Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:22

Átgázolt a lengyeleken: magabiztos győzelemmel kezdte az Eb-t a magyar válogatott

22:22

Gólzápor a fővárosban, Galacon nyert a Sapientia

21:29

Utcára vonulnának Sepsiszentgyörgyön az adóemelés miatt

21:14

Felújított otthona van a kultúrának és a közösségnek Szentegyházán

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

A világ túlsó végén fogták el a két legkeresettebb román bűnöző közül az egyiket

Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: „kevesebb úgysem lesz, de több még lehet”

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Minden, amit a kutyákkal való bánásmódról tudni érdemes

A marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Egyetem adott otthont a gazádtlan állatokról szóló műhelybeszélgetéseknek

Fotó: Haáz Vince

Van még, amit dolgozni az állatvédelmi törvényen – derült ki az Maros megyei állatrendőrség képviselőinek csütörtöki bemutatójából. Ha például egy kutyát bedobnak egy udvarra, az már nem számít közterületnek, ezért az állat sem számít elhagyottnak. Ezzel nem tud mit kezdeni a rendőrség.

Hajnal Csilla

Nagy Lilla

2024. április 04., 18:002024. április 04., 18:00

2024. április 04., 18:012024. április 04., 18:01

Április 4-én tartják világszerte a gazdátlan állatok világnapját. Ennek kapcsán aktuális problémára hívta fel a figyelmet az a műhelybeszélgetés, amelyet csütörtökön szerveztek Marosvásárhelyen a Dimitrie Cantemir Egyetem kampuszában. Az elhagyott kutyák sorsát, illetve az állatvédelmi törvény hiányosságait tárgyalták meg a rendőrség állatvédelemmel foglalkozó osztályának képviselői, illetve különböző hatósági és civil szervezetek küldöttei.

Amikor a kutyatartók nehézségekkel – mondjuk állatorvosi költséggel vagy nem várt szaporulattal – szembesülnek, sokszor egy dobozban az utcán vagy egy menhely előtt végzi az az állat, aki évekig a gazdája mellett volt.

A törvény szerint az elhagyás azt jelenti, hogy az emberi tulajdonban és gondozásban lévő állatot élelem, fedél és orvosi ellátás nélkül hagyják közterületen.

A törvény azt is kimondja, hogy ezeket a bűncselekményeket akár 3000 lejes pénzbírsággal büntetik – világított rá Trifanov Alexandru, a Maros megyei rendőrség állatvédelemmel foglalkozó osztályának vezetője.

Fotó: Tuchiluș Alex

A törvény értelmében a közterületen talált kutyákért az önkormányzat felel, ezért

a városi állatmenhelyre szállított kutyákat a törvény szerint 14 napig tarthatják ott, az első hét napban a gazdája kiveheti, a következő hét napban pedig bárki örökbe fogadhatja.

Ezután pedig a törvény megengedi, hogy elaltassák azokat az elhagyott ebeket, amelyekért nem jött senki.

Fotó: Haáz Vince

Amint a rendőrség képviselője elmondta,

Marosvásárhelyen jelenleg is mintegy kétszáz kutya van a városi menhelyen, de itt nem altatják el őket, mert támogatást kapnak, ezért mindig tele van a menhely, illetve egy németországi egyesület szinte havonta visz ki innen kutyákat örökbefogadó családokhoz.

Maros megyében egyébként Marosvásárhelyen kívül Szászrégenben és Ludason is működik állatmenhely, amelyek ellenőrzése szintén az ő hatáskörükbe tartozik.

Más udvarába dobva

Az állatvédelemről szóló törvény Romániában egyes területeken hiányosnak bizonyul – derült ki az állatrendőrség képviselőinek bemutatójából. Ha például

egy kutyát valaki más udvarába dobnak be, az nem számít közterületnek, ezért az állat sem számít elhagyottnak.

Ezzel nem tud mit kezdeni a rendőrség sem, hiszen jogilag nem vonható felelősségre az állatot elhagyó személy.

Fotó: Borbély Fanni

A kutyatartó gazda köteles mikrocsipeltetni kutyáját a könnyebb azonosítás céljából, hiszen minden, közterületen talált, gazda nélküli kutya elhagyott kutyának számít addig, ameddig ennek az ellenkezőjét be nem bizonyítják, és ezt a benne lévő mikrocsip alapján deríti ki a rendőrség. Ugyanakkor

a törvény értelmében kötelező minden nem fajtatiszta kutya ivartalanítása a haszonkutyák kivételével.

A fajtiszta és a nem fajtiszta kutya keverékéből származó kutyákat azonban nehéz beazonosítani, ezt a rendőrségnek sem sikerült eddig – vallotta be Trifanov Alexandru rendőrbiztos.

Bűncselekménynek számítanak

Az állatrendőrség képviselői arra is kitértek, hogy a 2022-ben elfogadott 138-as számú törvény szigorítja az állatokkal való kegyetlen bánásmód miatt járó büntetéseket.

Az állatok szándékos leölése a legsúlyosabb bűncselekmény, ez háromtól hét évig tartó szabadságvesztéssel jár.

Fotó: Tuchiluș Alex

Az állat külsejének megváltoztatását célzó vagy egyéb nem gyógyászati célú sebészeti beavatkozás – mint például

a kodotómia, fülvágás, hangszálak metszése, karmok eltávolítása, csőr- és fogvágás – szintén szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetendő.

Ugyanígy büntetendő, ha a kölyköket az anyjuktól nyolchetes koruk előtt elválasztják kereskedelmi céllal, de a zoofília is ugyanilyen bűncselekménynek számít, és akár hét évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat.

Bűncselekménynek számít az állatok felhasználása más állatok kiképzésére vagy agressziójuk levezetésére is, ha ez az állat számára szenvedést okoz.

Fotó: Haáz Vince

A macskák esetében nem létezik törvényi rendelkezés az ivartalanításukra vagy a mikrocsipeztetésükre vonatkozóan. Valószínűleg azért, mert bár sok a kóbor macska a köztereken, de ezek nem verődnek hordákba, és nem jelentenek különösebb veszélyt az emberekre nézve – tudtuk meg a rendőrség képviselőjétől.

Az állatokkal való kegyetlen bánásmódot azonban nehéz bizonyítani, mert legtöbb esetben nem látszik az ütések nyoma rajtuk. Az állatok megölésére tett kísérleteket – amikor végül nem sikerül megölni az állatot – sem tudják büntetni az aktuális törvények értelmében – tértek ki a rendőrség képviselői, akik arra kérik a lakosságot, hogy forduljanak bejelentéseikkel bátran hozzájuk, mert ők minden panaszt kivizsgálnak, és a törvény értelmében járnak el.

Fotó: Tuchiluș Alex

Sosincs szabad hely a csíkszeredai kutyamenhelyen

Gidró Paulának, a csíkszeredai állatmenhely munkatársának elmondása szerint

a csíktaplocai kutyamenhely kapacitása véges, gyakorlatilag évek óta nincs szabad helyük.

Jelenleg is 270 kutyát gondoznak. A Pro Animalia állatmenhely munkatársainak azonban a legtöbb nehézséget a felnőtt kutyák és a velük járó kellemetlenségek okozzák. Mint megtudtuk, a felnőtt kutyák nagy része rossz körülmények között nevelkedett, sok esetben mindössze félméteres láncon tartották őket. Épp ezért a kutyák sok esetben traumatizálva érkeznek a csíkszeredai állatmenhelyre, így életük hátralevő részében agresszívek vagy félénkek maradnak.

Csíkszék Marosszék