Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:07

Lakóház gyúlt ki Marosvásárhelyen

20:56

Szilveszterkor a székelyföldiek is megkérik a szállások árát, de mit kínálnak cserébe?

20:47

Újra felhasználják Marosvásárhely régi köztéri gránitköveit

20:32

A kovásznai unitáriusok évszázados álma valósulhat meg

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Megszálltak a rendőrök egy Maros megyei községet

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Élelem nélkül, embertelen körülmények között dolgoztattak Kovászna megyeieket Magyarországon

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Elkezdték telepíteni a digitális hulladékgyűjtőpontokat Csíkszeredában

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

Ennyi pénzt kapnak a Hargita megyei települések a visszaosztásból

A korabeli divaton keresztül mutatkozik meg a történelem egy fontos szelete Székelyudvarhelyen

Pompás korabeli női és férfi viseleteket csodálhatunk meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyek a 19. század emberéről, társadalmáról és szokásairól mesélnek. A szerdán megnyitott kiállítást testközelből látva magunkat is beleképzelhetjük a múltbeli Budapest társadalmának életébe.

László Ildikó

2024. július 17., 21:522024. július 17., 21:52

2024. július 17., 21:532024. július 17., 21:53

Fotó: Csató Andrea

László Ildikó

2024. július 17., 21:522024. július 17., 21:52

2024. július 17., 21:532024. július 17., 21:53

„Az öltözködés egy tükör, Tükre egy helyszínnek, egy korszaknak és egy embernek is” – hangzott el szerda délután a Divat & dualizmus című kiállítás megnyitóján, a Haáz Rezső Múzeumban, a tárlat pedig valóban tükrözi a dualizmus időszakát, annak társadalmát a divat révén.

A kiállítás megnyitóján Both Hajnal, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja üzenet-értékűnek és a hovatartozás büszke vállalásának nevezte, hogy

a kiegyezés előtti időszakban is bátran viselték az emberek a magyaros divatot, a Kossuth-szakállt és a Petőfi-bajuszt.

Fotó: Csató Andrea

Mint mondta, a jelenség egyik legfelemelőbb pillanata volt, amikor

a kiegyezés előtt Erzsébet királyné a magyar szabadság iránti őszinte elköteleződése jeleként az akkor divatos magyar viseletben fényképeztette le magát a Habsburg-udvarban.

A korabeli és kortárs darabokat egyaránt felvonultató kiállítás kapcsán a konzul megjegyezte: „lehet valami akkor is szép, ha éppenséggel saját hagyományokra épít, sajátos tartalommal és jelentéssel telített, és azokat továbbgondoló elemekből építkezik anélkül, hogy elutasítaná azt, ami a világban hasonló módon történik.”

Fotó: Csató Andrea

A szépséget és a történelmi értéket a Kiscelli Múzeum hozta el Székelyudvarhelyre – ismertette Miklós Zoltán múzeumigazgató. Mint mondta:

az anyaországi múzeum nyitottsággal és barátsággal fogadta a felkérést, hogy a Haáz Rezső Múzeumban is kiállítsák a tárlatot, felszólalásában köszönetet mondott mindenkinek, aki közreműködött a tárlat összeállításában.

Fotó: Csató Andrea

Szatmári Judit Anna, divattörténész, a Kiscelli Múzeum muzeológusa, a kiállítás kurátora a megnyitón kifejtette, hogy a kiállítás címe: a Divat & dualizmus egyszerre utal a korszakra, azaz a 19. század második felére, amelynek budapesti divatját most itt bemutatják, ugyanakkor a kettősség jelzi azt is, hogy

a korabeli ruhadarabok mellé kortárs budapesti tervezők alkotásait is hozzárendelték.

Fotó: Csató Andrea

A kurátor megemlítette, hogy az öltözködést tükörként is tekinthetjük, amely megmutat egy korszakot, egy helyszínt és a társadalmat egyaránt.

Az első világháborúig tartó időszakban életmódbeli, technikai és társadalmi változások is történtek, az öltözködés pedig alkalmas médium arra, hogy ezen keresztül megértsük a szokásokat, a közösségi normákat, a társadalmi berendezkedést, ami akkor jellemző volt”

– mondta a muzeológus.