Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:55

A kormány szerint nem fenyegeti üzemanyaghiány Romániát

11:44

Egy ember meghalt, miután egy kisbusz kerítésnek rohant Argeș megyében

11:24

Székelyföldre is kezd bekúszni a hőhullám

10:44

Háromszékről is mentek tűzoltók a görög erdőtüzekhez

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ki is vizsgálta az ügyészség, hogy milyen drónt lőtt le pénteken Buzău megyében a román vadászpilóta

Egy ember meghalt a homoródfürdői balesetben, egy sérültet helikopterrel vittek kórházba

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson

Kiskorú lányt zaklatott egy buszsofőr Csíkszeredában

Baleset történt Sósrétnél, egy autó felborult a mezőn – videóval

Orbán Viktor: ellenzéki politika helyett ellenállási politika következik

Jelezzünk vagy sem? – vitatott kérdést tisztázott a közlekedési rendőrség

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról

Egy hamburger ára már egy teljes ebédével vetekszik: megnéztük, mennyibe kerül enni-inni Tusványoson

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – először látogatott hivatalosan Erdélybe az új magyar miniszter

A csűr mint a székely gazda büszkesége

Fotó: Pinti Attila

A csűr volt régen a székely gazda büszkesége, gyakran büszkébb volt rá, mint a házára. A kis családi gazdaságok azonban mára eltűnőben vannak, így ezek az építmények kezdték elveszíteni eredeti funkciójukat. Ennek az építészeti értéknek a megőrzését szolgálja, ha az eredeti formavilágát és anyaghasználatát megtartva alakítják át a csűröket, akár új rendeltetést adva azoknak.

Barabás Hajnal

2023. június 27., 21:342023. június 27., 21:34

2023. június 27., 21:362023. június 27., 21:36

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Szakmai konferenciát tartottak kedden Csíkdelnén a csűrátalakításokról, amelynek helyszínéül találóan választottak egy korábban átalakított csűrt, a Kulturcsűr épületét. Esztány Győző csíkszeredai építész, tervező régóta foglalkozik ezzel a témával, a szakmai fórumon kutatásairól, munkáiról osztott meg részleteket.

A csűröket kalákában építették

A szakember előadásában bevezetésként kifejtette, a csűrök karakterét a családi kisgazdaságok életformája csiszolta az idők során a használhatóság és egyszerűség elvén olyanná, amilyennek ma ismerjük.

A csűr mai formája a több évszázados tapasztalat generációról generációra továbbadott, egyre tökéletesedő mesterségbeli tudás eredménye

– fogalmazott az előadó.

Fotó: Pinti Attila

Hozzátette, közösségi mesterségbeli tudás ez, mivel ezek a csűrök a Székelyföldön elterjedt közösségi építési összefogással épültek, kalákában. Ezeknek az építményeknek a formája, az anyaghasználata és a szerkezete nagyon letisztult és egységes.

Takarmánytároló és istálló

A kezdetekről Esztány elmondta, régen a szarvasmarhákat, lovakat és juhokat ridegtartásban tartották Székelyföld hegyvidéki részein egész évben, a 19. század végétől azonban elkezdték ezeket az állatokat istállóban tartani, ekkor jelennek meg a tágas méretű csűrök és istállók. A csűröket háziállatok tartására, takarmány tárolására, régen a gabona cséplésére is használták, azonban

a mai csűr formája a takarmánytároló és az istálló épülettípusok összeépítéséből jött létre.

„A családi kis gazdaságok épülete volt ez, amelyre büszke volt a székely gazda, gyakran büszkébb mint a házára” – jegyezte meg az építész.

Építészeti jellemzői

A legrégebbi csűrök hántolt borona-rönkökből épültek, sátortetős, azaz kerekfedeles tetővel. Eleinte szalmát használtak fedésre, később zsindelyt, dránicát, majd deszkát.

Fotó: Pinti Attila

A tető formája is változott idővel: elterjedtek a nyereg- és vízvetős tetők, a csonkakonyt típusú tetők, illetve az utóbbi kettő kombinációja, a csonkakontyos vízvetős tetők. A fa alapanyag mellett megjelentek a kő-, tégla- vagy vegyes építésű változatok is.

Ennek az építménynek egyik szembetűnő jellegzetessége a nagy csűrkapu,

amely a szintén magas, akár négy méteres belmagasságú csűrközére nyílt (más nevén: szérű vagy csűr), itt csépelték régen a gabonát, kézzel vagy cséphadaróval. Ma leginkább a szénás szekér rakodására használják ezt a teret.

Kezdeti formájában a csűr két vagy három osztatú volt, istálló nélkül, a csűrköze mindkét, vagy csak az egyik oldalán az odor tereivel, ahol egykoron kévékbe kötött gabonát tárolták. Amint az istálló bekerült a csűrbe, kiszorította az egyik odor, esetleg mindkét odor helyét

– magyarázta Esztány. Ezen kívül a többi takarmányt a csűr padlásterén, a csűrhíjában vagy felső odorban tárolták. A csűr tereinek padozata régen döngölt agyagból készült, a 20. századtól kezdve azonban vastag pallódeszkákból alakították ki. A csűrhöz gyakran toldottak pajtákat, ólakat, fásszíneket, szekértárolókat, vagy építettek az eresz alá sarjúszárítókat.

Mire figyeljünk átalakításakor?

A csűrök jelentős hányada még ma is áll, és mivel egyre kevesebben gazdálkodnak, így ezeknek nagy részét raktározásra használják ma.

Fotó: Pinti Attila

„Még megvan az épületállomány jó része, ezért az újrahasznosítási lehetőségekről beszélni kell” – hangsúlyozta az előadó. Hozzátette, a legfontosabb, hogy

figyeljünk az újraépítés során az apró részletekre, például a csűr sarokpántjára, zárszerkezetére, az ácsszerkezetek megtartására, mint például a boronafalak illesztéseire, az eredeti nyílászárókra, a kő-téglafalakra, a különböző díszítésekre.

„Fontos a sok apró, szép részlet megőrzése is a felújítás során” – jegyezte meg. Hozzátéve, hogy az átalakítás során az a szerencsés, ha megőrzi az épület a régi formavilágát. Néhány olyan átalakított csűrt is bemutatott, amelyek különböző településeken többek között közösségi térként, vendégházként, művészeti műteremként, nyaralóként, vagy lakóházként hasznosultak újra.

A tervezőirodájának a honlapján egyébként részletesen tanulmányozhatók a csűr újrahasznosításának lehetséges módozatairól szóló ötletek; ugyanakkor a hagyományos székely gazdasági épület múltjáról, jelenéről és jövőjéről végzett kutatást is érdemes átböngészni.

Fotó: Pinti Attila

A szakmai fórumot az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület és az Országépítő Kós Károly Egyesülés szervezte, a konferencia második napján, szerdán egynapos kirándulás során fognak bemutatni jól sikerült és éppen zajló csűrátalakításokat Csíksomlyón, Gyimesben és Szentegyházán.

Csíkszék Konferencia Csíkdelne