Fotó: Pinti Attila
A csűr volt régen a székely gazda büszkesége, gyakran büszkébb volt rá, mint a házára. A kis családi gazdaságok azonban mára eltűnőben vannak, így ezek az építmények kezdték elveszíteni eredeti funkciójukat. Ennek az építészeti értéknek a megőrzését szolgálja, ha az eredeti formavilágát és anyaghasználatát megtartva alakítják át a csűröket, akár új rendeltetést adva azoknak.
2023. június 27., 21:342023. június 27., 21:34
2023. június 27., 21:362023. június 27., 21:36
Szakmai konferenciát tartottak kedden Csíkdelnén a csűrátalakításokról, amelynek helyszínéül találóan választottak egy korábban átalakított csűrt, a Kulturcsűr épületét. Esztány Győző csíkszeredai építész, tervező régóta foglalkozik ezzel a témával, a szakmai fórumon kutatásairól, munkáiról osztott meg részleteket.
A szakember előadásában bevezetésként kifejtette, a csűrök karakterét a családi kisgazdaságok életformája csiszolta az idők során a használhatóság és egyszerűség elvén olyanná, amilyennek ma ismerjük.
– fogalmazott az előadó.
Fotó: Pinti Attila
Hozzátette, közösségi mesterségbeli tudás ez, mivel ezek a csűrök a Székelyföldön elterjedt közösségi építési összefogással épültek, kalákában. Ezeknek az építményeknek a formája, az anyaghasználata és a szerkezete nagyon letisztult és egységes.
A kezdetekről Esztány elmondta, régen a szarvasmarhákat, lovakat és juhokat ridegtartásban tartották Székelyföld hegyvidéki részein egész évben, a 19. század végétől azonban elkezdték ezeket az állatokat istállóban tartani, ekkor jelennek meg a tágas méretű csűrök és istállók. A csűröket háziállatok tartására, takarmány tárolására, régen a gabona cséplésére is használták, azonban
„A családi kis gazdaságok épülete volt ez, amelyre büszke volt a székely gazda, gyakran büszkébb mint a házára” – jegyezte meg az építész.
A legrégebbi csűrök hántolt borona-rönkökből épültek, sátortetős, azaz kerekfedeles tetővel. Eleinte szalmát használtak fedésre, később zsindelyt, dránicát, majd deszkát.
Fotó: Pinti Attila
A tető formája is változott idővel: elterjedtek a nyereg- és vízvetős tetők, a csonkakonyt típusú tetők, illetve az utóbbi kettő kombinációja, a csonkakontyos vízvetős tetők. A fa alapanyag mellett megjelentek a kő-, tégla- vagy vegyes építésű változatok is.
amely a szintén magas, akár négy méteres belmagasságú csűrközére nyílt (más nevén: szérű vagy csűr), itt csépelték régen a gabonát, kézzel vagy cséphadaróval. Ma leginkább a szénás szekér rakodására használják ezt a teret.
– magyarázta Esztány. Ezen kívül a többi takarmányt a csűr padlásterén, a csűrhíjában vagy felső odorban tárolták. A csűr tereinek padozata régen döngölt agyagból készült, a 20. századtól kezdve azonban vastag pallódeszkákból alakították ki. A csűrhöz gyakran toldottak pajtákat, ólakat, fásszíneket, szekértárolókat, vagy építettek az eresz alá sarjúszárítókat.
A csűrök jelentős hányada még ma is áll, és mivel egyre kevesebben gazdálkodnak, így ezeknek nagy részét raktározásra használják ma.
Fotó: Pinti Attila
„Még megvan az épületállomány jó része, ezért az újrahasznosítási lehetőségekről beszélni kell” – hangsúlyozta az előadó. Hozzátette, a legfontosabb, hogy
„Fontos a sok apró, szép részlet megőrzése is a felújítás során” – jegyezte meg. Hozzátéve, hogy az átalakítás során az a szerencsés, ha megőrzi az épület a régi formavilágát. Néhány olyan átalakított csűrt is bemutatott, amelyek különböző településeken többek között közösségi térként, vendégházként, művészeti műteremként, nyaralóként, vagy lakóházként hasznosultak újra.
A tervezőirodájának a honlapján egyébként részletesen tanulmányozhatók a csűr újrahasznosításának lehetséges módozatairól szóló ötletek; ugyanakkor a hagyományos székely gazdasági épület múltjáról, jelenéről és jövőjéről végzett kutatást is érdemes átböngészni.
Fotó: Pinti Attila
A szakmai fórumot az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület és az Országépítő Kós Károly Egyesülés szervezte, a konferencia második napján, szerdán egynapos kirándulás során fognak bemutatni jól sikerült és éppen zajló csűrátalakításokat Csíksomlyón, Gyimesben és Szentegyházán.
Több Hargita megyei tűzoltó vesz részt a segítségnyújtásban az árvízzel sújtott Galac megyei településeken. Kedden két mikrobusszal és egy esetkocsival indultak útnak a tűzoltók.
Egy csűr felújítása során találtak rá Gyimesközéplokon több világháborús lőszerre, amelyeket kedden szállítottak el a Hargita megyei tűzszerészek, hogy majd szakszerűen megsemmisíthessék.
Sok éve küzd a Székely Figyelő Alapítvány és ennek vezetője, Árus Zsolt azért, hogy a közintézmények magyarul is fogadják és válaszolják meg a hozzájuk fordulók leveleit. Sokszor hiába. Most pozitív kivételként említi a fogyasztóvédelmi hatóságot.
Méltóságteljes és aktív időskor mindenkinek jár – ezt vallják a marosvásárhelyi Teréz Anya idősek nappali foglalkoztatóközpontjában, és erről beszélgettünk Kiss Gyöngyivel, a központ programvezetőjével az idősek világnapja alkalmából.
Keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatásán Mugur Isărescu kijelentette, hogy Román Nemzeti Bank (BNR) jelenleg nem tartja megvalósíthatónak az euró bevezetését.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter kedden bejelentette, hogy a napokban meghaladta a kétmilliárdot a betétdíjas visszaváltási rendszer keretében begyűjtött italcsomagolások száma.
Új igazgatóval, több új oktatóval és közel 120 diákkal kezdte el az egyetemi tanévet kedden Gyergyószentmiklóson a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata.
Elhatárolódik az Udvarhelyen történt verekedéstől a Benedek Elek-iskola vezetősége, az incidens nem a tanintézet rendezvényén, hanem az azt követő buli lezártával történt. A Jungle Club tulajdonosa leszögezi, a lokálon kívül estek egymásnak a felek.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter kedden kijelentette, hogy a rossz időre figyelmeztető hétvégi előrejelzéseket szakértők bocsátották ki, és a hatóságoknak nem állt szándékában fölöslegesen riadalmat kelteni a lakosságban.
Kedves Olvasónk! Amennyiben feliratkozója a Székelyhon hírlevelének, úgy ne lepődjön meg, ha a közeljövődben az e-mailjei között egy általunk összeállított kérdőívvel találkozik.
szóljon hozzá!