Az intézkedés évi 1,76 milliárd lejes pluszkiadást jelent az államkasszának. A módosítást Cristina Pocora nemzeti liberális (PNL) képviselő kezdeményezte, mondván, pártja azt szeretné, ha a közbeszédben gyermekpénzként emlegetett támogatás értékét 200 lejre növelnék – amennyit a gyerek kétéves koráig eddig is megkaptak a szülők –, de tisztában vannak vele, hogy ez csak fokozatosan valósulhat meg, első lépésben pedig a költségvetés az összeg megkétszerezését engedi meg.

Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a kiskorúaknak járó juttatást 2009 januárja óta nem módosították, holott az infláció megkövetelte volna ezt, a fogyasztó árak ugyanis azóta 20 százalékponttal emelkedtek.

A Pocora által beterjesztett indítványban az is szerepel, hogy az Európai Unióban a gyerekpénz átlagosan 210 euró, miközben egy Romániában élő kiskorú alig 10 eurót kap havonta, az ország ezzel a sor végén szerepel. „Mintegy 3,6 millió gyermekről beszélünk, akiknek több mint 48 százalékát veszélyezteti a szegénység és a társadalmi kirekesztés, ezért rendkívül fontos, hogy megtaláljuk a szükséges forrásokat a támogatásukra” – hangsúlyozta Cristina Pocora.

Az intézkedéssel kapcsolatban Victor Ponta miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott: a kormány és az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyan támogatja a gyerekpénz növelését, de hiányolja, hogy a kezdeményezők nem jelölték meg azokat a finanszírozási forrásokat, amiből fedezni lehet a közel 1,8 milliárd lejes pluszkiadást. A kormányfő szerint ebben az évben és jövőben még sikerül kiszorítani a szükséges összeget, de „mégiscsak meg kellett volna jelölni egy hosszú távú forrást”.

A kezdeményezésre egyébként az RMDSZ képviselői is igennel szavaztak. Máté András Levente, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője akkor leszögezte, elfogadhatatlan, hogy Romániában, mint az Európai Unió tagállamában a gyerekpénz értéke 35-ször kisebb az uniós átlagnál.

Konzultálnak a tanügyi törvényről
Nyilvános vitára bocsátotta a szaktárca a tanügyi törvény tervezetét – jelentette be hétfőn egy gyermeknapi rendezvényen Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Mint hangsúlyozta, akárcsak a családtörvény esetében, széleskörű konzultációra van szükség. „Ezek csak nyilvános vitára bocsátott ötletek” – emelte ki a tárcavezető.
Hozzátette: nem kíván jóslatokba bocsátkozni, a végén dől majd el, hogy 90, 80, 70, 60, 50 vagy éppen 40 százalékban maradnak meg a szaktárca eredeti elképzelései, hiszen „éppen ez a nyilvános vita lényege”. A tervezetből a miniszter azt emelte ki, nem normális, hogy a nyolcadik osztályosok képességfelmérésen essenek át, majd felvételizniük is kelljen a gimnáziumba. „Meglátjuk majd, melyik a legmegfelelőbb megoldás a rendszer számára” – mondta. Cîmpeanu közlése szerint a tanügyi törvényt év végéig véglegesítik.