Mennyi ideig tart a fertőzés következtében kialakuló, illetve a védőoltások által kiváltott védettség és milyen különbségek vannak a két immunválasz között? – erről kérdeztük Fejér Szilárd kémikus-kutatót, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetőjét.

Jobb az oltás utáni immunválasz

Egy nagyobb pácienspopuláció bevonásával elvégzett kutatás eredménye szerint a koronavírus-megbetegedésen átesettek legalább nyolc hónapig védettek lesznek a vírussal szemben.

– jelentette ki Fejér Szilárd. „Amit mi látunk az, hogy akik viszont átestek a fertőzésen és úgy oltatták be magukat, azoknál még több termelődik.

– ismertette tapasztalataikat a szakember, kitérve arra is, hogy éppen ezért ajánlott azoknak is beoltatniuk magukat, akik már átestek a megbetegedésen. Utóbbiak még hosszabb védettséget szerezhetnek ezáltal. Ennek az időtartamáról még nincsenek tudományos adatok, de a becslések szerint

Egyébként a fertőzés következtében is minden beteg szervezetében kialakul a védettség, ez mégis egyénenként eltérő, hiszen nem egyformán működik a páciensek immunrendszere. Volt ugyan az egyik nagy országos magán egészségügyi hálózatnál két olyan páciens, akiknek a szervezete a vizsgálatok szerint nem termelt elég antitestet, de ezzel kapcsolatban Fejér Szilárd rámutatott arra is, hogy pontosan még nem tudni, mennyi az elegendő, erre vonatkozóan még nincsenek tudományos megállapítások.

– magyarázta.

– tudtuk meg Fejér Szilárdtól.

A kémikus-kutató egyébként a brit mutációval kapcsolatban kérdésünkre elmondta, az fertőzőképesebb, mint az eredeti vírus, vannak olyan kutatások is, amelyek szerint

Noha nem végeznek sok speciálisan a brit mutáció azonosításra irányuló laborvizsgálatot – úgynevezett szekvenálást –, „de úgy néz ki, hogy ami nálunk gyanús, arról be is igazolódik, hogy az angol vírusvariáns” – hívta fel a figyelmet a kémikus-kutató, azt is elmondva, hogy a környező, illetve közeli – Kovászna, Maros, Kolozs – megyékben egyaránt találtak már gyanús eseteket.