Megdöbbentően jó az állomány – ezt mondta a szarvasmarhák versenyének egyik zsűritagja, és ugyanezt az ebtartók egyesületének elnöke. A ditrói gazdák figyelnek háziállataikra, a gazdálkodáshoz is újra kedvet kaptak, ehhez pedig országos szinten kell segítségnyújtás – jelentették ki a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének küldöttei, szólva arról, hogy épp ezért jöttek, felajánlani, hogy az egyesület a felnőttképzésben nyújt segítséget.

A focipályán igen jó hangulat fogadta az érkezőket, helyi termékeket kínáltak az asztaloknál, de volt a nagy hőséghez üdítő is mindenféle formában. Puskás Elemér polgármester ismertette a rendezvény előzményeit, programjait: „A tavalyi Lovas Napok után rájöttünk, ezt hagyományossá kell tenni. De nem csak a lovak bemutatásának kell teret szentelni, hanem megszervezni a szarvasmarha-kiállítást is. A Gyergyói-medence gazdáit hívtuk meg, hogy lássák az üszőket, valamint hogy az idősebb tehenek, illetve díjazáson kívül a bikák és borjúk is legyenek felvezetve.”

Ditrói és remetei mesteremberek készítették a kolompokat, amelyek a zsűri által legjobbnak ítélt állatoknak jártak. A kiállításon részt vevő minden marhatartó gazda 100 kilogramm takarmányt kapott, a fajkutya-bemutató résztvevői pedig egy-egy kiló kutyatápot is hazavihettek.

A megyei tanács támogatásából készült el mindenki ebédje, de úgy döntött a rendezvényszervező önkormányzat, hogy nem adják ingyen az eledelt: egy urnába mindenki egy-egy lejt kellett beletegyen az eleség ellenértékeként. Az így összegyűjtött összeget is belepótolják a ditrói szociális lakás építésébe, amely egy nagycsalád lakóhelyéül fog szolgálni hosszú távon.

„A pénz és bizonytalanság világában a gyökerekhez való ragaszkodás jelentheti az éltető erőt. Ebből a felismerésből támogatjuk az állattartó egyesületeket” – fogalmazott Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, majd dr. Gál József kommentálta a szarvasmarhák bemutatóját, melyre 33 egyedet neveztek be gazdáik.

A háromtagú, állatorvosokból álló zsűri elsősorban a tehén tőgyét vette szemügyre, utána a lábak mustrája és pontozása következett, a kritériumrendszert pedig a fajtajelleg erőssége egészítette ki. „Szép az állomány, jó az állomány, nem is könnyű választani közülük” – nyilatkozta dr. Horváth Sándor zsűritag. 

Kisebb galibát okozott, hogy a tehenek nem viselkedtek kezes állatokként, bizony, próbára tették gazdájuk erejét, volt olyan is, aki a földre kényszerült állata túlerejével szemben. Egy gazda tette érthetővé, mi is történik tulajdonképpen: „Az orrára kell tekerni a láncot, az orrporcogó érzékeny, úgy lehet féken tartani. A tehén nem gyakran jár ki az istállóból, ilyenkor felbolondul, főleg, ha a gazda nem foglalkozik vele. Mert azt szokás mondani, foglalkozni kell az állattal is, a nővel is, hogy szelídebb legyen. Meg kell járatni, ki kell fárasztani, hogy ne nyüveskedjen ilyen helyen, legyen nyugodt.”

Az esemény alkalmat adott fajkutya-bemutatóra is. Meghívottként Incze Béla, a Hargita Megyei Ebtenyésztők Egyesületének elnöke mondta el szándékát: „Inkább népszerűsíteni szeretném a fajkutya-tartást, minthogy értékeljek bármit is. Azt szeretném elmagyarázni, hogyan is néz ki egy kiállítás, mire kell figyelni, miért kell a kutyát törzskönyveztetni. Azt tapasztaljuk, szaporító van elég, inkább egy céltudatos tenyésztésre kell koncentrálni, figyelni, hogy a fajtajellegzetes, tiszta karakterisztikák megmaradjanak. Én nem gondoltam, őszintén, hogy ennyire csodálatos állományt látok majd itt. Látszik, az emberek érdekeltek, hogy megtartsák a tiszta fajtákat. További lépésként fontos, hogy az egyesületnél nyilvántartásba kerüljenek, mert akkor már ők egymást sokkal könnyebben megtalálják, egyszerűbbé válik a tenyésztés, kizárják a testvérpárosításokat például.

Most a törzskönyvezések száma szerint a közép-ázsiai a legdivatosabb kutya országos szinten. A székely ember nem buta, nagy általánosságban a kutyát mindig használhatósági szempont szerint választotta, tartotta. Udvarokon, esztenákon egyaránt többnyire nem tiszta fajkutyákat találunk. A lényeg, hogy a kutya annyira kell agresszív legyen, hogy jelezze az idegen bejövetelét az udvarra. Ez a lényege a kutyának, és nagyon ritkán vannak olyan gazdák, akik más szempontok szerint akarnának kutyát választani – tudtuk meg az elnöktől.

A Gyergyói-medence gazdáinak találkozására alkalmat adó rendezvényről véleményt is formáltak a jelenlévők: ismétlésre érdemes.