Isten hívó szavát szentelték

Szombaton a Szent Anna-tó melletti kápolnánál búcsút tartottak. A több mint 250 éve kisebb-nagyobb rendszerességgel megtartott zarándoklat ezúttal rendhagyó jelleggel bírt, hiszen új harang szentelésének lehettek szemtanúi a jelenlevők. 

„Nem mindennapos esemény a harangszentelés keresztény életünkben” – fogalmazott a szentmise bevezetőjében Tamás József segédpüspök. Az egyházi méltóság kiemelte, szükség van a harangokra, melyeknek a szerepük, hogy hívnak bennünket, élőket Isten házába, állandóan figyelmeztetve legszentebb és legnagyobb feladatunkra: az imádságra, az Istennel való kapcsolatunknak az ápolására. „És segít a harang az elhalálozott hozzátartozóink megsiratásában. Ugyanakkor megtöri a villámoknak az erejét, azokét amelyek a természetben keletkeznek. De azokét is, amelyek lelki világunkban keletkeznek” – hangzott el a harangszentelés előtti pillanatokban.

Az ünnepi szentmise homíliájában Sárközi Sándor Csíkszeredában szolgáló piarista atya a Szent Anna-tó kialakulásának legendáiról beszélt. Kiemelte, ezek a regék a női lét ingoványait, veszélyeit mondják el, a szabados életmódról, illetve a csábítás hatalmáról beszélnek. „Ugyanakkor a vagyonnak, az indulatnak, a jólétnek a hatalmáról is szólnak (…) A harang nem biztos, hogy pontos szavakat mond, de zeng, és egy értékrendről, az Isten égboltjáról, szabadságáról, ingovány-, csábítás- és kegyetlenség-mentességéről szól” – nyugtázta a piarista atya.

Mint arról már beszámoltunk, a több évtizedig szolgáló, a hetvenes évek végén már egy javításon átesett régi harangot cserélték le a Szent Anna-kápolnánál. Az új, 55 kilogrammos harangot egy magyarországi házaspár adományozta az egyházközségnek. Bíró Miklós és Horber Bíró Márta több évvel ezelőtt kötött házasságot az említett kápolnánál. Mint az általuk írt adományozó levél is tartalmazza, esküvőjük emlékére ajándékozták az új harangot.