
A szociális kérdéseket a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésével lehet megoldani. Képünk illusztráció
Fotó: Gyulafehérvári Caritas
Azt szeretnék a marosvásárhelyi civilek, ha az elkövetkezendőkben együttműködhetnének a városvezetéssel. Mert bár a járvány és a megszorítások korlátozták a tevékenységüket, a szociális szolgáltatások nem szüneteltek.
2020. szeptember 17., 22:002020. szeptember 17., 22:00
Marosvásárhelyen erős civil szféra működik, a szociális szolgáltatások 70 százalékát biztosítják, a fennmaradó 30 százalékot az önkormányzat, az állam, illetve a büntetés-végrehajtó intézmény – számolt be lapunknak Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója. A szükségállapot megszűnte után a civilek újból elkezdték a munkát, azóta is folyamatosan tevékenyednek, még ha a szabályok, korlátok mellett nehezebben is. Sokan akkor sem szüneteltették a szolgáltatásaikat, amikor kijárási tilalom volt, működött az online és telefonos tanácsadás, élelmiszer-, tisztálkodási- és tisztítószer-csomagokkal látták el rászorulókat, időseket, betegeket, fogyatékkal élőket.
Az öt erdélyi megyében működő Gyulafehérvári Caritas legerőteljesebben Hargita megyében fejt ki tevékenységet, de Maros és Kovászna megyékben is az egyik legjelentősebb civil szervezet, amely szolgáltatásait a helyi igényekre, partnerségekre építi – hangsúlyozta Ludescher László, aki elmondta, naponta 700 gyereknek tartanak délutáni foglalkoztatást, öregotthonokat működtetnek Hargita és Maros megyékben, rendszeres programokat szerveznek a fogyatékkal élők számára Hargita megyében, és a roma integráció is fontos számukra mindhárom székelyföldi megyében. A járványügyi megszorítások valamennyi civil szervezet számára olyan nehézségeket hozott, mint például a csökkentett létszámmal történő foglalkozások a nappali központokban, a nagyobb bürokrácia, illetve a kisebb forrásokból történő gazdálkodás, a fertőtlenítőszerek, maszkok, védőruházat előteremtése.
– ismertette az ördögi kört az igazgató. A marosvásárhelyi civil szervezetek azt szeretnék, ha a helyhatósági választások után a város vezetősége, a polgármester, az önkormányzat együttműködne velük, folyamatosan figyelne arra, hogy melyek a város szociális problémái, megismerné azt, amit a civilek jeleznek, javaslatokat tenne azok megoldására, illetve hozzá is járulna azok megvalósításához.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
Nyilvánosságra hozták azt a megdöbbentő felvételt, amelyen jól látható, hogy teljesen zavartan közlekedik egy kamion az E60-ason. Mint a vizsgálatok során kiderült, a teherautó Kovászna megyei sofőrje ittas volt, őrizetbe is vették.
Július 1-jétől, szerdától a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő az országos bruttó minimálbér. Erről a március 12-én elfogadott 146-os számú határozatával döntött a kormány.
Már nem csak a véglegesítés előtt álló bértörvény-tervezet miatt nő az elégedetlenség az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben, hanem a személyzethiány miatt fokozódó leterheltség miatt is. Általános sztrájkra készül az érdekvédelem.
Húsz megye hatvan településén és Bukarestben okozott károkat a kedd esti vihar – közölte szerdán reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Közzétette kedden este a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő.
A szaknak megfelelő kötelező tantárgy (matematika vagy történelem) írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán az érettségi.
Az időjárás a következő négy hétben is többnyire a kánikula jegyeit fogja megtartani, miközben az ország nagy részén jelentős csapadékhiány várható az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzése szerint.
A minimálbér emelkedése miatt július elsejétől 202,5 lejről 216,25 lejre nő a bírságpont értéke – tájékoztatott kedden a közlekedésrendészet.
Rekord született: még nem fordult elő eddig az, hogy Kovászna megyében négy egymást követő napon vörös kódú, azaz a legmagasabb fokozatú riasztást adjanak ki a hőség miatt.
szóljon hozzá!