A székelyföldi csapat lehetőségeiről tárgyaltak

Azzal a szándékkal született e válogatott, hogy esélyt biztosítson a Székelyföldön született játékosoknak a nemzetközi szereplésekre. Ennek az egy éve bejegyzett Székelyföld Labdarúgó Egyesület (SZLE) szolgáltatja a jogi keretet. A székely válogatott ügyét eddig három neves személyiség karolta fel: az időközben elhunyt Buzánszky Jenő, Bölöni László és Böjte Csaba.

Különböző nemzetközi szervezetek igyekeznek szereplési lehetőséget biztosítani olyan területi egységeknek, régióknak, amelyek politikai, etnikai vagy földrajzi okok miatt nem lehetnek a FIFA tagjai. Így idén nyáron a ConIFA szervez Európa Bajnokságot, amelyre Székelyföld is jelentkezett. A százöt nap múlva kezdődő, Londonban és Douglasban zajló Európa-bajnokságra március 13-án sorsolnak és négy, egyenként három csapatos csoportot alakítanak ki – mondta el Jakab Zoltán szövetségi kapitány a nyárádszentlászlói beszélgetésen, amellyel gyakorlatilag most lépték át a média „ingerküszöbét”.

A június 13–21. között zajló Eb előtt nagy feladat szakmailag úgy felkészíteni a csapatot, hogy hét nap alatt öt mérkőzésen tisztességesen helyt álljon, továbbá biztosítani kell az anyagi hátteret, amely lehetővé teszi a 26 fős keret (játékosok és szakmai stáb) kiutazását, az ottani megjelenést és eredményes szereplést.

A válogatott tavaly nyár óta játszik mérkőzéseket, azóta három nemzetközi találkozón is túl van. Igyekeznek székely megyék játékosait bevonni a keretbe, s abban is bíznak, hogy  sikerül megteremteni az anyagi hátteret, hogy az Eb-szerepléshez csaknem húsz, Romániában és Magyarországon élvonalbeli bajnokságban szereplő székelyföldi focistát tudjanak kiutaztatni. Szakmailag megfelelő játékosokat kell vinni, jó csapattal kell jelen lenni, és olyan embernek kell elől mennie, egy neves székelynek vagy anyaországinak, aki felvállalja az ügyet, és arculatot tud adni a projektnek – mondta el Jakab Zoltán szövetségi kapitány.

Az SZLE elnöke, Wenczel Kristóf arról számolt be, hogy a kontinensviadal előtt két jelentős mérkőzése lesz a székelyföldi válogatottnak: április 30-án Dunaszerdahelyen Felvidék ellen lépnek pályára – aminek komoly politikai üzenete is van, és már most nagy a lelkesedés –, valamint május 10-én Csíkszeredában játszanak a franciaországi Provence tartomány női és öregfiúk válogatottjával. Augusztus 19–20-án Budafokon találkoznak Székelyföld, Felvidék, Kárpátalja és Lappföld válogatottjai a Buzánszky Jenő Kupában.

Ami az Eb-t illeti, az elnök elmondta, erős ellenfeleik lesznek, hisz két francia tartomány lesz jelen első osztályos focistákkal, valamint Észak-Cipus, amelynek harminc éve van saját válogatottja.

Az Eb kezdete előtti napon, június 12-én a székely válogatott Budapesten, a Parlamentnél szeretne kifeszíteni egy ötszáz méteres székely zászlót, tisztelegne a Szent Korona előtt, majd a zászlóval együtt kiutazna Londonba, ahol a Trafalgare téren mutatkozna be. A részvételhez szükséges anyagi keret 5 és 20 millió forintnyi összeg között mozoghat, a megszerzett támogatások függvényében, hiszen 5–5 millió forint kellene a kiutazásra, felszerelésekre, javadalmazásokra és egyéb költségekre.

A felszólalások során Zsigmond Barna Pál, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja üdvözölte a kezdeményezést, és elmondta: a csíkszeredai akadémia létesítése révén az anyaország megadta azt a segítséget a székelyföldi focinak, amit a sportpolitika megadhat. A válogatott a semmiből indult, de el kell jutni oda, hogy minden székelyföldi magáénak érezze azt, és ebben partner a főkonzulátus is, hiszen a foci erősíti az emberek közötti kapcsolatokat.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád úgy véli: amit jelent a sport Székelyföldön, és amilyen közösségépítő hatása van, a válogatott eredményessége nemzetpolitikai kérdés is. Tóth Sándor nyárádszeredai elöljáró szerint „rajtunk múlik, hogy ez a projekt hogyan fog elsülni”. A találkozón tolmácsolták Bölöni László videóüzenetét is: „Biztatom a góbé focisokat, és ölelem Székelyföldet!”