Fotó: Pinti Attila
A csűr volt régen a székely gazda büszkesége, gyakran büszkébb volt rá, mint a házára. A kis családi gazdaságok azonban mára eltűnőben vannak, így ezek az építmények kezdték elveszíteni eredeti funkciójukat. Ennek az építészeti értéknek a megőrzését szolgálja, ha az eredeti formavilágát és anyaghasználatát megtartva alakítják át a csűröket, akár új rendeltetést adva azoknak.
2023. június 27., 21:342023. június 27., 21:34
2023. június 27., 21:362023. június 27., 21:36
Szakmai konferenciát tartottak kedden Csíkdelnén a csűrátalakításokról, amelynek helyszínéül találóan választottak egy korábban átalakított csűrt, a Kulturcsűr épületét. Esztány Győző csíkszeredai építész, tervező régóta foglalkozik ezzel a témával, a szakmai fórumon kutatásairól, munkáiról osztott meg részleteket.
A szakember előadásában bevezetésként kifejtette, a csűrök karakterét a családi kisgazdaságok életformája csiszolta az idők során a használhatóság és egyszerűség elvén olyanná, amilyennek ma ismerjük.
– fogalmazott az előadó.
Fotó: Pinti Attila
Hozzátette, közösségi mesterségbeli tudás ez, mivel ezek a csűrök a Székelyföldön elterjedt közösségi építési összefogással épültek, kalákában. Ezeknek az építményeknek a formája, az anyaghasználata és a szerkezete nagyon letisztult és egységes.
A kezdetekről Esztány elmondta, régen a szarvasmarhákat, lovakat és juhokat ridegtartásban tartották Székelyföld hegyvidéki részein egész évben, a 19. század végétől azonban elkezdték ezeket az állatokat istállóban tartani, ekkor jelennek meg a tágas méretű csűrök és istállók. A csűröket háziállatok tartására, takarmány tárolására, régen a gabona cséplésére is használták, azonban
„A családi kis gazdaságok épülete volt ez, amelyre büszke volt a székely gazda, gyakran büszkébb mint a házára” – jegyezte meg az építész.
A legrégebbi csűrök hántolt borona-rönkökből épültek, sátortetős, azaz kerekfedeles tetővel. Eleinte szalmát használtak fedésre, később zsindelyt, dránicát, majd deszkát.
Fotó: Pinti Attila
A tető formája is változott idővel: elterjedtek a nyereg- és vízvetős tetők, a csonkakonyt típusú tetők, illetve az utóbbi kettő kombinációja, a csonkakontyos vízvetős tetők. A fa alapanyag mellett megjelentek a kő-, tégla- vagy vegyes építésű változatok is.
amely a szintén magas, akár négy méteres belmagasságú csűrközére nyílt (más nevén: szérű vagy csűr), itt csépelték régen a gabonát, kézzel vagy cséphadaróval. Ma leginkább a szénás szekér rakodására használják ezt a teret.
– magyarázta Esztány. Ezen kívül a többi takarmányt a csűr padlásterén, a csűrhíjában vagy felső odorban tárolták. A csűr tereinek padozata régen döngölt agyagból készült, a 20. századtól kezdve azonban vastag pallódeszkákból alakították ki. A csűrhöz gyakran toldottak pajtákat, ólakat, fásszíneket, szekértárolókat, vagy építettek az eresz alá sarjúszárítókat.
A csűrök jelentős hányada még ma is áll, és mivel egyre kevesebben gazdálkodnak, így ezeknek nagy részét raktározásra használják ma.
Fotó: Pinti Attila
„Még megvan az épületállomány jó része, ezért az újrahasznosítási lehetőségekről beszélni kell” – hangsúlyozta az előadó. Hozzátette, a legfontosabb, hogy
„Fontos a sok apró, szép részlet megőrzése is a felújítás során” – jegyezte meg. Hozzátéve, hogy az átalakítás során az a szerencsés, ha megőrzi az épület a régi formavilágát. Néhány olyan átalakított csűrt is bemutatott, amelyek különböző településeken többek között közösségi térként, vendégházként, művészeti műteremként, nyaralóként, vagy lakóházként hasznosultak újra.
A tervezőirodájának a honlapján egyébként részletesen tanulmányozhatók a csűr újrahasznosításának lehetséges módozatairól szóló ötletek; ugyanakkor a hagyományos székely gazdasági épület múltjáról, jelenéről és jövőjéről végzett kutatást is érdemes átböngészni.
Fotó: Pinti Attila
A szakmai fórumot az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület és az Országépítő Kós Károly Egyesülés szervezte, a konferencia második napján, szerdán egynapos kirándulás során fognak bemutatni jól sikerült és éppen zajló csűrátalakításokat Csíksomlyón, Gyimesben és Szentegyházán.
Lassan a végéhez közeledik az a reprezentatív kutatás, amelynek célja, hogy átfogó képet rajzoljon az erdélyi magyar egyetemisták helyzetéről, és valós adatok mentén segítse a fiatalokat érintő döntések megalapozását.
A kiszivárgott államháztartási költségvetéshiány csökkentésére irányuló intézkedésekkel szemben egy egészen másfajta megközelítést ajánl az illetékesek figyelmébe Edler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Parajdiak nézték meg a Csíkszeredába tervezett vidámpark terveit, és a helyszínváltoztatás esélyéről is beszélgettek Lénárd Andrással. Tapasztalataikról kérdeztük őket, ugyanakkor a létesítmény névadásáról is beszélt lapunknak az érintett vállalkozó.
Csak Szovátán vannak sós vizű források, máshol nem emelkedett meg a közkutakban és forrásvízben a sómennyiség – jelentette be szerdán Iuliu Moldovan a Maros megyei közegészségügy igazgatója.
A Maros megyei rendőrség közleményben kéri a lakosság segítségét, miután egy édesanya jelentette, hogy 16 éves lánya nem tért haza.
Harminc napos előzetes letartoztatásba helyezték azt a sofőrt, aki június 9-én, Kézdivásárhely közelében halálra gázolt egy motorost, majd elhagyta a tett helyszínét.
Folyamatosan visszatér a medve egy székelyszenterzsébeti farmra, ahol már négy újszülött csikót és egy borjút is megölt. A polgármester szerint a problémás egyed kilövése lehet a megoldás.
Marosvásárhelyen a forgalmas útszakaszokon csak éjszaka lehet ezután karbantartási, javítási munkálatok végezni – döntött város vezetősége, miután egy kis aszfaltfelmarás miatt óriási forgalmi dugó alakult ki.
Összesen 264 helyre várják ősztől a duális szakképzésre jelentkező diákokat számos szakma elsajátítására több csíkszeredai középiskolában és szakiskolában. Több ismert helyi és térségbeli cég együttműködésével bővültek ezek a lehetőségek.
Petrișor Peiu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője szerint az ország gazdasági problémáira „az egyetlen megoldás” az előre hozott választás.
szóljon hozzá!