Hirdetés
Hirdetés

A magyar egység megmaradása a tét

Zsigmond Barna Pál: célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva •  Fotó: Zsigmond Barna Pál személyes gyűjteménye

Zsigmond Barna Pál: célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva

Fotó: Zsigmond Barna Pál személyes gyűjteménye

A marosvásárhelyi származású Zsigmond Barna Pál főkonzulként hat évig vezette Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusát, majd 2018-tól országgyűlési képviselőként, de egyúttal a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik. Feladatairól, az egyszerűsített honosításról, a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokról beszélgettünk.

Kovács Attila

2021. szeptember 14., 20:092021. szeptember 14., 20:09

– Zsigmond Barna Pált Erdélyben és Székelyföldön Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjeként ismerte meg a széles nyilvánosság. Milyen volt ezután a váltás, mennyire különböző országgyűlési képviselőként tevékenykedni, és vannak-e itt szerzett tapasztalatok, amelyek felhasználhatók ebben a munkában?

– Nincs szebb feladat annál, hogy minden egyes nap a Nemzet Házában képviselhetem azokat az embereket, akikért a főkonzulátuson is dolgoztunk hat éven keresztül.

Az a célunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva.

A feladat nem változott, csak a helyszín. Csíkszeredai munkám alatt a mindennapok során felmerülő kérdések, problémák megoldásában tudtunk segíteni, miközben szoros kapcsolatot ápoltunk a helyi közélet szereplőivel. Az itt megszerzett tapasztalatok gyakorlatorientálttá formáltak, ami nélkül el sem tudnám képzelni, hogy parlamenti munkám során hogyan képviselhetném hitelesen a külhoni magyarokat akár a plenáris teremben, akár a Nemzeti Összetartozás Bizottságában, vagy éppen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében és Jogi Bizottságában.

– Képviselői munkája mellett a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedik. Mit jelent ez a gyakorlatban, milyen feladatai vannak?

– Nagy öröm ért, amikor megtudtam, hogy a főkonzuli éveim alatt szerzett tapasztalatokat az országgyűlési képviselőség mellett a Kárpát-medencei konzulátusok koordinálásánál is felhasználhatom. Feladataim közé tartozik, hogy összehangoljam a konzulátusok nemzetpolitikai és szakmai tevékenységét a kormány irányelveivel, közreműködjek a külképviseleteket érintő szakpolitikai célkitűzések megfogalmazásában, segítsem a külügyminiszter úr munkáját a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartás erősítésében, valamint koordináljak egyes Kárpát-medencei sportberuházásokat.

– Az egyszerűsített honosítás bevezetése után bő tíz évvel még sok erdélyi magyar nem igényelte a magyar állampolgárságot. Miben látja ennek okait, és miképpen biztatná azokat, akik még nem tették meg ezt a lépést?

– Természetesen a magyarságunk nem az állampolgárságunktól függ. Ez egy lehetőség, amely felvételével nem csak a szívünkben, hanem közjogilag is a magyar nemzet részesei lehetünk. Bár a gyurcsányista baloldal folyamatosan elbagatellizálja a kérdést, véleményem szerint

ez egy igazi esély, hogy visszaszerezzük azt, amit elvettek tőlünk 1920-ban és 2004. december 5-én: a méltóságunkat, és egy erősebb kötődést alakíthatunk ki Magyarországgal.

Ezért biztatok minden erdélyi honfitársamat arra, hogy éljen vele, hiszen ezzel is érdemben teszünk a Kárpát-medencei magyar egység megmaradásáért.

– A honosítottak számára lehetővé vált választójoggal sokan éltek már korábban is, azonban nem mindenki van napirenden az ehhez szükséges regisztráció fontosságával, a személyi adatok naprakésszé tételével. Mivel ismét országgyűlési választások közelednek Magyarországon, mire érdemes figyelnie a külhoni választópolgárnak? 

– Aki magyar állampolgár, az természetesen szavazhat is. Nem lehet elégszer ismételni, hogy

mindenki, aki magyar állampolgár, és akinek nincs állandó lakóhelye Magyarországon, az levélben szavazhat, de csak akkor, ha regisztrált, tehát aki szeretne szavazni, az regisztráljon, jelentkezzen a választói névjegyzékbe.

Ha ezt már korábban megtette, akkor ez a regisztráció érvényes, tehát nem kell ismételten megtenni. Az eddig regisztráltak száma meghaladja a négyszázezer főt. Ám

ha valakinek változtak az adatai, különösen a lakcíme, akkor még egyszer regisztrálnia kell. Fontos, hogy azt a postai címet adja meg, ahol biztosan megkapja a szavazási levélcsomagot,

mert csak akkor tud szavazni, ha megérkezik a szavazási levélcsomag. Aki segítségre szorul, kérheti az Eurotrans Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a magyar főkonzulátusok segítségét ebben a folyamatban.

– Az eddigi adatok alapján a honosítottak egy része távol maradt a magyarországi országgyűlési választásoktól. Hogy látja ezt a helyzetet, ki döntött jól: akik ezt tették, vagy akik szavaztak, és miért? Mi a 2022-es magyarországi parlamenti választások tétje?

– A kérdésre a legtalálóbb választ Tamási Áron méltán szeretett művében találjuk: A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. Azt gondolom, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországot a szembetűnő változások jellemzik. Elképesztő teljesítményt mutatott a gazdaság növekedése, és végre van egy olyan kormányunk, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzet közjogi és gazdasági értelemben is egybeforrjon. Ahogy az interjú elején fogalmaztam, a mi hivatásunk, hogy a külhonban egyetlen magyar ember se érezhesse azt, hogy magára van hagyva. Országgyűlési képviselőként és miniszteri biztosként ezért kötelességemnek érzem minden fórumon hangoztatni, hogy

a magyarországi választásokon az erdélyieknek is minél nagyobb számban kell részt venni.

Látjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett magyarországi baloldal gyakran uszít a határon túli magyarok ellen, emlékezhetünk, Szabó Tímea és Vadai Ágnes kirohanásaira. Ma a magyarországi ellenzék nemzetpolitikai szempontból is azt a gyurcsányi politikát képviseli, amelynek emlékezetes támadása a magyar nemzeti egység ellen a 2004. december 5-i népszavazás. Ma is ott ül a parlamentben az a néhány baloldali ember, aki 23 millió románnal riogatott, vagy az a Bangóné, aki családjával együtt plakátokon hergelte a magyarországiakat, hogy jönnek az erdélyiek és elveszik a munkahelyeket. Ráadásul Gyurcsányék most azzal is kampányolnak, hogy el kell venni a külhoni magyaroktól a szavazati jogot. Ki kell mondani, hogy

rajtunk, magyarokon, Magyarországon élő és külhonban élő magyarokon fog múlni az, hogy a magyar egység megmarad-e 2022 után is.

Ha az erdélyiek azt szeretnék, hogy folytatódjon az a soha nem látott nemzetpolitikai támogatás, ami az elmúlt években, az Orbán Viktor által vezetett kormányok alatt történt, akkor vegyenek részt a 2022-es magyarországi választásokon és szavazzanak a Fidesz–KDNP-re.

Hirdetés

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 02., szombat

Három sízőt sodort el a lavina, egyikük életét vesztette

Elsodort szombaton a lavina a Bucsecs-hegységben egy háromtagú csoportot, egyikük meghalt – tájékoztatott az Országos Hegyimentő Közszolgálat.

Három sízőt sodort el a lavina, egyikük életét vesztette
Hirdetés
2026. május 02., szombat

223-an vesztették életüket közúti balesetben januártól márciusig a romániai utakon

Az idei év első három hónapjában 669 közúti baleset történt, amelyek következtében 223 ember vesztette életét, 546-an pedig súlyos sérüléseket szenvedtek – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság szombati közleményéből.

223-an vesztették életüket közúti balesetben januártól márciusig a romániai utakon
2026. május 02., szombat

Várják a Kaptárba az új dokumentumfilmeket

Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ 2026. október 9-18. között ötödik alkalommal szervezi meg a Kaptár dokumentumfilm-szemlét, amelybe 2020 után Romániában készült alkotásokkal nevezhetnek be a filmkészítők.

Várják a Kaptárba az új dokumentumfilmeket
2026. május 02., szombat

Felmérés: többen vannak azok, akik szerint Ilie Bolojannak le kellene mondania

A romániaiak több mint fele (58 százalék) úgy véli, hogy Ilie Bolojan miniszterelnöknek le kellene mondania – derül ki a CURS egy friss felméréséből.

Felmérés: többen vannak azok, akik szerint Ilie Bolojannak le kellene mondania
Hirdetés
2026. május 02., szombat

149 sofőrnél mutatott ki alkoholfogyasztást a rendőrségi gyorsteszt

A közlekedési rendőrök péntek éjjel több mint 160 alkohol vagy drog hatása alatt vezető sofőrt füleltek le egy országos akció keretében, amelynek célja az alkohol vagy tiltott szerek hatása alatt történő vezetés visszaszorítása volt.

149 sofőrnél mutatott ki alkoholfogyasztást a rendőrségi gyorsteszt
2026. május 02., szombat

Melegházak gyúltak ki Nyárádszeredában

Két kigyulladt melegházhoz riasztották péntek éjjel a nyárádszeredai tűzoltókat, lángoló melléképülethez a dicsőszentmártoniakat.

Melegházak gyúltak ki Nyárádszeredában
2026. május 02., szombat

Egy hónap alatt 30-cal nőtt a különnyugdíjat kapók száma

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint márciusban 11 928 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 30-cal többnek, mint előző hónapban.

Egy hónap alatt 30-cal nőtt a különnyugdíjat kapók száma
Hirdetés
2026. május 02., szombat

Újabb 20 banival emelkedtek az üzemanyagárak szombaton

Szombaton is tovább drágult az üzemanyag, egyre kevesebb azon töltőállomások száma, ahol még lehet benzint tankolni 9 lej alatt.

Újabb 20 banival emelkedtek az üzemanyagárak szombaton
2026. május 02., szombat

Lesz még egy fagyos éjszakánk mielőtt elkezdődne a felmelegedés

Akár mínusz 8 Celsius-fokig is süllyedhet a hőmérséklet vasárnapra virradóra Hargita megye magasabban fekvő pontjain és a hegyközi medencékben. Jövő héttől azonban már érkezik a felmelgedés.

Lesz még egy fagyos éjszakánk mielőtt elkezdődne a felmelegedés
2026. május 02., szombat

Orosz drón sértette meg a romániai légteret

Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni péntek éjjeli orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott szombat reggel a védelmi minisztérium.

Orosz drón sértette meg a romániai légteret
Hirdetés