Fotó: Magyari Hunor
A Vándorbölcső mozgalom Magyarországról indult útjára 2012-ben azzal a céllal, hogy felelevenítse azt a régi hagyományt, amikor a kisbabákat még bölcsőkben ringatták, és a kiságyak több nemzedéken keresztül családról családra jártak. Székelyföldön is terjedőben a hagyományőrző-szociális szolgáltatás, Székelyudvarhelyen a minap adták át az első vándorbölcsőt, mely egy negyedik gyerekét váró családhoz került félévre.
2018. április 07., 08:502018. április 07., 08:50
Az ötletet a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom karolta fel, de magánkezdeményezések is állnak a háttérben. 2015-ben a bölcsők vándoroltatását a határokon túlra is kiterjesztették. Az Erdély-szerte szórványosan működő programot a Gyarapodó magyarság mozgalom, pontosabban annak elindítói, az Úz-völgyi havasi tanyán, Csinódon élő Sepsi-Nagy Balázsék vették kézbe.
„Mivel mi is a harmadik gyerekünket várjuk, rendeltünk az asztalostól egy bölcsőt, akinek meséltünk a vándorbölcső mozgalmakról, és ő erre felajánlott még egyet ajándékba.
Lappangó bölcső is került elő így, mely kiszolgált két-három gyereket egy családon belül, majd felkerült a padlásra. Most pedig előszedik, így nem egy elfekvő, porosodó, muzeális tárgy lesz... Az igénylések is sokasodnak” – nyilatkozta Sepsi-Nagy Balázs, aki maga is jelen volt az első székelyudvarhelyi ünnepélyes bölcsőátadáson, melyre a hét elején került sor a szombatfalvi református templomban.
Fotó: Magyari Hunor
A szombatfalvi református egyházközség gondnoka, Zólya Attila a felesége révén értesült a Vándorbölcső mozgalomról, aki viszont egy Mária Rádióban elhangzó riportból szerzett tudomást róla. Közösen döntötték el, hogy a gyülekezet kórusvezetőjét meglepik egy bölcsővel.
„Van nekünk egy aranyos karnagyunk, aki most van abban a stádiumban, hogy hamarosan születik a negyedik gyereke, és mindig olyan szerény volt, hogy soha nem akart elfogadni semmit. Bevontam két-három kórustagot és a tiszteletes urat, felvettem a kapcsolatot Balázsékkal, hogy érdeklődjek a lehetőségekről. Örömmel közölték, hogy a meglévő ötből ennek az egynek nincs még gazdája, és mivel eddig nem volt példa arra, hogy közösség adományozná,
– közölte a gondnok.
Fotó: Magyari Hunor
Mivel a kórus beavatott tagjai teljes titokban tartották az ajándékot és magát az ünnepélyt is, a csoportképre berendelt Szakács Annamária igencsak meglepődött a gesztuson. „Addig nem is hallottam a mozgalomról, és mikor szembesültem az adománnyal, nagyon meghatódtam. Eddig nem merült fel a bölcső ötlete, mert mózeskosarunk volt, de most, hogy adódott ez a lehetőség, természetesen ki fogjuk használni.
– mondta a kedvezményezett, akinek még három hete van hátra kisfia megérkezéséig. A vándorbölcsők félévre kerülnek a családokhoz, ilyenkor ingyenes a használatuk. A rendelésre gyártott bölcső matracostól 300 lejbe kerül. Az elképzelés szerint
Amint Sepsi-Nagy Balázs tájékoztatott, Udvarhelyszéken jelenleg Zetelakán már használatban van egy vándorbölcső, de vannak igénylések a városból és Oroszhegyről is.
Fotó: Magyari Hunor
Bölcsőtörténelem
A néprajzi szakirodalom szerint a bölcső kezdetben a szállítás megoldására szolgált, és a társadalmi különbségek is tükröződtek a más-más formájú babahordozók használatában. A lakásbeli bölcsőt a földre állították, vagy a mennyezetre függesztették (függő- vagy hintabölcső). Az indiánok lap alakú bölcsőt használtak, a görögök és a rómaiak teknőbölcsőt (pólát), a különféle természeti népek fakéregből varrt kéreg- és kosárbölcsőt. A talpasbölcső az antik csecsemőágyból fejlődött ki. Az állványos bölcső valószínűleg közel-keleti eredetű. A házon kívül használt változatnak, az ún. mezei bölcsőnek összecsukható állványa volt, és a fekhelyet könnyű rácsszerkezetből vagy lepelből alakították ki. A magyarság a honfoglalás előtt török közvetítéssel ismerte meg a fekvőalkalmatosságot, eleink a 18–19. századig a teknőbölcsőt használták hathetes korig. A díszítésre faragás vagy festett virágozás volt jellemző, ritkábban a felirat és vallási jelkép. A datálás a 19. század második felétől jött divatba. Számos hiedelem fűződik hozzá: a csecsemőt szemveréstől óvó tárgyakat helyeztek el benne; hogy nem szabad üresen ringatni, mert az gyerekhalált jelent. Ami tény, hogy a hintamozgás ösztönös igény, hiszen a születés előtti időszakot idézi fel a babákban, megnyugszanak tőle, sőt fontos szerepe van az idegrendszer fejlődésében, az egyensúlyérzék kialakulásában. A bölcső csak addig ajánlott, míg a baba nem tud felülni, négykézlábra emelkedni – ilyenkor váltani kell a gyermekágyra.
Szeptembertől betiltják az Európai Unió országaiban a TPO-t (trimetil-benzil-foszfin-oxid) tartalmazó kozmetikumok forgalmazását – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Borboly Csaba már a vizsgálat befejezése előtt megtalálta a hibást: a sajtót. Egy dolgot viszont elhallgat a politikus: a média mellett ő sem kérdőjelezte meg a csobotfalvi tragikus pásztorbalesettel kapcsolatos hivatalos rendőrségi információkat.
Újabb harminckét iskolabuszt szállítottak le Hargita megyébe a napokban, ezeket szerdán át is vették az érintett helyi önkormányzatok. A járműveket Hargita Megye Tanácsa az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) szerezte be.
Szeptembertől ötállomásos koncertsorozattal várja a látogatókat Sóvidék, amelynek célja, hogy új lendületet adjon a térség turizmusának, erősítse a helyi kulturális életet, és meghosszabbítsa az idegenforgalmi szezont.
Tavaly az előző évhez képest 40,2 százalékkal több számítógépes csalást jelentettek Romániában, míg a malware-támadások száma 286,8 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismertetett jelentéséből.
Hároméves gyermek vesztette életét, hat ember pedig megsérült és kórházba vitték őket egy szerdai baleset következtében az Olt-völgyében.
Augusztus 18. és 24. között 3850 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 87,2 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte szerdán az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A korábban sok többletórával rendelkező pedagógusok, a kisebbségi tannyelvű oktatásban dolgozó alsó tagozatos tanítók és az étkezési pótlékot, vakációs utalványt elveszítő oktatók járnak a legrosszabbul a megszorító intézkedések miatt az ágazatban.
Bocsárdi László alapította a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházat. Innen költözött Sepsiszentgyörgyre, hogy a Tamási Áron Színházat is meghatározó módon alakítsa. Újabb rendezésével egy koprodukcióban készülő előadás jelent újabb köteléket.
Idén is kaphatnak vakációs utalványokat a tanügyi alkalmazottak – írja elő egy miniszteri rendelet.
szóljon hozzá!