
A szociális kérdéseket a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésével lehet megoldani. Képünk illusztráció
Fotó: Gyulafehérvári Caritas
Azt szeretnék a marosvásárhelyi civilek, ha az elkövetkezendőkben együttműködhetnének a városvezetéssel. Mert bár a járvány és a megszorítások korlátozták a tevékenységüket, a szociális szolgáltatások nem szüneteltek.
2020. szeptember 17., 22:002020. szeptember 17., 22:00
Marosvásárhelyen erős civil szféra működik, a szociális szolgáltatások 70 százalékát biztosítják, a fennmaradó 30 százalékot az önkormányzat, az állam, illetve a büntetés-végrehajtó intézmény – számolt be lapunknak Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója. A szükségállapot megszűnte után a civilek újból elkezdték a munkát, azóta is folyamatosan tevékenyednek, még ha a szabályok, korlátok mellett nehezebben is. Sokan akkor sem szüneteltették a szolgáltatásaikat, amikor kijárási tilalom volt, működött az online és telefonos tanácsadás, élelmiszer-, tisztálkodási- és tisztítószer-csomagokkal látták el rászorulókat, időseket, betegeket, fogyatékkal élőket.
Az öt erdélyi megyében működő Gyulafehérvári Caritas legerőteljesebben Hargita megyében fejt ki tevékenységet, de Maros és Kovászna megyékben is az egyik legjelentősebb civil szervezet, amely szolgáltatásait a helyi igényekre, partnerségekre építi – hangsúlyozta Ludescher László, aki elmondta, naponta 700 gyereknek tartanak délutáni foglalkoztatást, öregotthonokat működtetnek Hargita és Maros megyékben, rendszeres programokat szerveznek a fogyatékkal élők számára Hargita megyében, és a roma integráció is fontos számukra mindhárom székelyföldi megyében. A járványügyi megszorítások valamennyi civil szervezet számára olyan nehézségeket hozott, mint például a csökkentett létszámmal történő foglalkozások a nappali központokban, a nagyobb bürokrácia, illetve a kisebb forrásokból történő gazdálkodás, a fertőtlenítőszerek, maszkok, védőruházat előteremtése.
– ismertette az ördögi kört az igazgató. A marosvásárhelyi civil szervezetek azt szeretnék, ha a helyhatósági választások után a város vezetősége, a polgármester, az önkormányzat együttműködne velük, folyamatosan figyelne arra, hogy melyek a város szociális problémái, megismerné azt, amit a civilek jeleznek, javaslatokat tenne azok megoldására, illetve hozzá is járulna azok megvalósításához.
A múlt évben 9399 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,6 százalékkal nagyobb mint 2024.ben; a kiadások átlagösszege 8037 lej volt, ami a jövedelem 85,5 százalékát jelentette.
Sárga jelzésű viharriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdély, Moldova, Dobrudzsa, Munténia, és Olténia 23 megyéjének egyes térségeire.
Naponta 800 munkás, több mint 700 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Nyárádszereda autópálya-szakasz építésén, ahol már elkezdték az aszfaltozást – közölte Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára a közösségi oldalán.
Újabb sárga jelzésű hőségriasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM): szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője, Dominic Fritz és Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán egyeztet a kisebbségi kormány megalakításáról és a miniszterelnök-jelöltről.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása, amelyet a párt új alapszabályának bukaresti törvényszéki bejegyzése után zárnak le – jelentette be Ionel Bogdan képviselő.
A keddi cotroceni-i konzultációk után egy pártközi megállapodáson alapuló kisebbségi kormány körvonalazódik, amelynek a megalakítását fel kell gyorsítani – közölte kedd este Nicușor Dan.
A kiskérődző-pestis elleni immunválaszt, azaz antitestek jelenlétét igazolták a laborvizsgálatok két különböző Hargita megyei legelőtesten tartott juhok néhány példányában. Az egyelőre még rejtély, hogy miként kerülhettek kapcsolatba a kórokozóval.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru.
Vegyék ki a barnamedvét a szigorúan védett fajok kategóriájából, és rugalmasabb kezelést tegyenek lehetővé azokban a tagállamokban, ahol a faj nem veszélyeztetett – ezekkel a kérésekkel fordult az Európai Bizottsághoz Tánczos Barna.
szóljon hozzá!