
A szociális kérdéseket a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésével lehet megoldani. Képünk illusztráció
Fotó: Gyulafehérvári Caritas
Azt szeretnék a marosvásárhelyi civilek, ha az elkövetkezendőkben együttműködhetnének a városvezetéssel. Mert bár a járvány és a megszorítások korlátozták a tevékenységüket, a szociális szolgáltatások nem szüneteltek.
2020. szeptember 17., 22:002020. szeptember 17., 22:00
Marosvásárhelyen erős civil szféra működik, a szociális szolgáltatások 70 százalékát biztosítják, a fennmaradó 30 százalékot az önkormányzat, az állam, illetve a büntetés-végrehajtó intézmény – számolt be lapunknak Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója. A szükségállapot megszűnte után a civilek újból elkezdték a munkát, azóta is folyamatosan tevékenyednek, még ha a szabályok, korlátok mellett nehezebben is. Sokan akkor sem szüneteltették a szolgáltatásaikat, amikor kijárási tilalom volt, működött az online és telefonos tanácsadás, élelmiszer-, tisztálkodási- és tisztítószer-csomagokkal látták el rászorulókat, időseket, betegeket, fogyatékkal élőket.
Az öt erdélyi megyében működő Gyulafehérvári Caritas legerőteljesebben Hargita megyében fejt ki tevékenységet, de Maros és Kovászna megyékben is az egyik legjelentősebb civil szervezet, amely szolgáltatásait a helyi igényekre, partnerségekre építi – hangsúlyozta Ludescher László, aki elmondta, naponta 700 gyereknek tartanak délutáni foglalkoztatást, öregotthonokat működtetnek Hargita és Maros megyékben, rendszeres programokat szerveznek a fogyatékkal élők számára Hargita megyében, és a roma integráció is fontos számukra mindhárom székelyföldi megyében. A járványügyi megszorítások valamennyi civil szervezet számára olyan nehézségeket hozott, mint például a csökkentett létszámmal történő foglalkozások a nappali központokban, a nagyobb bürokrácia, illetve a kisebb forrásokból történő gazdálkodás, a fertőtlenítőszerek, maszkok, védőruházat előteremtése.
– ismertette az ördögi kört az igazgató. A marosvásárhelyi civil szervezetek azt szeretnék, ha a helyhatósági választások után a város vezetősége, a polgármester, az önkormányzat együttműködne velük, folyamatosan figyelne arra, hogy melyek a város szociális problémái, megismerné azt, amit a civilek jeleznek, javaslatokat tenne azok megoldására, illetve hozzá is járulna azok megvalósításához.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!