
A szociális kérdéseket a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésével lehet megoldani. Képünk illusztráció
Fotó: Gyulafehérvári Caritas
Azt szeretnék a marosvásárhelyi civilek, ha az elkövetkezendőkben együttműködhetnének a városvezetéssel. Mert bár a járvány és a megszorítások korlátozták a tevékenységüket, a szociális szolgáltatások nem szüneteltek.
2020. szeptember 17., 22:002020. szeptember 17., 22:00
Marosvásárhelyen erős civil szféra működik, a szociális szolgáltatások 70 százalékát biztosítják, a fennmaradó 30 százalékot az önkormányzat, az állam, illetve a büntetés-végrehajtó intézmény – számolt be lapunknak Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója. A szükségállapot megszűnte után a civilek újból elkezdték a munkát, azóta is folyamatosan tevékenyednek, még ha a szabályok, korlátok mellett nehezebben is. Sokan akkor sem szüneteltették a szolgáltatásaikat, amikor kijárási tilalom volt, működött az online és telefonos tanácsadás, élelmiszer-, tisztálkodási- és tisztítószer-csomagokkal látták el rászorulókat, időseket, betegeket, fogyatékkal élőket.
Az öt erdélyi megyében működő Gyulafehérvári Caritas legerőteljesebben Hargita megyében fejt ki tevékenységet, de Maros és Kovászna megyékben is az egyik legjelentősebb civil szervezet, amely szolgáltatásait a helyi igényekre, partnerségekre építi – hangsúlyozta Ludescher László, aki elmondta, naponta 700 gyereknek tartanak délutáni foglalkoztatást, öregotthonokat működtetnek Hargita és Maros megyékben, rendszeres programokat szerveznek a fogyatékkal élők számára Hargita megyében, és a roma integráció is fontos számukra mindhárom székelyföldi megyében. A járványügyi megszorítások valamennyi civil szervezet számára olyan nehézségeket hozott, mint például a csökkentett létszámmal történő foglalkozások a nappali központokban, a nagyobb bürokrácia, illetve a kisebb forrásokból történő gazdálkodás, a fertőtlenítőszerek, maszkok, védőruházat előteremtése.
– ismertette az ördögi kört az igazgató. A marosvásárhelyi civil szervezetek azt szeretnék, ha a helyhatósági választások után a város vezetősége, a polgármester, az önkormányzat együttműködne velük, folyamatosan figyelne arra, hogy melyek a város szociális problémái, megismerné azt, amit a civilek jeleznek, javaslatokat tenne azok megoldására, illetve hozzá is járulna azok megvalósításához.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
szóljon hozzá!