Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:50

A Színház térre érkeznek a motoros Mikulások

08:42

Súlyos baleset Segesvárnál: autó borult a híd alá, egy férfit ki kellett menteni

08:30

Hová lett a régi tánc? Roma tánc téma köré épülő konferencia

07:58

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Rakétaként repült át a körforgalmon és még két autón egy másik jármű – videó

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Azahriah is fellép a 2026-os Vibe Fesztiválon

Tusnádon nem ülnek fel a focihuligánok provokációjának

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Módosító rendelet: nem szabad túlterhelni a diákokat a házi feladatokkal

A legerősebb védettség a fertőzésen már átesett, beoltott páciensek szervezetében alakul ki

Intenzívebb immunválaszra serkentik a szervezetet a védőoltások, mint a koronavírus-fertőzés

Fotó: Gov.ro

A védőoltások intenzívebb immunválaszt váltanak ki a szervezetben, mint a koronavírus-fertőzés, ezért várhatóan hosszabb ideig is tart majd a vakcinával történő immunizálás során kialakuló védettség. Akik átestek már a fertőzésen és beoltatják magukat, azoknak a szervezete termeli a legtöbb antitestet – tudtuk meg Fejér Szilárd kémikus-kutatótól, akivel a vírus brit mutációja által jelentett fenyegetésről is beszéltünk.

Széchely István

2021. február 21., 09:342021. február 21., 09:34

A hónapokkal korábbi bizonytalan fejtegetésekkel szemben egyre megalapozottabb információk jelennek meg a koronavírus-fertőzésen átesettek szervezetében kialakuló védettségről, de

a védőoltások által kiváltott immunválaszról is napról-napra egyre több információval gyarapodik az orvostudomány.

Mennyi ideig tart a fertőzés következtében kialakuló, illetve a védőoltások által kiváltott védettség és milyen különbségek vannak a két immunválasz között? – erről kérdeztük Fejér Szilárd kémikus-kutatót, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetőjét.

Jobb az oltás utáni immunválasz

Egy nagyobb pácienspopuláció bevonásával elvégzett kutatás eredménye szerint a koronavírus-megbetegedésen átesettek legalább nyolc hónapig védettek lesznek a vírussal szemben.

A jelenlegi feltételezések szerint azonban a védőoltások által kiváltott védettség időtartama ennél is nagyobb lesz, mert a vakcinák általában intenzívebb immunválaszra serkentik a szervezetet, tehát több antitestet termel azoknak a szervezete, akiket beoltanak

– jelentette ki Fejér Szilárd. „Amit mi látunk az, hogy akik viszont átestek a fertőzésen és úgy oltatták be magukat, azoknál még több termelődik.

Jóval erősebb az immunválasz azoknál, akik átestek a fertőzésen és beoltatják magukat

– ismertette tapasztalataikat a szakember, kitérve arra is, hogy éppen ezért ajánlott azoknak is beoltatniuk magukat, akik már átestek a megbetegedésen. Utóbbiak még hosszabb védettséget szerezhetnek ezáltal. Ennek az időtartamáról még nincsenek tudományos adatok, de a becslések szerint

legalább egy évig kitarthat ez a védettség.

Egyébként a fertőzés következtében is minden beteg szervezetében kialakul a védettség, ez mégis egyénenként eltérő, hiszen nem egyformán működik a páciensek immunrendszere. Volt ugyan az egyik nagy országos magán egészségügyi hálózatnál két olyan páciens, akiknek a szervezete a vizsgálatok szerint nem termelt elég antitestet, de ezzel kapcsolatban Fejér Szilárd rámutatott arra is, hogy pontosan még nem tudni, mennyi az elegendő, erre vonatkozóan még nincsenek tudományos megállapítások.

Antitestekből is többféle van, és lehet, hogy a kevés, de jobb minőségű jobb, mint a sok, de rossz minőségű

– magyarázta.

Fotó: Mohai Balázs/MTI

Mutánsok

A védőoltásokat az eredeti vírus tüskefehérjéje ellen fejlesztették ki, tehát úgymond a tavalyi vírusra, „most viszont az a gond, hogy megjelent a brit és a dél-afrikai változat, tehát vannak már különböző variánsok, amelyek kikerülhetik az immunválaszt – akár a betegség utáni, akár a vakcina utáni immunválaszt”. Jó hír viszont, hogy

a Romániában használt mindhárom vakcina – a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca is – megvéd a koronavírus brit mutációja ellen is, az AstraZeneca oltóanyaga viszont nem véd a dél-afrikai mutáció ellen

– tudtuk meg Fejér Szilárdtól.

A kémikus-kutató egyébként a brit mutációval kapcsolatban kérdésünkre elmondta, az fertőzőképesebb, mint az eredeti vírus, vannak olyan kutatások is, amelyek szerint

a halálos kimenetelű megbetegedés kockázata is 25–30 százalékkal nagyobb a brit mutáció esetében, de utóbbi esetben olyan sok tényezővel kell számolni, hogy egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy valóban halálosabb.

Fotó: Mónus Márton/MTI

Ezt egyelőre csak a statisztikai adatok mutatják, de lehet, hogy csak azért, mert akkor éppen jobban le volt terhelve a brit egészségügyi rendszer – mutatott rá a bizonytalanság okára a szakember. Azt viszont hangsúlyozta, hogy tartani mindenképp kell ettől a vírusmutációtól, ezért

ajánlott fokozottan betartani az egyéni megelőző óvintézkedéseket is, hiszen elég sok a gyanús eset az országban, de a szűkebb térségben, Székelyföldön is.

Noha nem végeznek sok speciálisan a brit mutáció azonosításra irányuló laborvizsgálatot – úgynevezett szekvenálást –, „de úgy néz ki, hogy ami nálunk gyanús, arról be is igazolódik, hogy az angol vírusvariáns” – hívta fel a figyelmet a kémikus-kutató, azt is elmondva, hogy a környező, illetve közeli – Kovászna, Maros, Kolozs – megyékben egyaránt találtak már gyanús eseteket.