A hit hajléka, Nagyajta ékessége: új fényében pompázik az unitárius vártemplom

A kétezres évek környékén orvosolták a legégetőbb gondokat, feljavították az omladozó bástyákat, a teljes körű restaurálásra azonban 2019-ig kellett várnia a presbitériumnak. Azóta egyházi és kulturális események, várfesztivál színtere, turistalátványosság és gazdag történelmet felölelő műemlék egyben. Titkaiba az 1995 májusa óta Nagyajtán szolgáló Fekete Levente lelkész avatott be.

– idézte fel Fekete Levente. A napjainkban látható, hat méterrel hosszabb és nyolc méterrel magasabb szentélyrésszel 1400 körül egészült ki a templom.

A templomhajót a járószinttől Szent László-freskókkal, bibliai jeleneteket és példázatokat megörökítő falfestményekkel gazdagították a 14. században, ezek azonban sérültek az évszázadok folyamán. 1512-ben alakult ki az igény, hogy az akkor még sík mennyezettel rendelkező hajót gótikus mennyezettel váltsák fel, ezért a meglévő freskókba bevéstek, az északi és déli falakba orsós gyámköveket helyeztek be. Innen indították az égetett agyag, kettősen hornyolt, csillagboltozatú bordaíveket.

Az építészeti sokszínűséget azonban kézművesek, szobrászok aprólékos munkája tetézte, a templomba belépve a régmúltat idéző látványkép tárul a látogató szeme elé, a teljes körű restaurálásnak köszönhetően tökéletesített formában.

Pályázattal mentett örökség

Előbb 2009-ben próbálkoztak anyagi támogatást nyerni a templomot, várfalat, bástyákat érintő teljeskörű felújításra, a pályázatot Gyulafehérváron nyújtottak be elbírálásra, a dokumentációt nem kevés pénzért állították össze. A válasz azonban rövid és elkeserítő volt: ugyan minden feltételnek megfeleltek, de nem volt megfelelő anyagi keret a támogatásra.

– részletezte Fekete Levente. A pályázati leadási határidő többszöri meghosszabbítása után Barabás András ifjú egyházközségi gondnok vitte „lóhalálában” Gyulafehérvárra a pályázatot.

Ekkor Nagyajta polgármestere, Bihari Edőmér segítette az ügyet, aki az anyaországi Pánczél Károly képviselővel teremtette elő a szükséges összeget. A folyamatban kulcsfontosságú szerepet játszott a pályázatért felelős Regio Consult Kft. országos igazgatója, Ilyés Szabolcs – aki a Bethlen Gábor Alapból további 98 millió forintot nyert a – és a cég sepsiszentgyörgyi kirendeltségének szakembere, Kocsis Katalin.

„Kilenc hónap telt el úgy, hogy különböző engedélyeket vártunk, és a munka még jóformán el se kezdődött” – fogalmazott a lelkész, aki szerint állandóan újra kellett tervezni a kivitelezést anyagi és mennyiségi szempontból is. Ekkor Fekete Mihály mérnök, a kivitelező cég, a Baumeister Kft. vezetőjének jóhiszeműsége mentette meg a vártemplomot, aki nem hagyta cserben a projektet a nehézségek ellenére sem.

Egyedülálló freskókat tártak fel

Fekete Levente elmondása szerint a 14. században, a frissen vakolt falakra kerültek fel a falfestmények, az olasz eredetű al fresco (freskó, falat burkoló nyirkos vakolatra való festés) technikát követve, amelynek köszönhetően ma is látni részleteket a vártemplomot díszítő, Szent László-legendát megörökítő képsorokból. A freskó az északi falon található, hajdanában összefüggő falkép volt egészen a toronytól a diadalívig, míg a gótikus mennyezet építésekor meg nem rongálódott.

„A még ki nem száradt falra fölvitt vakolatra került rá a falkép, együtt száradt a vakolattal, így egy vékony, de páncélszerű réteg képződött a felületére. Ez jobban bírta az idők viharait” – magyarázta a lelkész, hozzátéve, hogy mindezt Szakács Tamástól tanulta, aki feltárta és helyreállította a harcjeleneteket megörökítő freskó részleteit. A néhány évvel ezelőtti restauráláskor találtak falfestményt ugyanakkor a déli részen is, ebből azonban csak keveset tudtak megmenteni. A templom külső falain látható freskók sajnos csak töredékeiben maradtak meg.

A részletekben rejlik az igazi érték

A templom egyedülálló, reneszánsz kőszószéke magyar kőfaragómester munkája, 1710-ből származik. Történetébe a lelkész avatott be: a magát „J.Kőfa” mesterjeggyel igazoló művész előzőleg a brassói Fekete templom felújításánál dolgozott, ám Dónáth György miklósvárszéki alkirálybírónak köszönhetően a nagyajtai vártemplomban való munkát is elvállalta.

– fogalmazott a lelkész.

Az emelvény kehely alakú, bábos feljáróval ellátott, a címerpajzsára olasz babérkoszorúban a fiait begyéből etető pelikán látható. A szószékkorona is 1710-ből származik, brassói asztalos-céhes munka, ugyanazzal a pelikán fafaragvánnyal. Fekete Levente kiemelte, hogy bár ez a festék alatt pihen mostanra, írott szöveg is található rajta, évszámmal együtt.

a Manier Art Kft. szakemberei. Fekete Levente körbevezetett az ősök bástyájának történelmi részlegén, itt olvasható a templomerőd, felekezetek múltja. Az alatta levő emeleten ugyanakkor Bihari József, nagyajtai születésű színművész életművét is végig lehet követni a televízió képernyőjén.

A kiállítótereket korszerű táblagépekkel, televízióval szerelték fel, ízlésesen beépítve azokat a bástya természetes környezetébe. Ezek segítségével hallgatható meg Költő Ágnes balladája, valamint a Nagyajta-legenda, amelyet maga Fekete Levente lelkész írt meg és ő is meséli el a képernyőn.

Ugyanakkor egyházi, ifjúsági és kulturális eseményeknek is otthont ad a vártemplom udvara, ahol a restaurálás során színpadot és padokat is építettek. Itt szervezik többek között kora ősszel a Várfesztivált is, amely során előadásoknak, táncosoknak, színészeknek biztosít terek a színpad.

Jelenleg több mint négyszáz személyt számlál az unitárius gyülekezet, amelynek tagjai igyekeztek végig segíteni adománnyal, munkával a templomerőd javításában, megőrzésében. A lelkész állandó támogatóként emlegette feleségét, Fekete Juditot, aki nemcsak lekönyvelte a hatalmas összegeket, de három gyermekükkel együtt a nehézségekben, feszült pillanatokban lankadatlan lelki támasz is volt. „Nem volt könnyű, de jó vége lett a történetnek, hála legyen a Jóistennek és a jó embereknek.”