
A szociális kérdéseket a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésével lehet megoldani. Képünk illusztráció
Fotó: Gyulafehérvári Caritas
Azt szeretnék a marosvásárhelyi civilek, ha az elkövetkezendőkben együttműködhetnének a városvezetéssel. Mert bár a járvány és a megszorítások korlátozták a tevékenységüket, a szociális szolgáltatások nem szüneteltek.
2020. szeptember 17., 22:002020. szeptember 17., 22:00
Marosvásárhelyen erős civil szféra működik, a szociális szolgáltatások 70 százalékát biztosítják, a fennmaradó 30 százalékot az önkormányzat, az állam, illetve a büntetés-végrehajtó intézmény – számolt be lapunknak Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója. A szükségállapot megszűnte után a civilek újból elkezdték a munkát, azóta is folyamatosan tevékenyednek, még ha a szabályok, korlátok mellett nehezebben is. Sokan akkor sem szüneteltették a szolgáltatásaikat, amikor kijárási tilalom volt, működött az online és telefonos tanácsadás, élelmiszer-, tisztálkodási- és tisztítószer-csomagokkal látták el rászorulókat, időseket, betegeket, fogyatékkal élőket.
Az öt erdélyi megyében működő Gyulafehérvári Caritas legerőteljesebben Hargita megyében fejt ki tevékenységet, de Maros és Kovászna megyékben is az egyik legjelentősebb civil szervezet, amely szolgáltatásait a helyi igényekre, partnerségekre építi – hangsúlyozta Ludescher László, aki elmondta, naponta 700 gyereknek tartanak délutáni foglalkoztatást, öregotthonokat működtetnek Hargita és Maros megyékben, rendszeres programokat szerveznek a fogyatékkal élők számára Hargita megyében, és a roma integráció is fontos számukra mindhárom székelyföldi megyében. A járványügyi megszorítások valamennyi civil szervezet számára olyan nehézségeket hozott, mint például a csökkentett létszámmal történő foglalkozások a nappali központokban, a nagyobb bürokrácia, illetve a kisebb forrásokból történő gazdálkodás, a fertőtlenítőszerek, maszkok, védőruházat előteremtése.
– ismertette az ördögi kört az igazgató. A marosvásárhelyi civil szervezetek azt szeretnék, ha a helyhatósági választások után a város vezetősége, a polgármester, az önkormányzat együttműködne velük, folyamatosan figyelne arra, hogy melyek a város szociális problémái, megismerné azt, amit a civilek jeleznek, javaslatokat tenne azok megoldására, illetve hozzá is járulna azok megvalósításához.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Lucian-Ioan-Titus Morar kedden bejelentette, hogy aláírásokat gyűjt Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztésének kezdeményezéséhez. Állítása szerint a PSD-ben mások is támogatják az elképzelést.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond kedden kijelentette, hogy a Luca Niculescu köré szerveződő kormánynak nagyobb esélye van a parlament támogatásának megszerzésére, mint korábban Siegfried Mureșan kabinetjének.
Kelemen Hunor szerint a parlamenti pártoknak el kell jutniuk a kormány beiktatásához szükséges kompromisszumra, különben az ország működése veszélybe kerülhet.
Romániára is hatással lesz az villamosenergia drágulása, és rekordmagas árak alakulhatnak ki, ha elhúzódik a közel-keleti válság és zárva marad a Hormuzi-szoros – jelentette ki kedden Cristian Bușoi.
Jelentősen gyengült kedden a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 2,21 banival (0,41 százalékkal) 5,3527 lejre emelkedett a hétfői 5,3306 lejről, újabb történelmi csúcsot érve el.
Hargita megye nagy késésben van a megfelelően szelektált hulladék gyűjtésének megszervezését illetően, az újrahasznosítás arányát jelentősen növelni kell az új rendszerben – hangzott el a témában a megyei tanácsnál szervezett eseményen.
Luca Niculescu hangsúlyozta, az elmúlt négy évben, amíg ő irányította az ország OECD-hez való csatlakozási folyamatát, „a politikai pártoknak sikerült a köztük fennálló természetes különbségek ellenére közösen támogatniuk egy Románia számára fontos célt”.
szóljon hozzá!