Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:19

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

13:13

Jövő év közepéig átadják az új ANL-s lakásokat Nyárádszeredában

13:12

Ambrus és Sofron kikerült, Farkas és Ravasz bekerült a magyar hokiválogatottba

12:48

Elhunyt Balázs Péter színművész

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a Hargita Megyei Mentőszolgálat csíkszeredai főasszisztense

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Rakétaként repült át a körforgalmon és még két autón egy másik jármű – videó

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Azahriah is fellép a 2026-os Vibe Fesztiválon

Tusnádon nem ülnek fel a focihuligánok provokációjának

Módosító rendelet: nem szabad túlterhelni a diákokat a házi feladatokkal

Alternatív útvonalat hoznának létre a csíkszeredai kórházhoz

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

A gyermekvállalókra irányítanák a figyelmet

Fotó: Magyari Hunor

A Vándorbölcső mozgalom Magyarországról indult útjára 2012-ben azzal a céllal, hogy felelevenítse azt a régi hagyományt, amikor a kisbabákat még bölcsőkben ringatták, és a kiságyak több nemzedéken keresztül családról családra jártak. Székelyföldön is terjedőben a hagyományőrző-szociális szolgáltatás, Székelyudvarhelyen a minap adták át az első vándorbölcsőt, mely egy negyedik gyerekét váró családhoz került félévre.

Kosztolányi Kata

2018. április 07., 08:502018. április 07., 08:50

Az ötletet a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom karolta fel, de magánkezdeményezések is állnak a háttérben. 2015-ben a bölcsők vándoroltatását a határokon túlra is kiterjesztették. Az Erdély-szerte szórványosan működő programot a Gyarapodó magyarság mozgalom, pontosabban annak elindítói, az Úz-völgyi havasi tanyán, Csinódon élő Sepsi-Nagy Balázsék vették kézbe.

„Mivel mi is a harmadik gyerekünket várjuk, rendeltünk az asztalostól egy bölcsőt, akinek meséltünk a vándorbölcső mozgalmakról, és ő erre felajánlott még egyet ajándékba.

A baráti társaságunk körében közzétettem egy felhívást, és annyi új bölcső vásárlására tett felajánlás érkezett, hogy ennek köszönhetően harminc fog Székelyföldön, az anyaországban és más magyarlakta vidéken mozogni.

Lappangó bölcső is került elő így, mely kiszolgált két-három gyereket egy családon belül, majd felkerült a padlásra. Most pedig előszedik, így nem egy elfekvő, porosodó, muzeális tárgy lesz... Az igénylések is sokasodnak” – nyilatkozta Sepsi-Nagy Balázs, aki maga is jelen volt az első székelyudvarhelyi ünnepélyes bölcsőátadáson, melyre a hét elején került sor a szombatfalvi református templomban.

Fotó: Magyari Hunor

Vándorbölcsők Udvarhelyszéken is

A szombatfalvi református egyházközség gondnoka, Zólya Attila a felesége révén értesült a Vándorbölcső mozgalomról, aki viszont egy Mária Rádióban elhangzó riportból szerzett tudomást róla. Közösen döntötték el, hogy a gyülekezet kórusvezetőjét meglepik egy bölcsővel.

„Van nekünk egy aranyos karnagyunk, aki most van abban a stádiumban, hogy hamarosan születik a negyedik gyereke, és mindig olyan szerény volt, hogy soha nem akart elfogadni semmit. Bevontam két-három kórustagot és a tiszteletes urat, felvettem a kapcsolatot Balázsékkal, hogy érdeklődjek a lehetőségekről. Örömmel közölték, hogy a meglévő ötből ennek az egynek nincs még gazdája, és mivel eddig nem volt példa arra, hogy közösség adományozná,

nem fogadtak el pénzt se érte”

– közölte a gondnok.

Fotó: Magyari Hunor

Kisfiút fog ringatni

Mivel a kórus beavatott tagjai teljes titokban tartották az ajándékot és magát az ünnepélyt is, a csoportképre berendelt Szakács Annamária igencsak meglepődött a gesztuson. „Addig nem is hallottam a mozgalomról, és mikor szembesültem az adománnyal, nagyon meghatódtam. Eddig nem merült fel a bölcső ötlete, mert mózeskosarunk volt, de most, hogy adódott ez a lehetőség, természetesen ki fogjuk használni.

Félévre a miénk, és akkor át kell adjuk a következő igénylőnek”

– mondta a kedvezményezett, akinek még három hete van hátra kisfia megérkezéséig. A vándorbölcsők félévre kerülnek a családokhoz, ilyenkor ingyenes a használatuk. A rendelésre gyártott bölcső matracostól 300 lejbe kerül. Az elképzelés szerint

mind az adományozók nevét, mind pedig a bölcsőben ringatott összes kisbabáét belevésetik a bölcsőbe.

Amint Sepsi-Nagy Balázs tájékoztatott, Udvarhelyszéken jelenleg Zetelakán már használatban van egy vándorbölcső, de vannak igénylések a városból és Oroszhegyről is.

Fotó: Magyari Hunor

Bölcsőtörténelem

A néprajzi szakirodalom szerint a bölcső kezdetben a szállítás megoldására szolgált, és a társadalmi különbségek is tükröződtek a más-más formájú babahordozók használatában. A lakásbeli bölcsőt a földre állították, vagy a mennyezetre függesztették (függő- vagy hintabölcső). Az indiánok lap alakú bölcsőt használtak, a görögök és a rómaiak teknőbölcsőt (pólát), a különféle természeti népek fakéregből varrt kéreg- és kosárbölcsőt. A talpasbölcső az antik csecsemőágyból fejlődött ki. Az állványos bölcső valószínűleg közel-keleti eredetű. A házon kívül használt változatnak, az ún. mezei bölcsőnek összecsukható állványa volt, és a fekhelyet könnyű rácsszerkezetből vagy lepelből alakították ki. A magyarság a honfoglalás előtt török közvetítéssel ismerte meg a fekvőalkalmatosságot, eleink a 18–19. századig a teknőbölcsőt használták hathetes korig. A díszítésre faragás vagy festett virágozás volt jellemző, ritkábban a felirat és vallási jelkép. A datálás a 19. század második felétől jött divatba. Számos hiedelem fűződik hozzá: a csecsemőt szemveréstől óvó tárgyakat helyeztek el benne; hogy nem szabad üresen ringatni, mert az gyerekhalált jelent. Ami tény, hogy a hintamozgás ösztönös igény, hiszen a születés előtti időszakot idézi fel a babákban, megnyugszanak tőle, sőt fontos szerepe van az idegrendszer fejlődésében, az egyensúlyérzék kialakulásában. A bölcső csak addig ajánlott, míg a baba nem tud felülni, négykézlábra emelkedni – ilyenkor váltani kell a gyermekágyra.