A Hargita Megyei Törvényszék tárgyalja a csíkszentmártoniak keresetét a megyehatárperben

A község ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig”, illetve „Úz vize a IV. határ között” területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását.

A keresetlevél szerint amikor 1998-ban elvégezték Dormánfalva és Csíkszentmárton területének kataszteri felmérését – utóbbit a Hargita Megyei Telekkönyvi Hivatal megbízásából – a feladatfüzetből kimaradt Úzvölgye település, mintegy 77 hektár területtel. Erről a munkálat átvételekor a csíkszentmártoni polgármester írásos észrevételt nyújtott be,

A község szerint nincs jogi értéke a hibás dokumentációnak, amelyre Dormánfalva is hivatkozik, ezt kérdésünkre a munkálatot elvégző cég vezetője is megerősítette.

Eltérő érdekek

A keresetlevelet a Hargita Megyei Törvényszéken iktatták, ez nyilvánvalóan nem felelt meg az Úzvölgyét saját tulajdonának tekintő, és több csíki közbirtokossági területet önhatalmúlag telekkönyveztető Dormánfalvának, illetve a Bákó Megyei Tanácsnak sem, akik

Miután beadványukat tavaly nyáron elfogadták, és átküldték az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszékre, a szentmártoniak ugyanilyen módon jártak el, kérve az utóbbi törvényszéket, hogy mivel ugyanúgy nem illetékes a tárgyalás lefolytatására, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelölje ki a per tárgyalásának helyszínét.

Így a per tárgyalása, amely Úzvölgye egyértelmű hovatartozásáról is dönthet, Csíkszeredában kezdődik meg.