok naprakésszé tételével. Mivel ismét országgyűlési választások közelednek Magyarországon, mire érdemes figyelnie a külhoni választópolgárnak?
– Aki magyar állampolgár, az természetesen szavazhat is. Nem lehet elégszer ismételni, hogy
Ha ezt már korábban megtette, akkor ez a regisztráció érvényes, tehát nem kell ismételten megtenni. Az eddig regisztráltak száma meghaladja a négyszázezer főt. Ám
mert csak akkor tud szavazni, ha megérkezik a szavazási levélcsomag. Aki segítségre szorul, kérheti az Eurotrans Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a magyar főkonzulátusok segítségét ebben a folyamatban.
– Az eddigi adatok alapján a honosítottak egy része távol maradt a magyarországi országgyűlési választásoktól. Hogy látja ezt a helyzetet, ki döntött jól: akik ezt tették, vagy akik szavaztak, és miért? Mi a 2022-es magyarországi parlamenti választások tétje?
– A kérdésre a legtalálóbb választ Tamási Áron méltán szeretett művében találjuk: A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. Azt gondolom, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországot a szembetűnő változások jellemzik. Elképesztő teljesítményt mutatott a gazdaság növekedése, és végre van egy olyan kormányunk, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzet közjogi és gazdasági értelemben is egybeforrjon. Ahogy az interjú elején fogalmaztam, a mi hivatásunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva. Országgyűlési képviselőként és miniszteri biztosként ezért kötelességemnek érzem minden fórumon hangoztatni, hogy
Látjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett magyarországi baloldal gyakran uszít a határon túli magyarok ellen, emlékezhetünk, Szabó Tímea és Vadai Ágnes kirohanásaira. Ma a magyarországi ellenzék nemzetpolitikai szempontból is azt a gyurcsányi politikát képviseli, amelynek emlékezetes támadása a magyar nemzeti egység ellen a 2004. december 5-i népszavazás. Ma is ott ül a parlamentben az a néhány baloldali ember, aki 23 millió románnal riogatott, vagy az a Bangóné, aki családjával együtt plakátokon hergelte a magyarországiakat, hogy jönnek az erdélyiek és elveszik a munkahelyeket. Ráadásul Gyurcsányék most azzal is kampányolnak, hogy el kell venni a külhoni magyaroktól a szavazati jogot. Ki kell mondani, hogy
Ha az erdélyiek azt szeretnék, hogy folytatódjon az a soha nem látott nemzetpolitikai támogatás, ami az elmúlt években, az Orbán Viktor által vezetett kormányok alatt történt, akkor vegyenek részt a 2022-es magyarországi választásokon és szavazzanak a Fidesz–KDNP-re.
Jócskán a megengedett sebességhatár fölött, 201 km/órás sebességgel hajtott az A2-es autópályán egy férfi. Később a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy kábítószer hatása alatt vezetett.
Gratulált hétfőn Nicușor Dan államfő a vasárnapi időközi helyhatósági választások győzteseinek.
Nőtt a környezetvédelmi szabálysértések száma, és egy hónappal az év vége előtt a környezetőrség által kirótt pénzbírságok összege is meghaladta már a 2024-es értéket Hargita megyében. A leggyakoribb kihágásért 1,5 millió lejre bírságolt a hatóság.
Változékony és az ilyenkor megszokottnál enyhébb időre számíthatunk a következő két hétben, december 18. után várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) december 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter feljelentést tesz az Európai Ügyészségen az elektromos iskolabuszok közbeszerzésével kapcsolatban, miután felmerült az európai alapok szabálytalan felhasználásának gyanúja.
Csíkszereda költségvetésébe foglalták a 30 millió lejes kincstári hitelt, és elfogadták az Akác utcába tervezett elektromos töltőállomás felépítésének megvalósíthatósági tanulmányát – rendkívüli ülést tartott az önkormányzati képviselő-testület.
Két sepsiszentgyörgyi lakossági fórum után már körvonalazódnak a város fontosabb problémái: például a parkolók hiánya és az okoskukák használata. De feladták a leckét az RMDSZ-képviselőknek a résztvevők, „megostromolták” őket a megoldandó problémákkal.
Tovább bővül a megemelt gyalogátjárók száma Csíkszeredában, ugyanis újabbat alakítanak ki Zsögöd egyik forgalmas útkereszteződésénél, a kultúrotthon előtt.
Székelyföldön több településen is fátyolos, hideg, párás reggelre ébredtek hétfőn: a katasztrófavédelem által kiadott sárga riasztás mellett fagypont alatti értékeket regisztráltak a hajnali órákban Gyergyószéken.
A Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című bizalmatlansági indítványt hétfőn olvassák fel a parlamentben, a dokumentumról szóló vita és a szavazás pedig egy héttel később, december 15-én lesz.
szóljon hozzá!