
Fotó: Pinti Attila
A csűr volt régen a székely gazda büszkesége, gyakran büszkébb volt rá, mint a házára. A kis családi gazdaságok azonban mára eltűnőben vannak, így ezek az építmények kezdték elveszíteni eredeti funkciójukat. Ennek az építészeti értéknek a megőrzését szolgálja, ha az eredeti formavilágát és anyaghasználatát megtartva alakítják át a csűröket, akár új rendeltetést adva azoknak.
2023. június 27., 21:342023. június 27., 21:34
2023. június 27., 21:362023. június 27., 21:36
Szakmai konferenciát tartottak kedden Csíkdelnén a csűrátalakításokról, amelynek helyszínéül találóan választottak egy korábban átalakított csűrt, a Kulturcsűr épületét. Esztány Győző csíkszeredai építész, tervező régóta foglalkozik ezzel a témával, a szakmai fórumon kutatásairól, munkáiról osztott meg részleteket.
A szakember előadásában bevezetésként kifejtette, a csűrök karakterét a családi kisgazdaságok életformája csiszolta az idők során a használhatóság és egyszerűség elvén olyanná, amilyennek ma ismerjük.
– fogalmazott az előadó.
Fotó: Pinti Attila
Hozzátette, közösségi mesterségbeli tudás ez, mivel ezek a csűrök a Székelyföldön elterjedt közösségi építési összefogással épültek, kalákában. Ezeknek az építményeknek a formája, az anyaghasználata és a szerkezete nagyon letisztult és egységes.
A kezdetekről Esztány elmondta, régen a szarvasmarhákat, lovakat és juhokat ridegtartásban tartották Székelyföld hegyvidéki részein egész évben, a 19. század végétől azonban elkezdték ezeket az állatokat istállóban tartani, ekkor jelennek meg a tágas méretű csűrök és istállók. A csűröket háziállatok tartására, takarmány tárolására, régen a gabona cséplésére is használták, azonban
„A családi kis gazdaságok épülete volt ez, amelyre büszke volt a székely gazda, gyakran büszkébb mint a házára” – jegyezte meg az építész.
A legrégebbi csűrök hántolt borona-rönkökből épültek, sátortetős, azaz kerekfedeles tetővel. Eleinte szalmát használtak fedésre, később zsindelyt, dránicát, majd deszkát.
Fotó: Pinti Attila
A tető formája is változott idővel: elterjedtek a nyereg- és vízvetős tetők, a csonkakonyt típusú tetők, illetve az utóbbi kettő kombinációja, a csonkakontyos vízvetős tetők. A fa alapanyag mellett megjelentek a kő-, tégla- vagy vegyes építésű változatok is.
amely a szintén magas, akár négy méteres belmagasságú csűrközére nyílt (más nevén: szérű vagy csűr), itt csépelték régen a gabonát, kézzel vagy cséphadaróval. Ma leginkább a szénás szekér rakodására használják ezt a teret.
– magyarázta Esztány. Ezen kívül a többi takarmányt a csűr padlásterén, a csűrhíjában vagy felső odorban tárolták. A csűr tereinek padozata régen döngölt agyagból készült, a 20. századtól kezdve azonban vastag pallódeszkákból alakították ki. A csűrhöz gyakran toldottak pajtákat, ólakat, fásszíneket, szekértárolókat, vagy építettek az eresz alá sarjúszárítókat.
A csűrök jelentős hányada még ma is áll, és mivel egyre kevesebben gazdálkodnak, így ezeknek nagy részét raktározásra használják ma.
Fotó: Pinti Attila
„Még megvan az épületállomány jó része, ezért az újrahasznosítási lehetőségekről beszélni kell” – hangsúlyozta az előadó. Hozzátette, a legfontosabb, hogy
„Fontos a sok apró, szép részlet megőrzése is a felújítás során” – jegyezte meg. Hozzátéve, hogy az átalakítás során az a szerencsés, ha megőrzi az épület a régi formavilágát. Néhány olyan átalakított csűrt is bemutatott, amelyek különböző településeken többek között közösségi térként, vendégházként, művészeti műteremként, nyaralóként, vagy lakóházként hasznosultak újra.
A tervezőirodájának a honlapján egyébként részletesen tanulmányozhatók a csűr újrahasznosításának lehetséges módozatairól szóló ötletek; ugyanakkor a hagyományos székely gazdasági épület múltjáról, jelenéről és jövőjéről végzett kutatást is érdemes átböngészni.
Fotó: Pinti Attila
A szakmai fórumot az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület és az Országépítő Kós Károly Egyesülés szervezte, a konferencia második napján, szerdán egynapos kirándulás során fognak bemutatni jól sikerült és éppen zajló csűrátalakításokat Csíksomlyón, Gyimesben és Szentegyházán.
Egészen elképesztő tűzesetet rögzített egy térfigyelő kamera a Hunyad megyei Szászvárosban szerdán. A felvételek tanúsága szerint egy négyes Golfból szivárgott az üzemanyag, de a sofőr elindult vele, szikra keletkezett, és lángcsíkot hagyott maga után.
A kormány március végéig bemutatja a villamosenergia árának csökkentését célzó intézkedési tervét – jelentette ki Ilie Bolojan csütörtökön.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a kormány elfogadta a sürgősségi rendeletet, amely alapján a földgáz árát jövő tavaszig a jelenlegi szinten tartják.
Bár szerdára várták, Hankó Balázs miniszter csütörtökön tudott hosszabb lélegzetvételű látogatást tenni Kézdivásárhelyre. És ha már jött, újfent nyilvánvalóvá tette: a székelyek változatlanul számíthatnak a magyar kormány támogatására.
Két súlyos betegséggel kezelt gyermek számára keresnek sürgősen 0 Rh pozitív véradókat, valamint trombocita-donorokat. A felhívás elsősorban a Marosvásárhelyen élőket érinti, de a családok más településekről is segítik az önkéntesek utaztatását.
Románia azok közé az uniós tagországok közé tartozik, amelyekben a legkisebb mértékben nőtt az üzemanyag ára a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta – nyilatkozta csütörtökön Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Közvitára bocsátotta csütörtökön az oktatási minisztérium a tantárgyversenyeken kiemelkedően teljesítő tanulók középiskolai beiratkozásának módszertanát szabályozó rendelet tervezetét.
Megerősödő szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia egész területére.
A szerencsejáték-termek működésének engedélyezését önkormányzati hatáskörbe utaló sürgősségi kormányrendelet tisztázását kéri a Brassó megyei prefektustól Barcarozsnyó polgármestere.
Együtt a nemzet! Gyarapodó Erdély címmel készült összegző kiadvány azokról az eredményekről, amelyeket az erdélyi magyar közösség és a magyar kormány az elmúlt másfél évtizedben közösen ért el. A kiadványt az erdélyi magyar családokhoz is eljuttatják.
szóljon hozzá!