
A helyiben nincs tartósítószer. Ezért is megéri ezt választani. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Több országgal partnerségben vett részt egy európai uniós projektben a sepsiszentgyörgyi székhelyű regionális Agrofood klaszter, amelynek keretében stratégiát dolgoztak ki a mezőgazdasági vállalkozások és élelmiszergyártók fejlesztésére.
2019. június 19., 18:342019. június 19., 18:34
2019. június 19., 21:402019. június 19., 21:40
A szerdai projektzárón Vajda Lajos az országos klaszterszövetség alelnöke elmondta, a projektben holland, dán, olasz, francia, spanyol és magyarországi klaszterek vettek részt. Romániát az Agrofood képviselte, melynek tanintézetek, önkormányzatok, intézmények mellett ötven élelmiszeripari vállalkozás tagja. Arra a következtetésre jutottak, hogy három területen is mentalitásváltásra, módosításokra van szükség, hogy a hagyományos, helyi élelmiszer teret hódíthasson.
Egyrészt a vállalkozók kell minél jobb minőségre törekedjenek, hogy a terméket ne csak azért vásárolják meg, mert helyi,
a fogyasztókban tudatosítani kell, hogy a helyben előállított élelmiszer egészségesebb,
a döntéshozóknál pedig azért kell lobbizni, hogy államilag támogatott kutatásokkal segítsék a termelőket.
Vajda Lajos elmondta:
holott a pityókás házikenyeret, a kürtőskalácsot, kolbászokat, sajtokat, tejtermékeket is be lehetne jegyeztetni.
A klaszteren belül két innovációs termékfejlesztés történt, egy helyi tejfeldolgozó cég a melléktermékként visszamaradt savóból egy bukaresti kutatóközponttal közösen állított elő üdítő-energiaitalt. Az előpataki borvíz palackozója pedig
Manole Silviu az Agrofood klaszter elnöke kifejtette, a külföldi partnereknél azt tapasztalták, hogy a cégek kiválóságra törekednek, a minőség alapfeltétel, a fogyasztók elsősorban nem csak azért vásárolják a termékeket mert helyi.
Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője szerint,
Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője a szövetkezés, a termelők, feldolgozók közötti együttműködés kialakításának fontosságára hívta fel a figyelmet.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
1 hozzászólás